C‑198/16 P. sz. ügy

Agriconsulting Europe SA

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Az Unió szerződésen kívüli felelőssége – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés – Operatív műszaki támogatás a »Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság« elnevezésű európai innovációs partnerség megvalósítását szolgáló hálózati mechanizmus létrehozása és működtetése céljából – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Kirívóan alacsony összegű árajánlat – Kontradiktórius eljárás”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. október 19.

1. Fellebbezés–Jogalapok–A tények téves értékelése–Elfogadhatatlanság–A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata–Kizártság, kivéve az elferdítés esetét–Az indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának Bíróság általi felülvizsgálata–Bennfoglaltság

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

2. Az Európai Unió közbeszerzései–Közbeszerzési eljárás–Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–Terjedelem–Valamely ajánlat eltérő kezelése az annak kirívóan alacsony jellegével összefüggésben felmerült kétségek miatt–A megsértés hiánya–Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy vizsgálja az ajánlatok kirívóan alacsony jellegét–Terjedelem–Valamely ajánlat első ránézésre kirívóan alacsony jellegének minden ajánlatnak az ajánlattételi dokumentációban szereplő ideiglenes költségvetéssel való összehasonlítása alapján való azonosítása–Megengedhetőség

   (2342/2002 bizottsági rendelet, 139. cikk, (1) bekezdés és 146. cikk, (4) bekezdés)

3. Szerződésen kívüli felelősség–Feltételek–Jogellenesség–Kár–Okozati összefüggés–Valamelyik feltétel hiánya–A kártérítési kereset egészének elutasítása

   (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd 30., 31., 34., 35., 64., 69. pont)

2.  Az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a valamely közbeszerzésben részt vevő ajánlattevők azonos esélyekkel rendelkezzenek ajánlataik összeállításakor, és ebből következően azt a követelményt is magában foglalja, hogy valamennyi ajánlattevő tekintetében ugyanazon feltételek vonatkozzanak az ajánlatokra. Ami az ajánlatok azon okból való eltérő kezelését illeti, hogy egyiküket kirívóan alacsony jellegűként azonosították, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 139. cikkének (1) bekezdése az ajánlatkérő számára előírja azon kötelezettséget, hogy először is azonosítsa a gyanús ajánlatokat, másodszor tegye lehetővé az érintett ajánlattevők számára az ajánlat komolyságának bizonyítását, az általa megfelelőnek ítélt pontosítások bekérésével, harmadszor értékelje az érdekeltek által adott magyarázatok relevanciáját, és negyedszer határozzon az említett ajánlatok elfogadásáról vagy elutasításáról. Az említett rendelkezésből eredő kötelezettség csak akkor terheli az ajánlatkérőt, ha valamely ajánlat megbízhatósága a priori kétséges, ideértve az ajánlott árak komolyságának gazdasági referenciatényezők útján történő részletes ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget.

   Ekképpen, amennyiben az értékelő bizottság első ránézésre kirívóan alacsonynak találja valamely ajánlattevő ajánlatát, és úgy véli, hogy valamely más ajánlattevő ajánlata a priori nem kirívóan alacsony, e bizottság az egyenlő bánásmód elvének megsértése nélkül indíthatja meg a 2342/2002 rendelet 139. cikkének (1) bekezdésében előírt kontradiktórius eljárást az előbbivel szemben, és ellenőrizheti részletesen annak árait gazdasági referenciatényezők segítségével, anélkül hogy a másodikkal szemben ugyanígy járt volna el. E következtetést nem kérdőjelezi meg azon érv sem, amely szerint az ajánlattételi ár önmagában nem teszi lehetővé az ajánlat kirívóan alacsonynak tekintését. Ugyanis a „kirívóan alacsony összegű ajánlat” fogalmának meghatározása, illetve a 2342/2002 rendelet 139. cikke (1) bekezdésében vagy 146. cikkének (4) bekezdésében az ilyen ajánlat azonosítását lehetővé tevő szabály hiányában az ajánlatkérő feladata meghatározni a kirívóan alacsony összegű ajánlatok azonosításához használt módszert, feltéve hogy e módszer objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes. E tekintetben semmi sem akadályozza meg az ajánlatkérőt abban, hogy összehasonlítsa az ajánlatokat az ajánlattételi dokumentációban szereplő ideiglenes költségvetéssel, és az ajánlatok valamelyikét első ránézésre kirívóan alacsonyként azonosítsa amiatt, hogy ezen ajánlat összege jelentősen alacsonyabb az említett ideiglenes költségvetésnél.

   (lásd 47., 49–55. és 57. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd 77. pont)