C‑636/13. P. sz. ügy

Roca Sanitario SA

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Eladási árak összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Indokolási kötelezettség – Az egyenlő bánásmód elve – Arányosság – Korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2017. január 26.

1. Verseny–Bírságok–Összeg–Bírósági felülvizsgálat–Korlátlan felülvizsgálati jogkör–A jogszerűség vizsgálata–Terjedelem és korlátok

   (EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

2. Bírósági eljárás–Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése–Feltételek–Előterjesztett jogalap kiterjesztése–Kiterjesztés hiánya–Elfogadhatatlanság

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 48. cikk, 2. §)

3. Fellebbezés–A Bíróság hatásköre–A Szerződés versenyszabályait megsértő vállalkozásokra kiszabott bírságok összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása–Kizártság

   (EUMSZ 256. és EUMSZ 261. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

4. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Az alapösszeg megállapítása–A jogsértés súlya–Belépési díj–Figyelembe veendő tényezők–Az arányosság elvének tiszteletben tartása

   (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 21., 23. és 25. pont)

5. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Szempontok–A jogsértés súlya–Mérlegelési tényezők

   (EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 19–23. és 25. pont)

6. Verseny–Bírságok–Összeg–Meghatározás–Bírósági felülvizsgálat–Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre–Terjedelem–Korlát–Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása–Az érintett vállalkozások különbségeinek és sajátos körülményeinek figyelembevétele

   (EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 20. és 21. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13., 19–22., 25., 28. és 29. pont)

7. Fellebbezés–Jogalapok–Az ítélet uniós jogot sértő indokolása–Egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész–Elutasítás

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

8. Fellebbezés–Jogalapok–A tények és bizonyítékok mérlegelésének a Bíróság általi felülvizsgálata–Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

1.  A versenyjogi szabályok megsértése miatt bírságot kiszabó bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatát illetően az uniós bíróság feladata, hogy a hivatkozott jogalapok alátámasztása érdekében a felperes által előterjesztett elemek alapján elvégezze a jogszerűség vizsgálatát. E vizsgálat során a bíróság sem az iránymutatásban említett kritériumok alkalmazásakor figyelembe vett tényezők megválasztását, sem pedig e tényezők értékelését illetően nem hivatkozhat a Bizottság rendelkezésére álló mérlegelési mozgástérre annak érdekében, hogy lemondjon a mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból alapos felülvizsgálat elvégzéséről.

   A jogszerűség vizsgálatát kiegészíti a korlátlan felülvizsgálati jogkör, amelyet az EUMSZ 261. cikknek megfelelően az 1/2003 rendelet 31. cikke rögzít. E jogkör feljogosítja a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölje, illetve annak összegét csökkentse vagy növelje.

   E korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása azonban nem egyezik meg a hivatalból való felülvizsgálattal, és az uniós bíróságok előtti eljárás kontradiktórius. A közrenden alapuló jogalapok kivételével, amelyeket – úgymint a megtámadott határozat indokolásának hiányát – a bíróságnak hivatalból kell megvizsgálnia, a felperesnek kell felhoznia a megtámadott határozattal szembeni jogalapokat, és neki kell bizonyítékokat előterjesztenie e jogalapok alátámasztása érdekében.

   (vö. 32–34. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 35–37. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 47. pont)

4.  A versenyjogi szabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a jogsértés időtartamát, és az összes olyan tényezőt, amely hatással lehet a jogsértés súlyának értékelésére. A jogsértés súlyának értékelése során figyelembe veendő tényezők között szerepel az egyes vállalkozások magatartása, a kartell létrehozásában játszott szerepük, az abból származó előnyük, a méretük, az érintett termékek értéke, valamint az, hogy az ilyen típusú jogsértések milyen kockázatot jelentenek az Unió célkitűzései szempontjából.

   Az a körülmény, hogy valamely vállalkozás többek között azért nem tartozott a kartell „kemény magjába”, mert nem járultak hozzá annak létrehozásához és fenntartásához, semmi esetre sem alkalmas annak bizonyítására, hogy a Törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy nem megfelelő vagy túlságosan magas a „jogsértés súlyosságára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó 15%‑os együttható, mivel ezt a százalékos mértéket már önmagában a szóban forgó jogsértés jellege, azaz az áremelkedések összehangolásának végrehajtása is igazolta. Az ehhez hasonló jogsértés ugyanis – az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 23. és 25. pontja értelmében – a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartozik, ez a 15%‑os mérték pedig a szankcióknak az iránymutatás értelmében az ehhez hasonló jogsértések tekintetében előírt legalacsonyabb mértékének felel meg.

   Ennélfogva a Törvényszék helytállóan állapíthatta meg, hogy a Bizottság nem sértette meg az arányosság elvét, amikor – a szóban forgó jogsértésben való részvétel francia és osztrák területre korlátozódó, mérsékelt földrajzi kiterjedése ellenére – 15%‑os mértékben határozta meg a „jogsértés súlyosságára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó együtthatót.

   (vö. 48., 49., 52–54. pont)

5.  Jóllehet az EUMSZ 101. cikk megsértése súlyosságának értékeléséhez, majd pedig a kiszabandó bírság összegének meghatározásához figyelembe lehet venni többek között e jogsértés földrajzi kiterjedését és az általa érintett termékek mennyiségét, önmagában az a körülmény, hogy valamely jogsértés földrajzi kiterjedése tágabb egy másikénál, és hogy valamely jogsértés több terméket érint egy másiknál, nem vonhatja szükségszerűen maga után azt, hogy összességében tekintve – és különösen jellegére figyelemmel – az előbbi jogsértést súlyosabbnak kell minősíteni, mint a másodikat, ami az ily módon a „jogsértés súlyosságára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó, a második jogsértést szankcionáló bírság kiszámítása tekintetében alkalmazottaknál magasabb együttható meghatározását igazolná.

   (vö. 56. pont)

6.  Az egyenlő bánásmód elvét a Törvényszéknek nemcsak a Bizottság bírságokat kiszabó határozata jogszerűségének felülvizsgálata keretében, hanem korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében is tiszteletben kell tartania. Az ilyen jogkör gyakorlása ugyanis nem okozhat a velük szemben kiszabott bírságok összegének meghatározásakor hátrányos megkülönböztetést azok között a vállalkozások között, amelyek részt vettek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével ellentétes megállapodásban vagy összehangolt magatartásban.

   Ezen elv értelmében valamely jogsértés súlyosságának értékeléséhez az ugyanabban a kartellben részt vevő vállalkozások közötti különbségeket – különösen részvételük földrajzi kiterjedésére tekintettel – nem szükségszerűen a „jogsértés súlyosságára” és a „kiegészítő összegre” vonatkozó együttható meghatározásakor kell figyelembe venni, hanem arra a bírság kiszámításának valamely másik szakaszában – például az alapösszegnek az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 28. és 29. pontja szerinti enyhítő és súlyosító körülmények alapján történő kiigazításakor – is sor kerülhet. Ilyen különbségek az eladások – bírság alapösszegének kiszámításához figyelembe vett – értékén keresztül is megjelenhetnek, amennyiben az egyes részt vevő vállalkozások tekintetében ez az érték tükrözi e vállalkozások szóban forgó jogsértésben való részvételének jelentőségét, a 2006. évi iránymutatás 13. pontjának megfelelően, amely lehetővé teszi, hogy a bírságok kiszámításának kiindulópontjaként olyan összeget vegyenek figyelembe, amely tükrözi a jogsértés gazdasági jelentőségét és a vállalkozás jogsértésben betöltött szerepének súlyát.

   (vö. 58–60. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 62, 63. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 69. pont)