C‑378/14. sz. ügy

Bundesagentur für Arbeit – Familienkasse Sachsen

kontra

Tomislaw Trapkowski

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szociális biztonság — 883/2004/EK rendelet — 67. cikk — 987/2009/EK rendelet — 60. cikk, (1) bekezdés — Családi ellátások nyújtása válás esetén — Az »érintett személy« fogalma — A gyermeket háztartásában nevelő szülő részére gyermeknevelési támogatás nyújtását előíró tagállami szabályozás — E szülő más tagállamban fennálló lakóhelye — E szülő gyermeknevelési támogatás nyújtása iránti kérelmének hiánya — A másik szülő e gyermeknevelési támogatásra való esetleges jogosultsága”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. október 22.

1. Szociális biztonság — Migráns munkavállalók — Családi ellátások — Valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló — Másik tagállamban lakóhellyel rendelkező családtagok — Olyan személy családi ellátásokra való jogosultságának elismerése, aki az ellátást nyújtó tagállamtól eltérő tagállam területén rendelkezik lakóhellyel — Az említett ellátások nyújtásának a nemzeti jogszabály által előírt egyéb feltételeinek teljesülése esetén való megengedhetőség — A nemzeti bíróság általi értékelés

   (883/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 67. cikk, és 987/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 60. cikk, (1) bekezdés)

2. Szociális biztonság — Migráns munkavállalók — Családi ellátások — Valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó munkavállaló — Másik tagállamban lakóhellyel rendelkező családtagok — A családi ellátások nyújtása iránti kérelem más tagállamban lakóhellyel rendelkező szülő általi benyújtásának hiánya — Körülmény, amely megnyitja az ellátást nyújtó tagállamban lakóhellyel rendelkező szülő számára az említett ellátásokhoz való jogot — Hiány

   (987/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 60. cikk, (1) bekezdés)

1.  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés szerinti fikció olyan személy családi ellátásokra való jogosultságának elismerését eredményezheti, aki nem az ezen ellátások folyósítása szempontjából illetékes tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, amennyiben az említett ellátások nyújtásának a nemzeti jog által előírt minden egyéb feltétele teljesül, aminek megállapítása a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

   A 883/2004 rendelet 67. cikkének és a 987/2009 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének együttes olvasatából kitűnik, hogy egyrészt az adott személy jogosult családi ellátások igénylésére olyan családtagjai után, akik az ellátás folyósítása szempontjából illetékes tagállamtól eltérő tagállamban laknak, másrészt a családi ellátások iránti kérelem benyújtásának lehetőségét nem csak a családi ellátásokat folyósítani köteles tagállamnak a területén lakóhellyel rendelkező személyek, hanem az ellátások igénylésére jogosult összes „érintett személy” részére ismerték el, amely körbe tartoznak azon gyermek szülei is, akire tekintettel az ellátásokat igényelték.

   (vö. 38., 41. pont, és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatát úgy kell értelmezni, hogy az nem vonja maga után azt, hogy a családi ellátások folyósítására köteles tagállamban lakóhellyel rendelkező azon szülő részére, akinek gyermeke után ezen ellátás jár, el kell ismerni az említett ellátásra való jogosultságot arra tekintettel, hogy a más tagállamban lakóhellyel rendelkező másik szülő nem nyújtott be családi ellátás iránti kérelmet.

   A 987/2009 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének mind a szövegéből, mind a rendszeréből ugyanis kitűnik, hogy meg kell különböztetni a családi ellátások iránti kérelem benyújtását az ilyen ellátásokban való részesüléshez való jogtól.

   Egyébiránt az említett cikk szövegéből az is kitűnik, hogy az, hogy valamely, a családi ellátások igénylésére lehetségesen jogosult személy ilyen ellátás nyújtása iránti kérelmet nyújt be, elegendő ahhoz, hogy a tagállam illetékes intézményének e kérelmet figyelembe kelljen vennie.

   Az uniós jog mindazonáltal nem akadályozza meg, hogy a tagállam illetékes intézménye a nemzeti jog alkalmazásával arra a következtetésre jusson, hogy a gyermek után járó családi ellátásokban való részesülésre jogosult személy eltér attól a személytől, aki az ezen ellátások nyújtása iránti kérelmet benyújtotta.

   Következésképpen, ha a gyermek után járó családi ellátások összes feltétele teljesül, és ezen ellátásokat ténylegesen nyújtják, lényegtelen, hogy a nemzeti jog értelmében melyik szülő tekintendő az ilyen ellátásokban való részesülésre jogosult személynek.

   (vö. 46‑50. pont, és a rendelkező rész 2. pontja)