C‑417/14. RX‑II. sz. ügy

Livio Missir Mamachi di Lusignano

kontra

Európai Bizottság

„A Törvényszék Missir Mamachi di Lusignano kontra Bizottság ítéletének (T‑401/11 P, EU:T:2014:625) felülvizsgálata — Közszolgálat — Az Európai Unió azon alapuló, szerződésen kívüli felelőssége, hogy egy intézmény megszegte a tisztviselői védelmének biztosítására irányuló kötelezettségét — Elhunyt tisztviselő — A tisztviselőt a halála előtt ért nem vagyoni kár — A tisztviselő családtagjait ért vagyoni és nem vagyoni károk — Hatáskör — Törvényszék — Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke — Az uniós jog egységességének sérelme”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2015. szeptember 10.

1. Tisztviselői kereset – A Közszolgálati Törvényszék hatásköre – Elhunyt tisztviselő hozzátartozói mint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyek által indított, kártérítés iránti kereset – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 270. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 1. cikk; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 73., 90. és 91. cikk)

2. Tisztviselői kereset – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – A személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdésének értelmében vett pénzügyi természetű jogviták – Fogalom – Elhunyt tisztviselő hozzátartozói által indított, felelősség megállapítása iránti kereset – Bennfoglaltság – Feltétel – A tisztviselő és az érintett intézmény közötti alkalmazási jogviszonyból eredő kereset

   (EUMSZ 270. és EUMSZ 340. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 1. cikk; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. cikk és 91. cikk, (1) bekezdés)

3. Felülvizsgálat – Az uniós jog egységessége vagy koherenciája megsértésének megállapítása – Hatásköri szabálynak a Törvényszék által a saját javára történő létrehozása, amely természeténél fogva az ítélkezési fokok Bíróságon belüli struktúrájára is következménnyel jár – Az uniós jog egységessége megsértésének fennállása

   (EUMSZ 256., EUMSZ 257. és EUMSZ 270. cikk; a Bíróság alapokmánya, 62b. cikk, első bekezdés; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 91. cikk, (1) bekezdés; 2004/752 tanácsi határozat)

4. Felülvizsgálat – Az uniós jog egységessége vagy koherenciája megsértésének megállapítása – Az abból levonandó következtetések – Az ítélet hatályon kívül helyezése és az ügynek a fellebbviteli bíróság elé történő visszautalása

   (A Bíróság alapokmánya, 62b. cikk)

1.  A Közszolgálati Törvényszék ratione personae hatásköre tekintetében rá kell mutatni arra, hogy mivel a tisztviselők személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése és 91. cikkének (1) bekezdése általánosságban a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személyre utal, e rendelkezések alapján nem tehető különbség aszerint, hogy a tisztviselő vagy az e szabályzat hatálya alá tartozó bármely más személy nyújtotta‑e be a keresetet. Így a Közszolgálati Törvényszék ratione personae hatáskörrel rendelkezik nemcsak a tisztviselők, hanem az említett szabályzat hatálya alá tartozó bármely más személy által benyújtott keresetek elbírálására is.

   E tekintetben a tisztviselők személyzeti szabályzata 73. cikke (2) bekezdésének a) pontja kifejezetten említést tesz a tisztviselő leszármazóiról és felmenő ági rokonairól azon személyek között, akik a tisztviselő halála esetén ellátásban részesülhetnek. Következésképpen mind az elhunyt tisztviselő apja, mind az elhunyt tisztviselő gyermekei e rendelkezés hatálya alá tartoznak. Következésképpen az, hogy az elhunyt tisztviselő apja és az elhunyt tisztviselő gyermekei ténylegesen jogosultak‑e a személyzeti szabályzatban – különösen annak 73. cikkében – említett ellátásokra, nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a Közszolgálati Törvényszék a Bíróság alapokmánya I. mellékletének az EUMSZ 270. cikkel és a személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikke alapján ratione personae hatáskörrel rendelkezik‑e.

   (vö. 33–35. pont)

2.  Azon kérdés tekintetében, hogy a Közszolgálati Törvényszék ratione materiae hatásköre kiterjed‑e a tisztviselői védelmére irányuló kötelezettségének valamely intézmény általi megszegésére alapított kártérítési keresetekre, rá kell mutatni arra, hogy sem az EUMSZ 270. cikk, sem a személyzeti szabályzat 91. cikke – amelyek az Unió és alkalmazottai között felmerülő minden vitás ügyre vonatkoznak – nem határozza meg a közigazgatási panasz elutasítása esetén benyújtható kereset jellegét. Ezért a Közszolgálati Törvényszék hatáskörrel rendelkezik a felperest e szabályzat 90. cikke értelmében hátrányosan érintő intézkedés jogszerűségére vonatkozó jogvita elbírálására, függetlenül egyebekben a szóban forgó kereset természetétől.

   Így a Közszolgálati Törvényszék ratione materiae hatáskörrel rendelkezik a valamely tisztviselő által az őt alkalmazó intézménnyel szemben benyújtott kártérítési kereset elbírálására, amennyiben a jogvita az érintett és az intézmény közötti munkaviszonyból ered. Ugyanez igaz a bármely más olyan személy által benyújtott kártérítési keresetre is, aki bár nem tisztviselő, valamely tisztviselővel fennálló családi kötelékek miatt az említett szabályzat hatálya alá tartozik, amennyiben a jogvita e tisztviselő és az érintett intézmény közötti munkaviszonyból ered, tekintettel arra, hogy a Bíróság alapokmánya I. mellékletének az EUMSZ 270. cikkel és a személyzeti szabályzat 91. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikke alapján a Közszolgálati Törvényszék hatáskörrel rendelkezik az Unió és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy közötti minden jogvita elbírálására.

   Az, hogy az Uniót a tisztviselő családtagjaival szemben terhelő, szerződésen kívüli felelősségre az EUMSZ 340. cikkből fakadó anyagi feltételek vonatkoznak, míg a tisztviselővel szembeni felelősségét e feltételekhez képest egyedi és különleges szabályok jellemzik, e tekintetben nem zárja ki a Közszolgálati Törvényszéknek a Bíróság alapokmánya I. mellékletének az EUMSZ 270. cikkel és a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikke értelmében fennálló ratione materiae hatáskörét. Ugyanis a Közszolgálati Törvényszék ratione materiae hatásköre a szóban forgó jogvita eredetéből, nem pedig a kártérítéshez való jogot esetlegesen megalapozó jogalapból fakad.

   (vö. 37., 41., 42., 49., 50. pont)

3.  Sérti az uniós jognak a Bíróság alapokmánya 62b. cikkének első bekezdése értelmében vett egységességét a Törvényszék azon határozata, amely egyrészt azt mondja ki, hogy a Közszolgálati Törvényszék csupán a tisztviselőkkel kapcsolatos, kivételes hatáskörrel rendelkezik, másrészt saját hatáskörét állapítja meg a tisztviselő jogutódai által indított kereset elsőfokú elbírálására, megfosztva a Közszolgálati Törvényszéket annak eredeti hatáskörétől, és a Törvényszék hatáskörét megállapító szabályt vezetve be, amely természetéből fakadóan a fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező igazságszolgáltatási fórum meghatározására és következésképpen a különböző ítélkezési fokok Bíróságon belüli struktúrájára is hatással van.

   Ugyanis a jelenlegi formájában az EUM‑Szerződéssel, a Bíróság alapokmányával és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról szóló 2004/752 határozattal létrehozott bírósági rendszer tartalmazza a Bíróság három igazságszolgáltatási fóruma, azaz a Bíróság, a Törvényszék, illetve a Közszolgálati Törvényszék hatásköreinek pontos elhatárolását, ily módon e három igazságszolgáltatási fórum egyikének a kereset első fokon történő elbírálására vonatkozó hatásköre szükségképpen kizárja a másik kettő hatáskörét. Az EUM‑Szerződésben, valamint a Bíróság alapokmányában és annak mellékletében az uniós igazságszolgáltatási fórumok tekintetében ekként meghatározott hatásköri szabályok az elsődleges jog részét képezik, és központi helyet foglalnak el az uniós jogrendben. E hatásköri szabályok betartása – az uniós közszolgálati jogviták saját tétjén túl – az uniós jogrend alapvető követelménye és egyben elengedhetetlen feltétele az uniós jog egységessége biztosításának.

   (vö. 54–58. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 59–61. pont)