Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62014CJ0098

    Berlington Hungary és társai

    C‑98/14. sz. ügy

    Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és társai

    kontra

    Magyar Állam

    (a Fővárosi Törvényszék [Magyarország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

    „Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Szerencsejátékok — Játékteremben felállított pénznyerő automata üzemeltetését terhelő nemzeti adók — Pénznyerő automata játékkaszinón kívüli üzemeltetését tiltó nemzeti szabályozás — A jogbiztonság és a bizalomvédelem elve — 98/34/EK irányelv — A műszakiszabály‑tervezetek Bizottsággal való közlésére vonatkozó kötelezettség — A tagállamnak az uniós joggal ellentétes szabályozással okozott kárra vonatkozó felelőssége”

    Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. június 11.

    1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — Egyetlen tagállamon belülre korlátozódó jogvitában felmerült kérdés — Más tagállamokból származó személyek esetleges érintettségén alapuló hatáskör

      (EUMSZ 267. cikk)

    2. Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Korlátozások — Szerencsejátékok — A játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető nemzeti szabályozás — Átmeneti időszak hiánya — Feltételek — A nemzeti bíróság általi vizsgálat

      (EUMSZ 56. cikk)

    3. Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Korlátozások — Szerencsejátékok — Pénznyerő automata játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti szabályozás — Átmeneti időszak és a játékterem‑üzemeltetők kártalanításának hiánya

      (EUMSZ 56. cikk)

    4. Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Korlátozások — Szerencsejátékok — A játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető, valamint az ilyen automaták játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti szabályozás — Átmeneti időszak és kártalanítás hiánya — A közérdekkel kapcsolatos igazolás — A fogyasztók védelme a játékfüggőségtől — A szerencsejátékhoz kapcsolódó bűnözés és csalás elleni küzdelem — A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartása — A nemzeti bíróság általi átfogó értékelés

      (EUMSZ 56. cikk)

    5. Jogszabályok közelítése — Az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabványok és szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás — 98/34 irányelv — Műszaki szabály — Fogalom — A játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető nemzeti szabályozás — Kizártság — Pénznyerő automata játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti szabályozás — Bennfoglaltság

      (A 2006/96 irányelvvel módosított 98/34 tanácsi és parlamenti irányelv, 1. cikk, 11. pont, és 8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)

    6. Európai uniós jog — Magánszemélyek számára biztosított jogok — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Tagállam általi megsértés — A magánszemélynek okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség — Feltételek — Kellően súlyos megsértés — Az e jogsértés és a kár közötti okozati összefüggés — A nemzeti bíróság általi vizsgálat

      (EUMSZ 56. cikk)

    7. Jogszabályok közelítése — Az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabványok és szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás — 98/34 irányelv — 8. és 9. cikk — Magánszemélyek számára biztosított jogok — Hiány

      (A 2006/96 irányelvvel módosított 98/34 tanácsi és parlamenti irányelv, 8. cikk és 9. cikk)

    8. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — A tagállamok hatáskörébe tartozó területre vonatkozó nemzeti szabályozás — Az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tényállás — A Bíróság hatásköre

      (EUMSZ 267. cikk)

    1.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 24–27. pont)

    2.  Az olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak előírása nélkül megötszörözi a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét, ezenfelül pedig az ugyanezen tevékenységet terhelő százalékos mértékű adót is bevezet, a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadsága korlátozásának minősül, amennyiben akadályozza, zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a pénznyerő automaták játéktermekben való üzemeltetésében álló szolgáltatás szabad nyújtását, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

      (vö. 42. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

    3.  Az olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak biztosítása és a játékterem‑üzemeltetők kártalanításának előírása nélkül megtiltja a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadsága korlátozásának minősül.

      (vö. 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

    4.  Az átmeneti idő és kártalanítás biztosítása nélkül a játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető, továbbá az ilyen automaták játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti jogszabályokból esetlegesen eredő, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások csak annyiban igazolhatók közérdeken alapuló nyomós okokkal, amennyiben a nemzeti bíróság az e jogszabályok elfogadását és végrehajtását kísérő körülmények átfogó értékelése alapján megállapítja, hogy:

      azok elsősorban ténylegesen a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni védelmére és a szerencsejátékokhoz kapcsolódó bűncselekmények és csalások megelőzésére vonatkozó célokat követnek; pusztán az a körülmény, hogy a szerencsejáték‑tevékenységek korlátozása az adóbevételek növelése útján járulékosan az érintett tagállam költségvetésének is hasznot hajt, nem akadálya annak, hogy e korlátozást úgy tekintsük, mint amely elsősorban ténylegesen ilyen célokat követ;

      azok ugyanezen célokat koherens és szisztematikus módon követik, és

      azok megfelelnek az uniós jog általános elveiből fakadó követelményeknek, különösen a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveinek, valamint a tulajdonhoz való jognak.

      (vö. 92. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

    5.  A 2006/96 irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontját úgy kell értelmezni, hogy:

      valamely nemzeti jogszabály azon rendelkezései, amelyek megötszörözik a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét, ezenfelül pedig az ugyanezen tevékenységet terhelő százalékos mértékű adót is bevezetnek, nem minősülnek az e rendelkezés értelmében vett „műszaki szabálynak”, és

      valamely nemzeti jogszabály azon rendelkezései, amelyek megtiltják a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, az említett rendelkezés értelmében vett „műszaki szabálynak” minősülnek, amelyek tervezeteit az ezen irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint közölni kell a Bizottsággal.

      (vö. 100. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

    6.  Az EUMSZ 56. cikk jogokat keletkeztet a magánszemélyek számára oly módon, hogy annak a tagállamok által való megsértése, ideértve a tagállami jogalkotással történő megsértését is, azt vonja maga után, hogy a magánszemélyek jogosulttá válnak az e jogsértés miatt elszenvedett káruknak az e tagállam részéről való megtérítésére, amennyiben az említett jogsértés kellően súlyos, és közvetlen okozati összefüggés áll fenn a tagállamot terhelő kötelezettség megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között, amelynek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

      (vö. 106. pont és a rendelkező rész 5. pontja)

    7.  A 2006/96 irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34 irányelv 8. és 9. cikke nem keletkeztet jogokat a magánszemélyek számára, ily módon azoknak a tagállamok által való megsértése nem vonja maga után, hogy a magánszemélyek az uniós jog alapján jogosulttá válnak az e jogsértés nyomán elszenvedett káruknak az e tagállam részéről való megtérítésére.

      (vö. 110. pont és a rendelkező rész 6. pontja)

    8.  Az a körülmény, hogy a nemzeti jogszabályok a tagállamok hatáskörébe tartozó területre vonatkoznak, nem befolyásolja a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre adandó válaszokat.

      Ugyanis a tagállamok hatásköreiket az uniós jog és különösen a Szerződés által biztosított alapvető szabadságok tiszteletben tartásával kötelesek gyakorolni, amelyek érvényesülnek az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tényállások keretében.

      E körülmények között a tagállamok által az említett szabadságok korlátozásának alátámasztására előadott igazolásokat az alapvető jogok figyelembevételével kell értelmezni, még abban az esetben is, ha e korlátozás a tagállamok hatáskörébe tartozó területre vonatkozik, amennyiben az érintett tényállás az uniós jog alkalmazási körébe tartozik.

      (vö. 112., 113., 115. pont és a rendelkező rész 7. pontja)

    Top

    C‑98/14. sz. ügy

    Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és társai

    kontra

    Magyar Állam

    (a Fővárosi Törvényszék [Magyarország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

    „Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Szerencsejátékok — Játékteremben felállított pénznyerő automata üzemeltetését terhelő nemzeti adók — Pénznyerő automata játékkaszinón kívüli üzemeltetését tiltó nemzeti szabályozás — A jogbiztonság és a bizalomvédelem elve — 98/34/EK irányelv — A műszakiszabály‑tervezetek Bizottsággal való közlésére vonatkozó kötelezettség — A tagállamnak az uniós joggal ellentétes szabályozással okozott kárra vonatkozó felelőssége”

    Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. június 11.

    1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Egyetlen tagállamon belülre korlátozódó jogvitában felmerült kérdés – Más tagállamokból származó személyek esetleges érintettségén alapuló hatáskör

      (EUMSZ 267. cikk)

    2. Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Korlátozások – Szerencsejátékok – A játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető nemzeti szabályozás – Átmeneti időszak hiánya – Feltételek – A nemzeti bíróság általi vizsgálat

      (EUMSZ 56. cikk)

    3. Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Korlátozások – Szerencsejátékok – Pénznyerő automata játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti szabályozás – Átmeneti időszak és a játékterem‑üzemeltetők kártalanításának hiánya

      (EUMSZ 56. cikk)

    4. Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Korlátozások – Szerencsejátékok – A játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető, valamint az ilyen automaták játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti szabályozás – Átmeneti időszak és kártalanítás hiánya – A közérdekkel kapcsolatos igazolás – A fogyasztók védelme a játékfüggőségtől – A szerencsejátékhoz kapcsolódó bűnözés és csalás elleni küzdelem – A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartása – A nemzeti bíróság általi átfogó értékelés

      (EUMSZ 56. cikk)

    5. Jogszabályok közelítése – Az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabványok és szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás – 98/34 irányelv – Műszaki szabály – Fogalom – A játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető nemzeti szabályozás – Kizártság – Pénznyerő automata játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti szabályozás – Bennfoglaltság

      (A 2006/96 irányelvvel módosított 98/34 tanácsi és parlamenti irányelv, 1. cikk, 11. pont, és 8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)

    6. Európai uniós jog – Magánszemélyek számára biztosított jogok – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Tagállam általi megsértés – A magánszemélynek okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség – Feltételek – Kellően súlyos megsértés – Az e jogsértés és a kár közötti okozati összefüggés – A nemzeti bíróság általi vizsgálat

      (EUMSZ 56. cikk)

    7. Jogszabályok közelítése – Az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabványok és szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás – 98/34 irányelv – 8. és 9. cikk – Magánszemélyek számára biztosított jogok – Hiány

      (A 2006/96 irányelvvel módosított 98/34 tanácsi és parlamenti irányelv, 8. cikk és 9. cikk)

    8. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – A tagállamok hatáskörébe tartozó területre vonatkozó nemzeti szabályozás – Az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tényállás – A Bíróság hatásköre

      (EUMSZ 267. cikk)

    1.  Lásd a határozat szövegét.

      (vö. 24–27. pont)

    2.  Az olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak előírása nélkül megötszörözi a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét, ezenfelül pedig az ugyanezen tevékenységet terhelő százalékos mértékű adót is bevezet, a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadsága korlátozásának minősül, amennyiben akadályozza, zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a pénznyerő automaták játéktermekben való üzemeltetésében álló szolgáltatás szabad nyújtását, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

      (vö. 42. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

    3.  Az olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak biztosítása és a játékterem‑üzemeltetők kártalanításának előírása nélkül megtiltja a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadsága korlátozásának minősül.

      (vö. 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

    4.  Az átmeneti idő és kártalanítás biztosítása nélkül a játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét megötszöröző és e tevékenységre százalékos mértékű adót bevezető, továbbá az ilyen automaták játékkaszinón kívüli üzemeltetését megtiltó nemzeti jogszabályokból esetlegesen eredő, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások csak annyiban igazolhatók közérdeken alapuló nyomós okokkal, amennyiben a nemzeti bíróság az e jogszabályok elfogadását és végrehajtását kísérő körülmények átfogó értékelése alapján megállapítja, hogy:

      azok elsősorban ténylegesen a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni védelmére és a szerencsejátékokhoz kapcsolódó bűncselekmények és csalások megelőzésére vonatkozó célokat követnek; pusztán az a körülmény, hogy a szerencsejáték‑tevékenységek korlátozása az adóbevételek növelése útján járulékosan az érintett tagállam költségvetésének is hasznot hajt, nem akadálya annak, hogy e korlátozást úgy tekintsük, mint amely elsősorban ténylegesen ilyen célokat követ;

      azok ugyanezen célokat koherens és szisztematikus módon követik, és

      azok megfelelnek az uniós jog általános elveiből fakadó követelményeknek, különösen a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveinek, valamint a tulajdonhoz való jognak.

      (vö. 92. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

    5.  A 2006/96 irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34 irányelv 1. cikkének 11. pontját úgy kell értelmezni, hogy:

      valamely nemzeti jogszabály azon rendelkezései, amelyek megötszörözik a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő tételes adó összegét, ezenfelül pedig az ugyanezen tevékenységet terhelő százalékos mértékű adót is bevezetnek, nem minősülnek az e rendelkezés értelmében vett „műszaki szabálynak”, és

      valamely nemzeti jogszabály azon rendelkezései, amelyek megtiltják a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, az említett rendelkezés értelmében vett „műszaki szabálynak” minősülnek, amelyek tervezeteit az ezen irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint közölni kell a Bizottsággal.

      (vö. 100. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

    6.  Az EUMSZ 56. cikk jogokat keletkeztet a magánszemélyek számára oly módon, hogy annak a tagállamok által való megsértése, ideértve a tagállami jogalkotással történő megsértését is, azt vonja maga után, hogy a magánszemélyek jogosulttá válnak az e jogsértés miatt elszenvedett káruknak az e tagállam részéről való megtérítésére, amennyiben az említett jogsértés kellően súlyos, és közvetlen okozati összefüggés áll fenn a tagállamot terhelő kötelezettség megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között, amelynek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

      (vö. 106. pont és a rendelkező rész 5. pontja)

    7.  A 2006/96 irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34 irányelv 8. és 9. cikke nem keletkeztet jogokat a magánszemélyek számára, ily módon azoknak a tagállamok által való megsértése nem vonja maga után, hogy a magánszemélyek az uniós jog alapján jogosulttá válnak az e jogsértés nyomán elszenvedett káruknak az e tagállam részéről való megtérítésére.

      (vö. 110. pont és a rendelkező rész 6. pontja)

    8.  Az a körülmény, hogy a nemzeti jogszabályok a tagállamok hatáskörébe tartozó területre vonatkoznak, nem befolyásolja a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre adandó válaszokat.

      Ugyanis a tagállamok hatásköreiket az uniós jog és különösen a Szerződés által biztosított alapvető szabadságok tiszteletben tartásával kötelesek gyakorolni, amelyek érvényesülnek az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tényállások keretében.

      E körülmények között a tagállamok által az említett szabadságok korlátozásának alátámasztására előadott igazolásokat az alapvető jogok figyelembevételével kell értelmezni, még abban az esetben is, ha e korlátozás a tagállamok hatáskörébe tartozó területre vonatkozik, amennyiben az érintett tényállás az uniós jog alkalmazási körébe tartozik.

      (vö. 112., 113., 115. pont és a rendelkező rész 7. pontja)

    Top