C‑367/12. sz. ügy

Susanne Sokoll‑Seebacher

(az Unabhängiger Verwaltungssenat des Landes Oberösterreich [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Letelepedés szabadsága — Közegészség — EUMSZ 49. cikk — Gyógyszertárak — A lakosság megfelelő gyógyszerellátása — Működési engedély — A gyógyszertárak területi megoszlása — Alapvetően demográfiai kritériumon alapuló határértékek bevezetése — A gyógyszertárak közötti minimális távolság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. február 13.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Egyetlen tagállamon belülre korlátozódó jogvitában felmerült kérdés – Arra tekintettel való bennfoglaltság, hogy az uniós jog esetlegesen alkalmazható az említett jogvitára, a nemzeti jog által bevezetett hátrányos megkülönböztetés tilalma miatt

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Annak szükségessége, hogy kellő részletességgel ismertessék a Bírósággal a ténybeli és szabályozási hátteret – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válasz szükségességét igazoló okok ismertetése

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Letelepedés szabadsága – Korlátozások – Valamely régióban az új gyógyszertárak létesítéséhez előzetes közigazgatási engedélyezést előíró nemzeti szabályozás – A népsűrűséghez és a gyógyszertárak közötti minimális távolsághoz kapcsolódó megadási feltételek – A „továbbra is ellátandó személyek” száma tekintetében szigorú határt jelentő alapvető kritérium – A helyi adottságok figyelembevételével e határtól való eltérés lehetőségének a hiánya – Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 49. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 10–12. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 15–17. pont)

3.  Az EUMSZ 49. cikket és különösen a megvalósítani kívánt cél koherens elérésének követelményét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az a tagállami jogszabály, amely az új gyógyszertár létrehozása iránti igény vizsgálatához szükséges alapvető kritériumként szigorú határt rögzít a „továbbra is ellátandó személyek” száma tekintetében, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságoknak nincs lehetőségük a helyi adottságok figyelembevételével eltérni e határtól.

   Kétségtelen, hogy az új gyógyszertárak létesítésének engedélyezésének megadásához előírt egyes kritériumokon alapuló nemzeti szabályozás, főszabály szerint alkalmas az annak biztosítására irányuló cél elérésére, hogy a lakosság gyógyszerekkel való ellátása megbízható és színvonalas legyen.

   Ugyanakkor az ilyen szabályozás csak akkor alkalmas a megvalósítani kívánt cél elérésére, ha azt valóban összefüggő és rendszeres módon kívánja elérni.

   A nemzeti szabályozás által új gyógyszertár létesítéséhez meghatározott, a népsűrűséghez és a gyógyszertárak közötti minimális távolsághoz kapcsolódó feltételeknek az érintett terület egészén való egységes alkalmazása bizonyos körülmények között azzal a kockázattal járna, hogy egyes sajátos népsűrűségű körzetekben nem biztosítaná a gyógyszertári szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférést. Közelebbről a népsűrűséghez kapcsolódó feltételekről szólva, e feltételek egységes, eltérést nem engedő alkalmazása azokban a vidéki körzetekben, ahol a lakosság általában szétszórt és alacsony számú, azt eredményezheti, hogy egyes érdekelt lakosok a gyógyszertártól való ésszerű távolságon kívül maradnak, és így elesnek a gyógyszertári szolgáltatáshoz való megfelelő hozzáféréstől. Következésképpen a „továbbra is ellátandó személyek” számára vonatkozó kritérium alkalmazásával fennáll a veszélye annak, hogy egyes, elszigetelt és vidéki régiókban élő személyek számára nem biztosított a gyógyszertári szolgáltatásokhoz való egyenlő és megfelelő hozzáférés.

   (vö. 25., 39., 41., 42., 50., 51. pont és a rendelkező rész)

C‑367/12. sz. ügy

Susanne Sokoll‑Seebacher

(az Unabhängiger Verwaltungssenat des Landes Oberösterreich [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Letelepedés szabadsága — Közegészség — EUMSZ 49. cikk — Gyógyszertárak — A lakosság megfelelő gyógyszerellátása — Működési engedély — A gyógyszertárak területi megoszlása — Alapvetően demográfiai kritériumon alapuló határértékek bevezetése — A gyógyszertárak közötti minimális távolság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. február 13.

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Egyetlen tagállamon belülre korlátozódó jogvitában felmerült kérdés — Arra tekintettel való bennfoglaltság, hogy az uniós jog esetlegesen alkalmazható az említett jogvitára, a nemzeti jog által bevezetett hátrányos megkülönböztetés tilalma miatt

   (EUMSZ 267. cikk)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — Elfogadhatóság — Annak szükségessége, hogy kellő részletességgel ismertessék a Bírósággal a ténybeli és szabályozási hátteret — Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válasz szükségességét igazoló okok ismertetése

   (EUMSZ 267. cikk)

3. Letelepedés szabadsága — Korlátozások — Valamely régióban az új gyógyszertárak létesítéséhez előzetes közigazgatási engedélyezést előíró nemzeti szabályozás — A népsűrűséghez és a gyógyszertárak közötti minimális távolsághoz kapcsolódó megadási feltételek — A „továbbra is ellátandó személyek” száma tekintetében szigorú határt jelentő alapvető kritérium — A helyi adottságok figyelembevételével e határtól való eltérés lehetőségének a hiánya — Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 49. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 10–12. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 15–17. pont)

3.  Az EUMSZ 49. cikket és különösen a megvalósítani kívánt cél koherens elérésének követelményét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az a tagállami jogszabály, amely az új gyógyszertár létrehozása iránti igény vizsgálatához szükséges alapvető kritériumként szigorú határt rögzít a „továbbra is ellátandó személyek” száma tekintetében, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságoknak nincs lehetőségük a helyi adottságok figyelembevételével eltérni e határtól.

   Kétségtelen, hogy az új gyógyszertárak létesítésének engedélyezésének megadásához előírt egyes kritériumokon alapuló nemzeti szabályozás, főszabály szerint alkalmas az annak biztosítására irányuló cél elérésére, hogy a lakosság gyógyszerekkel való ellátása megbízható és színvonalas legyen.

   Ugyanakkor az ilyen szabályozás csak akkor alkalmas a megvalósítani kívánt cél elérésére, ha azt valóban összefüggő és rendszeres módon kívánja elérni.

   A nemzeti szabályozás által új gyógyszertár létesítéséhez meghatározott, a népsűrűséghez és a gyógyszertárak közötti minimális távolsághoz kapcsolódó feltételeknek az érintett terület egészén való egységes alkalmazása bizonyos körülmények között azzal a kockázattal járna, hogy egyes sajátos népsűrűségű körzetekben nem biztosítaná a gyógyszertári szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférést. Közelebbről a népsűrűséghez kapcsolódó feltételekről szólva, e feltételek egységes, eltérést nem engedő alkalmazása azokban a vidéki körzetekben, ahol a lakosság általában szétszórt és alacsony számú, azt eredményezheti, hogy egyes érdekelt lakosok a gyógyszertártól való ésszerű távolságon kívül maradnak, és így elesnek a gyógyszertári szolgáltatáshoz való megfelelő hozzáféréstől. Következésképpen a „továbbra is ellátandó személyek” számára vonatkozó kritérium alkalmazásával fennáll a veszélye annak, hogy egyes, elszigetelt és vidéki régiókban élő személyek számára nem biztosított a gyógyszertári szolgáltatásokhoz való egyenlő és megfelelő hozzáférés.

   (vö. 25., 39., 41., 42., 50., 51. pont és a rendelkező rész)