C‑65/12. sz. ügy

Leidseplein Beheer BV és Hendrikus de Vries

kontra

Red Bull GmbH ésRed Bull Nederland BV

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Védjegyek — 89/104/EGK irányelv — A védjegyoltalom tartalma — Jóhírnevű védjegy — Nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalom — A jóhírnevű védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés harmadik fél általi alapos ok nélkül történő használata — Az alapos ok fogalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. február 6.

1. Jogszabályok közelítése – Védjegyek – 89/104 irányelv – Jóhírnevű védjegy – Lehetőség nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalom előírására (az irányelv 5. cikkének, (2) bekezdése) – Az e lehetőséggel élő tagállamok kötelezettsége arra, hogy az említett oltalmat írják elő valamely megjelölés azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások tekintetében való használatára

   (89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

2. Európai uniós jog – Értelmezés – Módszerek – Nyelvtani, rendszertani és teleologikus értelmezés

3. Jogszabályok közelítése – Védjegyek – 89/104 irányelv – Jóhírnevű védjegy – Nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra is kiterjesztett oltalom (az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése) – Feltételek – Azonos vagy hasonló megjelölés alapos ok nélkül történő használata, amely sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét – Az alapos ok fogalma – Terjedelem

   (89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

4. Jogszabályok közelítése – Védjegyek – 89/104 irányelv – Jóhírnevű védjegy – Nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra is kiterjesztett oltalom (az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése) – Feltételek – Azonos vagy hasonló megjelölés alapos ok nélkül történő használata, amely sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét – Az alapos ok fogalma – A védjegy bejelentése előtt használt megjelölés

   (89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 21., 34. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 28. pont)

3.  A védjegyekről szóló 89/104 első irányelv általános jelleggel arra irányul, hogy egyensúlyba hozza a védjegyjogosultnak a védjegy alapvető funkciójának biztosításához fűződő érdekét, és a többi gazdasági szereplő azon érdekét, hogy olyan megjelölések álljanak rendelkezésükre, amelyek alkalmasak áruik és szolgáltatásaik jelölésére.

   Ebből következően a védjegyjogosult jogainak az említett irányelv szerinti védelme nem feltétel nélküli, mivel ez a védelem az említett érdekek egyensúlyba hozatal érdekében különösen azokra az esetekre korlátozódik, amikor a jogosult elég ébernek mutatkozik ahhoz, hogy fellépjen a védjegyére esetlegesen veszélyt jelentő megjelölések más gazdasági szereplők általi használatával szemben.

   Márpedig az olyan védjegyoltalmi rendszerben, mint amilyet a szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési minták) szóló Benelux egyezmény a 89/104 irányelv alapján elfogadott, a harmadik személyek ahhoz fűződő érdekeit, hogy gazdasági tevékenység körében valamely jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölést használjanak, ezen irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben, az említett megjelölés használójának arra irányuló lehetőségén keresztül kell figyelembe venni, hogy „alapos okra” hivatkozzon.

   Ha ugyanis a jóhírnévvel rendelkező védjegy jogosultjának sikerül bizonyítania az irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett sérelmek valamelyikét, és konkrétan az említett védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének megsértését, akkor a jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölést használó harmadik személy feladata annak bizonyítása, hogy az ilyen megjelölés használatának alapos oka van.

   Az „alapos ok” fogalmát ebből következően úgy kell értelmezni, hogy az nem csupán objektív kényszerítő okokat ölel fel, hanem a jóhírnevű védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használó harmadik személy szubjektív érdekeivel is összefügg.

   Ezért az „alapos ok” fogalmának nem az a célja, hogy egy jóhírnevű védjegy és egy ahhoz hasonló, a védjegy bejelentését megelőzően is használt megjelölés közötti konkfliktust szabályozzon, vagy hogy az említett védjegy jogosultját megillető jogokat korlátozza, hanem hogy egyensúlyt teremtsen a kérdéses érdekek között, figyelembe véve – a 89/104 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének sajátos összefüggésein belül és a védjegyet megillető szélesebb körű oltalomra tekintettel – a megjelölés használójának érdekeit. Ezzel kapcsolatban az, ha egy harmadik személy arra hivatkozik, hogy alapos oka van egy jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölés használatára, nem eredményezheti annak elismerését, hogy megilletik őt a lajstromozott védjegyhez fűződő jogok, viszont arra kényszeríti a jóhírnevű védjegy jogosultját, hogy tűrje el a hasonló megjelölés használatát.

   A Bíróság a C‑323/09. sz. Interflora és Interflora British Unit ügyben hozott ítélet 91. pontjában egy internetes reklámszolgáltatásra vonatkozó kulcsszavak használatára irányuló ügy kapcsán kimondta, hogy amennyiben az interneten valamely jóhírnevet élvező védjeggyel megegyező kulcsszó alapján megjelenített hirdetés anélkül kínálja a jóhírnevet élvező védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak alternatíváját, hogy az említett védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak egyszerű utánzatát árulná, sértené a védjegy jóhírnevét vagy megkülönböztető képességét, és végső soron az említett védjegy funkcióit, akkor azt a következtetést kell levonni, hogy az ilyen használat főszabály szerint a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ágazatában folyó egészséges és tisztességes verseny körébe tartozik, és ezért „alapos okból” történik.

   Következésképpen az „alapos ok” fogalma nem értelmezhető úgy, mint amely csak az objektív kényszerítő okokra vonatkozik.

   (vö. 41–48. pont)

4.  A védjegyekről szóló 89/104 első tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a jóhírnevű védjegy jogosultjának az e rendelkezés értelmében vett „alapos oknál” fogva tűrnie kell, hogy harmadik személy a védjegyéhez hasonló megjelölést az említett védjegy árujegyzékében szereplő áruval azonos áru vonatkozásában használjon, amennyiben bizonyítást nyer, hogy ezt a megjelölést a védjegy bejelentését megelőzően, azonos áru vonatkozásában, jóhiszeműen már használták Annak eldöntéséhez, hogy ez így van‑e, a nemzeti bíróságnak különösen a következő szempontokat kell figyelembe vennie:

   —	az említett megjelölés elfogadottsága és ismertsége az érintett vásárlóközönség körében;

   —	a megjelölés eredeti használatával érintett áruk és szolgáltatások és a jóhírnevű védjegy árujegyzékében szereplő áru közötti hasonlóság mértéke, és

   —	a védjegyhez hasonló megjelölés ezen áru tekintetében történő használatának gazdasági és kereskedelmi jelentősége. (vö. 60. pont és a rendelkező rész)

C‑65/12. sz. ügy

Leidseplein Beheer BV és Hendrikus de Vries

kontra

Red Bull GmbH ésRed Bull Nederland BV

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Védjegyek — 89/104/EGK irányelv — A védjegyoltalom tartalma — Jóhírnevű védjegy — Nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalom — A jóhírnevű védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés harmadik fél általi alapos ok nélkül történő használata — Az alapos ok fogalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. február 6.

1. Jogszabályok közelítése — Védjegyek — 89/104 irányelv — Jóhírnevű védjegy — Lehetőség nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalom előírására (az irányelv 5. cikkének, (2) bekezdése) — Az e lehetőséggel élő tagállamok kötelezettsége arra, hogy az említett oltalmat írják elő valamely megjelölés azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások tekintetében való használatára

   (89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

2. Európai uniós jog — Értelmezés — Módszerek — Nyelvtani, rendszertani és teleologikus értelmezés

3. Jogszabályok közelítése — Védjegyek — 89/104 irányelv — Jóhírnevű védjegy — Nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra is kiterjesztett oltalom (az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése) — Feltételek — Azonos vagy hasonló megjelölés alapos ok nélkül történő használata, amely sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét — Az alapos ok fogalma — Terjedelem

   (89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

4. Jogszabályok közelítése — Védjegyek — 89/104 irányelv — Jóhírnevű védjegy — Nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra is kiterjesztett oltalom (az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése) — Feltételek — Azonos vagy hasonló megjelölés alapos ok nélkül történő használata, amely sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét — Az alapos ok fogalma — A védjegy bejelentése előtt használt megjelölés

   (89/104 tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 21., 34. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 28. pont)

3.  A védjegyekről szóló 89/104 első irányelv általános jelleggel arra irányul, hogy egyensúlyba hozza a védjegyjogosultnak a védjegy alapvető funkciójának biztosításához fűződő érdekét, és a többi gazdasági szereplő azon érdekét, hogy olyan megjelölések álljanak rendelkezésükre, amelyek alkalmasak áruik és szolgáltatásaik jelölésére.

   Ebből következően a védjegyjogosult jogainak az említett irányelv szerinti védelme nem feltétel nélküli, mivel ez a védelem az említett érdekek egyensúlyba hozatal érdekében különösen azokra az esetekre korlátozódik, amikor a jogosult elég ébernek mutatkozik ahhoz, hogy fellépjen a védjegyére esetlegesen veszélyt jelentő megjelölések más gazdasági szereplők általi használatával szemben.

   Márpedig az olyan védjegyoltalmi rendszerben, mint amilyet a szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési minták) szóló Benelux egyezmény a 89/104 irányelv alapján elfogadott, a harmadik személyek ahhoz fűződő érdekeit, hogy gazdasági tevékenység körében valamely jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölést használjanak, ezen irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben, az említett megjelölés használójának arra irányuló lehetőségén keresztül kell figyelembe venni, hogy „alapos okra” hivatkozzon.

   Ha ugyanis a jóhírnévvel rendelkező védjegy jogosultjának sikerül bizonyítania az irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében említett sérelmek valamelyikét, és konkrétan az említett védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének megsértését, akkor a jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölést használó harmadik személy feladata annak bizonyítása, hogy az ilyen megjelölés használatának alapos oka van.

   Az „alapos ok” fogalmát ebből következően úgy kell értelmezni, hogy az nem csupán objektív kényszerítő okokat ölel fel, hanem a jóhírnevű védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használó harmadik személy szubjektív érdekeivel is összefügg.

   Ezért az „alapos ok” fogalmának nem az a célja, hogy egy jóhírnevű védjegy és egy ahhoz hasonló, a védjegy bejelentését megelőzően is használt megjelölés közötti konkfliktust szabályozzon, vagy hogy az említett védjegy jogosultját megillető jogokat korlátozza, hanem hogy egyensúlyt teremtsen a kérdéses érdekek között, figyelembe véve – a 89/104 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének sajátos összefüggésein belül és a védjegyet megillető szélesebb körű oltalomra tekintettel – a megjelölés használójának érdekeit. Ezzel kapcsolatban az, ha egy harmadik személy arra hivatkozik, hogy alapos oka van egy jóhírnevű védjegyhez hasonló megjelölés használatára, nem eredményezheti annak elismerését, hogy megilletik őt a lajstromozott védjegyhez fűződő jogok, viszont arra kényszeríti a jóhírnevű védjegy jogosultját, hogy tűrje el a hasonló megjelölés használatát.

   A Bíróság a C‑323/09. sz. Interflora és Interflora British Unit ügyben hozott ítélet 91. pontjában egy internetes reklámszolgáltatásra vonatkozó kulcsszavak használatára irányuló ügy kapcsán kimondta, hogy amennyiben az interneten valamely jóhírnevet élvező védjeggyel megegyező kulcsszó alapján megjelenített hirdetés anélkül kínálja a jóhírnevet élvező védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak alternatíváját, hogy az említett védjegy jogosultja áruinak vagy szolgáltatásainak egyszerű utánzatát árulná, sértené a védjegy jóhírnevét vagy megkülönböztető képességét, és végső soron az említett védjegy funkcióit, akkor azt a következtetést kell levonni, hogy az ilyen használat főszabály szerint a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások ágazatában folyó egészséges és tisztességes verseny körébe tartozik, és ezért „alapos okból” történik.

   Következésképpen az „alapos ok” fogalma nem értelmezhető úgy, mint amely csak az objektív kényszerítő okokra vonatkozik.

   (vö. 41–48. pont)

4.  A védjegyekről szóló 89/104 első tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a jóhírnevű védjegy jogosultjának az e rendelkezés értelmében vett „alapos oknál” fogva tűrnie kell, hogy harmadik személy a védjegyéhez hasonló megjelölést az említett védjegy árujegyzékében szereplő áruval azonos áru vonatkozásában használjon, amennyiben bizonyítást nyer, hogy ezt a megjelölést a védjegy bejelentését megelőzően, azonos áru vonatkozásában, jóhiszeműen már használták Annak eldöntéséhez, hogy ez így van‑e, a nemzeti bíróságnak különösen a következő szempontokat kell figyelembe vennie:

   —	az említett megjelölés elfogadottsága és ismertsége az érintett vásárlóközönség körében;

   —	a megjelölés eredeti használatával érintett áruk és szolgáltatások és a jóhírnevű védjegy árujegyzékében szereplő áru közötti hasonlóság mértéke, és

   —	a védjegyhez hasonló megjelölés ezen áru tekintetében történő használatának gazdasági és kereskedelmi jelentősége. (vö. 60. pont és a rendelkező rész)