C‑165/13. sz. ügy

Stanislav Gross

kontra

Hauptzollamt Braunschweig

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Adózás — 92/12/EGK irányelv — 7–9. cikk — Jövedékiadó‑köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezések — Valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott és egy másik tagállamban kereskedelmi célból tartott termékek — E termékeket a rendeltetés helye szerinti tagállamban megszerző és birtokban tartó személy jövedékiadó‑kötelezettsége — A belépési művelet utáni megszerzés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. július 3.

1. Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Jövedéki adók – 92/12 irányelv – Szükségképpen minden tagállamban azonos jövedékiadó‑kötelezettség – A kettős adóztatás elkerülése

   (92/12 tanácsi irányelv)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Az uniós jog releváns rendelkezéseinek azonosítása – A kérdések átfogalmazása

   (EUMSZ 267. cikk; 92/12 tanácsi irányelv)

3. Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Jövedéki adók – 92/12 irányelv – Valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott és egy másik tagállamban kereskedelmi célból tartott termékek – A terméket felhasználásra átvevő személy – Egymást követően több birtokos által birtokban tartott termékek – Valamennyi birtokos jövedékiadó‑kötelezettsége

   (2008/118 tanácsi irányelv, 33. cikk, (3) bekezdés, és 92/12 tanácsi irányelv, 7. cikk, (3) bekezdés, és 9. cikk, (1) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 17. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 20. pont)

3.  Mivel a jövedékiadó‑köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a „terméket felhasználásra” átvevő személy az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott és egy másik tagállamban kereskedelmi célból tartott jövedéki termékek után adófizetésre kötelezett lehet, e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a termékeket egymást követően több birtokos tartotta birtokban, a szóban forgó termék valamennyi birtokosa jövedékiadó‑fizetésre kötelezett.

   Egy ennél megszorítóbb értelmezés, amely a jövedékiadó‑fizetési kötelezettséget a szóban forgó termék első birtokosára korlátozná, ellentétes lenne a 92/12 irányelv céljával. Ugyanis ez alapján valamely terméknek az egyik tagállam területéről egy másik tagállam területére történő átlépése nem képezheti a nemzeti hatóságok rendszeres ellenőrzésének a tárgyát, ami akadályozhatná az áruk Európai Unió belső piacán való szabad mozgását. Következésképpen egy ilyen értelmezés még bizonytalanabbá tenné az Unió valamely határának az átlépése miatt fizetendő jövedéki adó kivetését.

   E megállapítást szintén megerősíti a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118 tanácsi irányelv, amely leegyszerűsíti a 92/12 irányelv 7. cikkének tartalmát azáltal, hogy immár kizárólag „a termékeket a másik tagállamban átvevő személyre” utal.

   Következésképpen a 92/12 irányelv 7. cikkével összefüggésben értelmezett 9. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés lehetővé teszi valamely tagállamnak, hogy azon személyt nevezze meg jövedékiadó‑fizetésre kötelezett személyként, aki ezen állam adóterületén egy másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi célból tart, jóllehet e személy az említett terméket nem elsőként birtokolta a rendeltetés helye szerinti tagállamban.

   (vö. 25–28. pont és a rendelkező rész)