C‑274/12. P. sz. ügy

Telefónica SA

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Megsemmisítés iránti kereset — Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése — Jogorvoslati jog — Kereshetőségi jog — Természetes vagy jogi személyek — Őket személyükben érintő jogi aktus — Végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó rendeleti jellegű jogi aktus — Valamely támogatási programot a közös piaccal való összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. december 19.

1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Rendeleti jellegű, végrehajtási intézkedéseket tartalmazó vagy nem tartalmazó jogi aktusok – Fogalom – Az e jogi aktusok ellen igénybe vehető bírósági jogorvoslatok – Jogellenességi kifogás vagy érvényesség vizsgálatára irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésének feltételei

   (EUSZ 19. cikk, EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 267. cikk, EUMSZ 277. cikk és EUMSZ 288. cikk, negyedik bekezdés)

2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Rendeleti jellegű, végrehajtási intézkedéseket tartalmazó jogi aktusok – Ágazati támogatási programot a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozat – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset elfogadhatatlansága – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A belső jogorvoslati lehetőségek ezen intézkedések megtámadása céljából való felhasználására vonatkozó kötelezettség

   (EUSZ 19. cikk, EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 267. cikk és EUMSZ 288. cikk, negyedik bekezdés)

3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Általános jellegű jogi aktus általi, személyében való érintettség – Feltételek – Ágazati támogatási programot tiltó bizottsági határozat – Valamely vállalkozás adott ágazathoz tartozásának mint egyedüli szempontnak az ilyen határozat általi, személyében való érintettséghez elégtelen volta

   (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

4. Alapvető jogok – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Az uniós jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálata – Módozatok – E jognak az uniós bíróság vagy a nemzeti bíróságok általi védelme, a megtámadott jogi aktus jogi természetétől függően – Jogellenességi kifogás vagy érvényesség vizsgálatára irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésének lehetősége

   (EUSZ 19. cikk, EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 267. cikk és EUMSZ 277. cikk)

1.  Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése utolsó mondatrésze értelmében vett „olyan rendeleti jellegű jogi aktusok […], amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket” fogalmát e rendelkezés céljának tükrében kell értelmezni, amely – amint az a keletkezésének körülményeiből is kitűnik –annak elkerülésére irányul, hogy a magánszemély jogsértést legyen kénytelen elkövetni azért, hogy bírósághoz fordulhasson. Márpedig amennyiben a rendeleti jellegű jogi aktus közvetlen hatást gyakorol valamely természetes vagy jogi személy jogi helyzetére anélkül, hogy végrehajtási intézkedések meghozatalát írná elő, ez a szóban forgó személyt megfosztja a hatékony bírói jogvédelemtől, amennyiben nem áll rendelkezésére az uniós bíróság előtti közvetlen jogorvoslati út ahhoz, hogy a szóban forgó rendeleti jellegű jogi aktus jogszerűségét kétségbe vonhassa.

   E tekintetben először is, amennyiben valamely rendeleti jellegű jogi aktus végrehajtási intézkedéseket tartalmaz, az uniós jogrend tiszteletben tartásának bírósági felülvizsgálata biztosított, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedések az Uniótól vagy a tagállamoktól származnak‑e. Mivel a természetes vagy jogi személyek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt elfogadhatósági feltételek miatt közvetlenül nem támadhatják meg az uniós bíróság előtt a rendeleti jellegű uniós jogi aktusokat, az ilyen aktusok velük szemben való alkalmazása ellen az azon végrehajtási intézkedések megtámadásával védekezhetnek, amelyeket ezen aktusok tartalmaznak. Amennyiben az ilyen aktusok végrehajtása az uniós intézmények, szervek vagy szervezetek feladata, a természetes vagy jogi személyek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében meghatározott feltételek mellett közvetlen keresetet nyújthatnak be az uniós bírósághoz a végrehajtási aktusok ellen, e kereset alátámasztása érdekében pedig az EUMSZ 277. cikk alapján hivatkozhatnak a szóban forgó intézkedés alapjául szolgáló aktus jogellenességére. Amennyiben e végrehajtás a tagállamok feladata, e személyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak a szóban forgó uniós általános jogi aktus érvénytelenségére, és felkérhetik a nemzeti bíróságokat, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel forduljanak a Bírósághoz.

   Másodszor, annak értékelése érdekében, hogy valamely rendeleti jellegű jogi aktus tartalmaz–e végrehajtási intézkedéseket, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése utolsó mondatrésze alapján a jogorvoslati jogára hivatkozó személy helyzetét kell figyelembe venni. Irreleváns tehát, hogy a szóban forgó jogi aktus tartalmaz‑e a többi jogalannyal szemben végrehajtási intézkedéseket.

   Harmadszor, annak vizsgálata érdekében, hogy a megtámadott jogi aktus tartalmaz‑e végrehajtási intézkedéseket, kizárólag a kereset tárgyára kell utalni, és amennyiben a felperes csupán az aktus részleges megsemmisítését kéri, csak azon végrehajtási intézkedéseket kell figyelembe venni, amelyeket a jogi aktus e része esetleg tartalmaz.

   (vö. 27–31., 56–58. pont)

2.  Valamely állami támogatási programnak a közös piaccal való részleges összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat akkor tartalmaz a nemzeti bíróság előtt megtámadható végrehajtási intézkedéseket, ha kizárólag az adott tagállamhoz intézték, és nem határozza meg az egyes adóalanyokra vonatkozó különös jogkövetkezményeket, hanem e következmények megtámadható közigazgatási aktusokban testesülnek meg. Következésképpen az ilyen határozattal érintett vállalkozás, amely az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében meghatározott elfogadhatósági feltételek miatt nem tudja az uniós bíróság előtt közvetlenül megtámadni a vitatott határozatot, a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhat a vitatott határozat érvénytelenségére, és felkérheti a nemzeti bíróságot, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel forduljon a Bírósághoz, különösképpen olyan esetben, ha e bíróság előtt arra a közigazgatási jogi aktusra hivatkozik, amely megtagadja a szóban forgó programból eredő kedvezmény alkalmazását.

   (vö. 34–36., 58., 59. pont)

3.  Azon alanyok, akik nem címzettjei egy határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének első fordulata értelmében személyükben érintettek, ha ez a határozat sajátos jellemzőik vagy egy őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket. Az a körülmény, hogy azon jogalanyok, akikkel szemben a hivatkozott intézkedés alkalmazandó, szám szerint vagy akár egyedileg többé‑kevésbé pontosan meghatározhatók, semmi esetre sem jelenti, hogy e jogalanyokat ezen intézkedés által személyükben érintettnek kell tekinteni, amennyiben csupán az állapítható meg, hogy a szóban forgó intézkedés a benne meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet folytán alkalmazandó. Ezért valamely vállalkozás a Bizottság valamely támogatási programot megtiltó határozatát főszabály szerint nem támadhatja meg, ha e határozat őt csak a szóban forgó ágazathoz való tartozása miatt és az említett program potenciális kedvezményezettjeként érinti.

   (vö. 46., 47., 49. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 56., 57., 59. pont)

C‑274/12. P. sz. ügy

Telefónica SA

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Megsemmisítés iránti kereset — Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése — Jogorvoslati jog — Kereshetőségi jog — Természetes vagy jogi személyek — Őket személyükben érintő jogi aktus — Végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó rendeleti jellegű jogi aktus — Valamely támogatási programot a közös piaccal való összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. december 19.

1. Megsemmisítés iránti kereset — Természetes vagy jogi személyek — Rendeleti jellegű, végrehajtási intézkedéseket tartalmazó vagy nem tartalmazó jogi aktusok — Fogalom — Az e jogi aktusok ellen igénybe vehető bírósági jogorvoslatok — Jogellenességi kifogás vagy érvényesség vizsgálatára irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésének feltételei

   (EUSZ 19. cikk, EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 267. cikk, EUMSZ 277. cikk és EUMSZ 288. cikk, negyedik bekezdés)

2. Megsemmisítés iránti kereset — Természetes vagy jogi személyek — Rendeleti jellegű, végrehajtási intézkedéseket tartalmazó jogi aktusok — Ágazati támogatási programot a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozat — Az uniós bírósághoz benyújtott kereset elfogadhatatlansága — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog — A belső jogorvoslati lehetőségek ezen intézkedések megtámadása céljából való felhasználására vonatkozó kötelezettség

   (EUSZ 19. cikk, EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 267. cikk és EUMSZ 288. cikk, negyedik bekezdés)

3. Megsemmisítés iránti kereset — Természetes vagy jogi személyek — Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok — Általános jellegű jogi aktus általi, személyében való érintettség — Feltételek — Ágazati támogatási programot tiltó bizottsági határozat — Valamely vállalkozás adott ágazathoz tartozásának mint egyedüli szempontnak az ilyen határozat általi, személyében való érintettséghez elégtelen volta

   (EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

4. Alapvető jogok — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog — Az uniós jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálata — Módozatok — E jognak az uniós bíróság vagy a nemzeti bíróságok általi védelme, a megtámadott jogi aktus jogi természetétől függően — Jogellenességi kifogás vagy érvényesség vizsgálatára irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésének lehetősége

   (EUSZ 19. cikk, EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 267. cikk és EUMSZ 277. cikk)

1.  Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése utolsó mondatrésze értelmében vett „olyan rendeleti jellegű jogi aktusok […], amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket” fogalmát e rendelkezés céljának tükrében kell értelmezni, amely – amint az a keletkezésének körülményeiből is kitűnik –annak elkerülésére irányul, hogy a magánszemély jogsértést legyen kénytelen elkövetni azért, hogy bírósághoz fordulhasson. Márpedig amennyiben a rendeleti jellegű jogi aktus közvetlen hatást gyakorol valamely természetes vagy jogi személy jogi helyzetére anélkül, hogy végrehajtási intézkedések meghozatalát írná elő, ez a szóban forgó személyt megfosztja a hatékony bírói jogvédelemtől, amennyiben nem áll rendelkezésére az uniós bíróság előtti közvetlen jogorvoslati út ahhoz, hogy a szóban forgó rendeleti jellegű jogi aktus jogszerűségét kétségbe vonhassa.

   E tekintetben először is, amennyiben valamely rendeleti jellegű jogi aktus végrehajtási intézkedéseket tartalmaz, az uniós jogrend tiszteletben tartásának bírósági felülvizsgálata biztosított, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedések az Uniótól vagy a tagállamoktól származnak‑e. Mivel a természetes vagy jogi személyek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt elfogadhatósági feltételek miatt közvetlenül nem támadhatják meg az uniós bíróság előtt a rendeleti jellegű uniós jogi aktusokat, az ilyen aktusok velük szemben való alkalmazása ellen az azon végrehajtási intézkedések megtámadásával védekezhetnek, amelyeket ezen aktusok tartalmaznak. Amennyiben az ilyen aktusok végrehajtása az uniós intézmények, szervek vagy szervezetek feladata, a természetes vagy jogi személyek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében meghatározott feltételek mellett közvetlen keresetet nyújthatnak be az uniós bírósághoz a végrehajtási aktusok ellen, e kereset alátámasztása érdekében pedig az EUMSZ 277. cikk alapján hivatkozhatnak a szóban forgó intézkedés alapjául szolgáló aktus jogellenességére. Amennyiben e végrehajtás a tagállamok feladata, e személyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak a szóban forgó uniós általános jogi aktus érvénytelenségére, és felkérhetik a nemzeti bíróságokat, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel forduljanak a Bírósághoz.

   Másodszor, annak értékelése érdekében, hogy valamely rendeleti jellegű jogi aktus tartalmaz–e végrehajtási intézkedéseket, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése utolsó mondatrésze alapján a jogorvoslati jogára hivatkozó személy helyzetét kell figyelembe venni. Irreleváns tehát, hogy a szóban forgó jogi aktus tartalmaz‑e a többi jogalannyal szemben végrehajtási intézkedéseket.

   Harmadszor, annak vizsgálata érdekében, hogy a megtámadott jogi aktus tartalmaz‑e végrehajtási intézkedéseket, kizárólag a kereset tárgyára kell utalni, és amennyiben a felperes csupán az aktus részleges megsemmisítését kéri, csak azon végrehajtási intézkedéseket kell figyelembe venni, amelyeket a jogi aktus e része esetleg tartalmaz.

   (vö. 27–31., 56–58. pont)

2.  Valamely állami támogatási programnak a közös piaccal való részleges összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat akkor tartalmaz a nemzeti bíróság előtt megtámadható végrehajtási intézkedéseket, ha kizárólag az adott tagállamhoz intézték, és nem határozza meg az egyes adóalanyokra vonatkozó különös jogkövetkezményeket, hanem e következmények megtámadható közigazgatási aktusokban testesülnek meg. Következésképpen az ilyen határozattal érintett vállalkozás, amely az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében meghatározott elfogadhatósági feltételek miatt nem tudja az uniós bíróság előtt közvetlenül megtámadni a vitatott határozatot, a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhat a vitatott határozat érvénytelenségére, és felkérheti a nemzeti bíróságot, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekkel forduljon a Bírósághoz, különösképpen olyan esetben, ha e bíróság előtt arra a közigazgatási jogi aktusra hivatkozik, amely megtagadja a szóban forgó programból eredő kedvezmény alkalmazását.

   (vö. 34–36., 58., 59. pont)

3.  Azon alanyok, akik nem címzettjei egy határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének első fordulata értelmében személyükben érintettek, ha ez a határozat sajátos jellemzőik vagy egy őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket. Az a körülmény, hogy azon jogalanyok, akikkel szemben a hivatkozott intézkedés alkalmazandó, szám szerint vagy akár egyedileg többé‑kevésbé pontosan meghatározhatók, semmi esetre sem jelenti, hogy e jogalanyokat ezen intézkedés által személyükben érintettnek kell tekinteni, amennyiben csupán az állapítható meg, hogy a szóban forgó intézkedés a benne meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet folytán alkalmazandó. Ezért valamely vállalkozás a Bizottság valamely támogatási programot megtiltó határozatát főszabály szerint nem támadhatja meg, ha e határozat őt csak a szóban forgó ágazathoz való tartozása miatt és az említett program potenciális kedvezményezettjeként érinti.

   (vö. 46., 47., 49. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 56., 57., 59. pont)