C-292/10. sz. ügy

G

kontra

Cornelius de Visser

(a Landgericht Regensburg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — Bírósági iratok hirdetményi kézbesítése — Az alperes valamely tagállam területén lévő ismert lakóhelyének vagy tartózkodási helyének hiánya — Joghatóság »jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben« — A személyiségi jogok esetleges megsértése tárgyában benyújtott kereset esetében, amely jogsértésre fényképeknek internetes oldalon való elhelyezésével került sor — Azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet”

Az ítélet összefoglalása

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben

   (44/2001 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, és 5. cikk, 3. pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — A határozatok elismerése és végrehajtása — Az elismerésre és végrehajtásra irányuló eljárás felfüggesztése — Az eljárást megindító irat mulasztó alperes részére megfelelő időben történő kézbesítésének hiánya — Terjedelem

   (Az 1965. november 15-i Hágai Egyezmény, 15. cikk; 1393/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 19. cikk; 44/2001 tanácsi rendelet, 26. cikk, (2)–(4) bekezdés)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Mulasztási ítélet — Az eljárást megindító iratnak az alperes részére a nemzeti jog szerinti hirdetmény útján történő kézbesítése — Megengedhetőség — Feltétel

   (44/2001 tanácsi rendelet)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozása — 805/2004 rendelet — Hitelesíthető végrehajtható okiratok

   (805/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés; 44/2001 tanácsi rendelet, 34. cikk, 2. pont)

5. Jogszabályok közelítése — Elektronikus kereskedelem — 2000/31 irányelv — A belső piacra vonatkozó rendelkezések

   (2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés)

1.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 4. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az ugyanezen rendelet 5. cikke (3) bekezdésének honlap üzemeltetése miatti felelősség megállapítása iránti, olyan alperessel szembeni keresetre történő alkalmazása, amely alperes valószínűleg uniós polgár, de ismeretlen helyen tartózkodik, ha az ügyben eljáró bíróság nem rendelkezik olyan bizonyítékkal, amely alapján azt állapíthatná meg, hogy az említett alperesnek ténylegesen az Európai Unió területén kívül van a lakóhelye.

   (vö. 42. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az olyan alperessel szemben hozott mulasztási ítélet esetében, amely alperes címe ismeretlen, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 26. cikkének (3) és (4) bekezdésében szereplő szabályok – azaz a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007 rendelet 19. cikke, illetve az 1965. évi Hágai Egyezmény 15. cikke – nem képezik akadályát az említett 44/2001 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében kimondott azon szabálynak, amelynek értelmében a bíróság mindaddig felfüggeszti az eljárást, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő gondoskodáshoz megfelelő időben kézhez vehette az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot, illetve valamennyi szükséges intézkedést megtették ennek érdekében.

   Az eljárást megindító irat alperes részére történő kézbesítésének jogszerűségét ugyan az említett egyezmény rendelkezései, és – a fortiori – az említett rendelet rendelkezései alapján kell megítélni, ez a szabály azonban csak addig érvényes, amíg az említett rendelkezések az alkalmazandók. Márpedig mind az 1393/2007 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése, mind pedig az 1965. évi Hágai Egyezmény 1. cikkének második bekezdése azt írja elő, hogy e jogi eszközök nem alkalmazhatók, ha az irat címzettjének címe ismeretlen.

   (vö. 51–54. pont)

3.  Az uniós jogot akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan alperessel szemben hozott mulasztási ítélet, aki részére – mivel tartózkodási helyét nem lehetett megállapítani – az eljárást megindító iratot a nemzeti jog szerint hirdetmény útján kézbesítették, amennyiben az eljáró bíróság előzetesen megbizonyosodott arról, hogy ezen alperes felkutatása érdekében a gondosság és a jóhiszeműség elve által megkövetelt minden intézkedést megtettek.

   Tény, hogy az alperes elleni eljárás hirdetményi kézbesítés útján való folytatásának lehetősége korlátozza az alperes védelemhez való jogát. E korlátozás azonban igazolható a felperes hatékony védelemhez való jogával, mivel az ehhez hasonló kézbesítés hiányában e jog nem érvényesülne.

   (vö. 56., 59. és a rendelkező rész 2. pontja)

4.  Az uniós jogot akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan alperessel szemben hozott mulasztási ítéletnek a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004 rendelet szerinti európai végrehajtható okiratként való tanúsítása, amely alperes címe ismeretlen.

   E rendelet célkitűzéseinek és rendszerének elemzéséből ugyanis kitűnik, hogy az az ítéletek elismerésének közös rendszere alól eltérést engedő mechanizmust hoz létre, amelynek feltételeit – főszabályként – megszorítóan kell értelmezni.

   Márpedig az alperes azon lehetősége, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 34. cikkének 2. pontja értelmében kifogást emeljen a vele szemben hozott ítélet elismerése ellen, lehetővé teszi, hogy tiszteletben tartassa védelemhez való jogait. Ez a garancia azonban hiányozna akkor, ha európai végrehajtható okiratként tanúsítanák azt a mulasztási ítéletet, amelyet olyan alperessel szemben hoztak, aki nem szerzett tudomást az eljárásról.

   (vö. 64., 66., 68. és a rendelkező rész 3. pontja)

5.  A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31 irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni olyan helyzetben, amelyben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató letelepedési helye ismeretlen, mivel e rendelkezés alkalmazásának feltétele azon tagállam meghatározása, amelynek területén a szóban forgó szolgáltató ténylegesen letelepedett.

   (vö. 72. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

C-292/10. sz. ügy

G

kontra

Cornelius de Visser

(a Landgericht Regensburg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — Bírósági iratok hirdetményi kézbesítése — Az alperes valamely tagállam területén lévő ismert lakóhelyének vagy tartózkodási helyének hiánya — Joghatóság »jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben« — A személyiségi jogok esetleges megsértése tárgyában benyújtott kereset esetében, amely jogsértésre fényképeknek internetes oldalon való elhelyezésével került sor — Azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet”

Az ítélet összefoglalása

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben

   (44/2001 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, és 5. cikk, 3. pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – A határozatok elismerése és végrehajtása – Az elismerésre és végrehajtásra irányuló eljárás felfüggesztése – Az eljárást megindító irat mulasztó alperes részére megfelelő időben történő kézbesítésének hiánya – Terjedelem

   (Az 1965. november 15-i Hágai Egyezmény, 15. cikk; 1393/2007 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 19. cikk; 44/2001 tanácsi rendelet, 26. cikk, (2)–(4) bekezdés)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Mulasztási ítélet – Az eljárást megindító iratnak az alperes részére a nemzeti jog szerinti hirdetmény útján történő kézbesítése – Megengedhetőség – Feltétel

   (44/2001 tanácsi rendelet)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozása – 805/2004 rendelet – Hitelesíthető végrehajtható okiratok

   (805/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés; 44/2001 tanácsi rendelet, 34. cikk, 2. pont)

5. Jogszabályok közelítése – Elektronikus kereskedelem – 2000/31 irányelv – A belső piacra vonatkozó rendelkezések

   (2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés)

1.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 4. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az ugyanezen rendelet 5. cikke (3) bekezdésének honlap üzemeltetése miatti felelősség megállapítása iránti, olyan alperessel szembeni keresetre történő alkalmazása, amely alperes valószínűleg uniós polgár, de ismeretlen helyen tartózkodik, ha az ügyben eljáró bíróság nem rendelkezik olyan bizonyítékkal, amely alapján azt állapíthatná meg, hogy az említett alperesnek ténylegesen az Európai Unió területén kívül van a lakóhelye.

   (vö. 42. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az olyan alperessel szemben hozott mulasztási ítélet esetében, amely alperes címe ismeretlen, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 26. cikkének (3) és (4) bekezdésében szereplő szabályok – azaz a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007 rendelet 19. cikke, illetve az 1965. évi Hágai Egyezmény 15. cikke – nem képezik akadályát az említett 44/2001 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében kimondott azon szabálynak, amelynek értelmében a bíróság mindaddig felfüggeszti az eljárást, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő gondoskodáshoz megfelelő időben kézhez vehette az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot, illetve valamennyi szükséges intézkedést megtették ennek érdekében.

   Az eljárást megindító irat alperes részére történő kézbesítésének jogszerűségét ugyan az említett egyezmény rendelkezései, és – a fortiori – az említett rendelet rendelkezései alapján kell megítélni, ez a szabály azonban csak addig érvényes, amíg az említett rendelkezések az alkalmazandók. Márpedig mind az 1393/2007 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése, mind pedig az 1965. évi Hágai Egyezmény 1. cikkének második bekezdése azt írja elő, hogy e jogi eszközök nem alkalmazhatók, ha az irat címzettjének címe ismeretlen.

   (vö. 51–54. pont)

3.  Az uniós jogot akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan alperessel szemben hozott mulasztási ítélet, aki részére – mivel tartózkodási helyét nem lehetett megállapítani – az eljárást megindító iratot a nemzeti jog szerint hirdetmény útján kézbesítették, amennyiben az eljáró bíróság előzetesen megbizonyosodott arról, hogy ezen alperes felkutatása érdekében a gondosság és a jóhiszeműség elve által megkövetelt minden intézkedést megtettek.

   Tény, hogy az alperes elleni eljárás hirdetményi kézbesítés útján való folytatásának lehetősége korlátozza az alperes védelemhez való jogát. E korlátozás azonban igazolható a felperes hatékony védelemhez való jogával, mivel az ehhez hasonló kézbesítés hiányában e jog nem érvényesülne.

   (vö. 56., 59. és a rendelkező rész 2. pontja)

4.  Az uniós jogot akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan alperessel szemben hozott mulasztási ítéletnek a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004 rendelet szerinti európai végrehajtható okiratként való tanúsítása, amely alperes címe ismeretlen.

   E rendelet célkitűzéseinek és rendszerének elemzéséből ugyanis kitűnik, hogy az az ítéletek elismerésének közös rendszere alól eltérést engedő mechanizmust hoz létre, amelynek feltételeit – főszabályként – megszorítóan kell értelmezni.

   Márpedig az alperes azon lehetősége, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 34. cikkének 2. pontja értelmében kifogást emeljen a vele szemben hozott ítélet elismerése ellen, lehetővé teszi, hogy tiszteletben tartassa védelemhez való jogait. Ez a garancia azonban hiányozna akkor, ha európai végrehajtható okiratként tanúsítanák azt a mulasztási ítéletet, amelyet olyan alperessel szemben hoztak, aki nem szerzett tudomást az eljárásról.

   (vö. 64., 66., 68. és a rendelkező rész 3. pontja)

5.  A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31 irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni olyan helyzetben, amelyben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató letelepedési helye ismeretlen, mivel e rendelkezés alkalmazásának feltétele azon tagállam meghatározása, amelynek területén a szóban forgó szolgáltató ténylegesen letelepedett.

   (vö. 72. pont és a rendelkező rész 4. pontja)