Dieses Dokument ist ein Auszug aus dem EUR-Lex-Portal.
Dokument 62010CJ0157
Az ítélet összefoglalása
Az ítélet összefoglalása
1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Az uniós jog releváns rendelkezéseinek azonosítása
(EUMSZ 267. cikk)
2. A tőke szabad mozgása – Korlátozások – A tagállamok adóztatási joghatóságának párhuzamos gyakorlásából származó hátrányok – Megengedhetőség – Feltétel – A hátrányos megkülönböztetés hiánya
(EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk)
3. A tőke szabad mozgása – Korlátozások – Adójogszabályok – Társasági adó – A más tagállamban szerzett kamatjövedelmek gazdasági kettős adóztatásának elkerülésére irányuló szabályozás
(EGK‑Szerződés, 67. cikk [később EK‑Szerződés, 67. cikk, hatályon kívül helyezte az Amszterdami Szerződés]; EUMSZ 63. cikk és EUMSZ 65. cikk; 88/361/EGK tanácsi irányelv, 1. cikk)
1. A nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez érdemi választ adjon. Ebből a szempontból adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket. Továbbá annak érdekében, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíróság részére hasznos választ adjon, figyelembe veheti az uniós jog olyan rendelkezéseit is, amelyekre a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekben nem hivatkozott.
(vö. 18–19. pont)
2. Az uniós jog egységesítésére, illetve összehangolására irányuló intézkedések hiányában a tagállamok továbbra is jogosultak egyezményekben vagy egyoldalúan meghatározni adóztatási joghatóságuk megosztásának szempontjait, különösen a kettős adóztatás elkerülése érdekében. A tagállamok feladata meghozni a kettős adóztatást eredményező helyzetek megakadályozásához szükséges intézkedéseket, többek között a nemzetközi adóügyi gyakorlatban követett szempontok alkalmazásával. A tagállamok adóztatási joghatóságának párhuzamos gyakorlásából származó esetleges hátrányok, amennyiben az ilyen gyakorlat nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést, nem képeznek az alapszabadságokat érintő korlátozást. Így a tagállamok nem kötelesek a saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani annak érdekében, hogy elkerüljék különösen a kettős adóztatást, és következésképpen e tagállamok nem kötelesek adójogi szabályozásukat annak érdekében kiigazítani, hogy lehetővé tegyék az adóalanyok számára, hogy a más tagállam által adóztatási joghatóságának gyakorlása keretében biztosított adókedvezményben részesülhessenek, feltéve hogy a szabályozásuk nem hátrányosan megkülönböztető.
(vö. 31, 38–39. pont)
3. Az EGK‑Szerződés 67. cikkével és a Szerződés [Amszterdami Szerződéssel hatályon kívül helyezett] 67. cikkének végrehajtásáról szóló 88/361 irányelv 1. cikkével nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a társasági adó vonatkozásában a kettős adóztatás elkerülésére irányuló rendelkezések körében tiltja, hogy az Unió más tagállamaiban keletkezett és az utóbbi államok területén társaságiadó‑fizetési kötelezettség alá eső jövedelem után fizetendő adó összege levonásra kerüljön, amennyiben az adót annak megállapítása ellenére adómentesség, adójóváírás vagy más adókedvezmény folytán nem kell megfizetni, feltéve hogy e szabályozás nem hátrányosan megkülönböztető az említett tagállamban szerzett kamatok tekintetében előírt bánásmódhoz képest, aminek a vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.
(vö. 46. pont és a rendelkező rész)