Keywords
Summary

Keywords

1. Eljárás – A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok – Az eljárás nyelvétől eltérő nyelven benyújtott iratok vagy dokumentumok – Elfogadhatósági feltételek

(A Bíróság eljárási szabályzata, 29. cikk, 2. §, a) pont és 3. §)

2. Eljárás – Ítélt dolog (Res iudicata) – Terjedelem

3. Környezet – A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme – 91/676 irányelv

(91/676 tanácsi irányelv, 4. és 5. cikk, II. A melléklet, 1., 2., 5., 6. pont ; valamint III. melléklet, (1) bekezdés, 1. és 2. alpont)

Summary

1. A Bíróság eljárási szabályzata 29. cikke 2. §‑ának a) pontja és 3. §‑a értelmében a beadványokat és dokumentumokat az eljárás nyelvén kell benyújtani. Így a más nyelven megfogalmazott dokumentumokhoz csatolni kell azoknak az eljárás nyelvén készített fordítását is.

Mindazonáltal az eljárási szabályzat 29. cikke 3. §‑a harmadik bekezdésének értelmében nagy terjedelmű iratok és dokumentumok esetében a fordítás kivonatokra korlátozódhat. Továbbá a Bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – bármikor részletesebb vagy teljes fordítást követelhet meg.

Ennélfogva a két, az eljárás nyelvétől eltérő nyelven benyújtott mellékletet nem kell eltávolítani az ügy aktájából, amelyeknek releváns részei le lettek fordítva az eljárás nyelvére, és szerepeltek a keresetben, és amelyeknek az eljárás nyelvére történt fordítását az egyik fél a Bíróság Hivatalának felhívására az eljárás későbbi szakaszában be is nyújtotta.

(vö. 16., 7., 19., 20. pont)

2. Az ítélt dolog elve a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásokban is alkalmazható. Mindazonáltal az ítélt dolog joghatásai kizárólag azokhoz a ténybeli és jogi kérdésekhez kapcsolódnak, amelyeket a szóban forgó bírósági határozat ténylegesen vagy szükségszerűen eldöntött. A valamely tagállammal szemben indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében e tagállam egy korábbi ítéletre tekintettel nem hivatkozhat érvényesen az ítélt dologra, amennyiben e két ügy között – a Bizottság által megfogalmazott kifogások tartalmára figyelemmel – nem áll fenn semmilyen lényegi ténybeli vagy jogi azonosság.

(vö. 27., 34. pont)

3. Valamely tagállam azáltal, hogy nemzeti szabályozásában nem határozza meg azokat az időszakokat, amikor az összes trágyafajta – ideértve a műtrágyát is – kijuttatása tilos, előírva, hogy az azon időszakokra vonatkozó szabályozás, amelyek alatt tiltott bizonyos trágyatípusok kijuttatása mezőgazdasági területekre, nem vonatkozik a mezőkre, és kivételes éghajlati feltételek, illetve valamely gazdaságot érintő rendkívüli események esetén lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező miniszterek számára, hogy eltérést engedélyezzenek a kijuttatási tilalom alatti időszakokra nézve; azáltal, hogy nem ír elő sem a már létező, ám nem modernizált szervestrágya‑tároló tartályok kapacitására szabályokat; sem azt nem írja elő, hogy e kapacitásnak nagyobbnak kell lennie a veszélyeztetett területen leghosszabb tiltott kijuttatási időszak megkövetelte tárolókapacitásnál, kivéve, ha bizonyítható, hogy az aktuális tárolókapacitást meghaladó mennyiségű állati trágya környezetre ártalmatlan módon kerül ártalmatlanításra; továbbá azáltal, hogy csak a szervestrágya meredek lejtésű mezőgazdasági területre való kijuttatását tiltja és e tilalom nem foglalja magában a műtrágyákat; továbbá azzal, hogy nem ír elő mind a műtrágya, mind az állati trágya szétterítésének módjára vonatkozó szabályokat, különösen annak azon gyakoriságára és egyenletességére nézve, amely biztosítja a vízbe kerülő tápanyagveszteség elfogadható szinten tartását, nem teljesíti a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12‑i 91/676/EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikkéből – az irányelv II. A. melléklete 1., 2., 5. és 6. pontjával, valamint III. melléklete 1. pontjának 1. és 2. alpontjával összefüggésben – eredő kötelezettségeit.

(vö. 54., 55., 58., 60., 62‑66., 68., 70., 71. pont és a rendelkező rész)