C-435/06. sz. ügy

C ügyében

indult eljárás

(a Korkein hallinto-oikeus [Finnország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003/EK rendelet — Tárgyi és időbeli hatály — A »polgári ügyek« fogalma — Gyermek azonnali állami gondozásba vételéről és a saját családján kívül való elhelyezéséről szóló határozat — A közjog hatálya alá tartozó gyermekvédelmi intézkedések”

J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. szeptember 20.   I - 10144

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2007. november 27.   I - 10169

Az ítélet összefoglalása

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet

   (2201/2003 tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés és 2. cikk, 7. pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet

   (Az 1994. évi csatlakozási okmány, 28. közös nyilatkozat; 2201/2003 tanácsi rendelet)

1.  A 2116/2004 rendelettel módosított, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „polgári ügyek” fogalma e rendelkezés értelmében kiterjed olyan egyetlen határozatra, amely egy gyermek azonnali állami gondozásba vételét és a saját családján kívül, nevelőszülőknél való elhelyezését rendeli el, ha ezt a határozatot a közjog hatálya alá tartozó gyermekvédelemi szabályok keretében fogadták el.

   A „polgári ügyek” fogalmát az említett rendelkezés értelmében ugyanis önállóan kell értelmezni. Kizárólag a 2201/2003 rendeletnek a tagállamokban történő egységes alkalmazása – amely megköveteli, hogy e rendelet hatályát a közösségi jog alapján és ne a nemzeti jog alapján értelmezzék – tudja biztosítani az e rendelet által kitűzött célok megvalósítását, amelyek közül az érintett gyermekek egyenlő bánásmódja az egyik. Az említett rendelet (5) preambulumbekezdése alapján ez a célkitűzés csak akkor valósul meg, ha a szülői felelősség területén hozott valamennyi határozat e rendelet hatálya alá tartozik. Ez a felelősség e rendelet 2. cikkének 7. pontjában tág meghatározás tárgyát képezi, mivel magában foglal egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelezettséget, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a szülői felelősséget egy állami védelmi intézkedés vagy a felügyeleti jogot gyakorló vagy gyakorlók kezdeményezésére hozott határozat érinti.

   (vö. 46–50., 53. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A 2116/2004 rendelettel módosított, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az északi államok közötti együttműködés keretében elfogadott, személyek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló közigazgatási határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó harmonizált nemzeti szabályozás nem alkalmazható e rendelet hatálya alá tartozó, gyermek állami gondozásba vételéről szóló határozatra.

   Ugyanis az északi államok között a személyek állami gondozásba vételéről és elhelyezéséről szóló közigazgatási határozatok elismerésének és végrehajtásának területén történő együttműködés nem szerepel a 2201/2003 rendeletben kimerítően felsorolt kivételek között.

   Ezenkívül ezt az értelmezést nem cáfolja az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz csatolt, északi együttműködésről szóló 28. közös nyilatkozat sem. Az említett nyilatkozat alapján ugyanis az Unió északi együttműködésben részes tagállamai vállalják, hogy ezt az együttműködést a közösségi joggal összhangban folytatják. Ebből következik, hogy ezen együttműködésnek tiszteletben kell tartania a közösségi jogrend alapelveit. Márpedig a közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától.

   (vö. 57., 61., 63–66. pont és a rendelkező rész 2. pontja)