Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62004CJ0354

    Az ítélet összefoglalása

    Keywords
    Summary

    Keywords

    1. Fellebbezés – Jogalapok – Elfogadhatóság – Feltételek

    (EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 112. cikk, 1. §, c) pont)

    2. Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság

    3. Kártérítési kereset – A közösségi bíróság hatásköre – Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének keretében indított kereset – Kizártság

    (EK 235. cikk és EK 288. cikk, második bekezdés; EU 35. cikk, EU 41. cikk, (1) bekezdés és EU 46. cikk)

    4. Európai Unió – Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog

    (EU 34. cikk és EU 35. cikk (1) és (6) bekezdés)

    5. Európai Unió – Az Európai Unió jogi aktusai – Értelmezés

    Summary

    1. Az EK 225. cikkből, a Bíróság alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből és a Bíróság eljárási szabályzata 112. cikke 1. §‑ának c) pontjából az következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azon ítélet vagy végzés vitatott pontjait, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint a kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket.

    (vö. 22. pont)

    2. Ugyanis, ha valamely félnek megengednék, hogy először a Bíróság előtt hozzon fel olyan jogalapot, amelyet az Elsőfokú Bíróságnál nem terjesztett elő, az azt jelentené, hogy az Elsőfokú Bíróság által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a Bírósághoz, amelynek hatásköre a fellebbezési eljárásban korlátozott. A fellebbezési eljárás keretében a Bíróság hatásköre az első fok bírái előtt megvitatott jogalapokról hozott jogi döntés megítélésére korlátozódik.

    (vö. 30. pont)

    3. Az EU 46. cikkből következően az EK‑Szerződésnek és az EAK‑Szerződésnek a Bíróság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseit az EU‑Szerződés VI. címének rendelkezéseire kizárólag az EU 35. cikkben meghatározott feltételek szerint lehet alkalmazni. Márpedig ez utóbbi cikk semmilyen, a kártérítési keresetek elbírálására vonatkozó hatáskört nem ruház a Bíróságra. Egyebekben az EU 41. cikk (1) bekezdésében – az EK‑Szerződésnek az EU‑Szerződés VI. címében említett területeken alkalmazandó cikkei között – nem szerepel sem az EK 288. cikk második bekezdése, amelynek értelmében a Közösség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az intézményei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat, sem az EK 235. cikk, amely kimondja, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az EK 288. cikk második bekezdésében említett kártérítési vitákban.

    Következésképpen az EU‑Szerződés VI. címének keretében semmilyen kártérítési kereset nem szerepel. Az Európai Unió jogi aktusának elfogadása során született jegyzőkönyv mellékletében foglalt, a Tanács kártérítési igényjogosultságra vonatkozó nyilatkozata nem elegendő az alkalmazandó szövegekben nem szereplő jogorvoslati lehetőségek létrehozásához, és ezért nem elegendő ahhoz, hogy a Bíróságot e tekintetben hatáskörrel ruházza fel.

    (vö. 44., 46–48., 60–61. pont)

    4. Az Európai Uniót illetően a Szerződések a jogorvoslati lehetőségek olyan rendszerét hozták létre, amelyben a Bíróságnak az EU 35. cikken alapuló hatáskörei az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe keretében szűkebbek az EK‑Szerződésen alapulóknál. Még ha elképzelhető is a jogorvoslati lehetőségeknek a Szerződésekkel létrehozottól eltérő rendszere – és különösen egy szerződésen kívüli felelősségi rendszer –, az EU 48. cikknek megfelelően adott esetben a tagállamok feladata a jelenleg hatályban lévő rendszer megreformálása.

    Az EU 34. cikk alapján elfogadott valamely közös álláspont jogszerűségét bíróság előtt vitatni kívánó felperesek azonban nincsenek megfosztva a jogorvoslathoz való jogtól. Az EU 35. cikk (1) bekezdése szerint ugyanis – mivel annak értelmében a nemzeti bíróságok csak az abban felsorolt jogi aktusokra vonatkozó kérdést terjeszthetnek előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé, közös álláspontra vonatkozót nem – ilyen, előzetes döntéshozatalra utalás tárgyát képező jogi aktus lehet a Tanács által hozott, harmadik személyekkel szembeni joghatások kiváltására irányuló valamennyi rendelkezés. Mivel a Bíróság számára az előzetes döntések meghozatalát lehetővé tévő eljárás célja az, hogy biztosítsa a Szerződés értelmezése és alkalmazása során a jog tiszteletben tartását, ellentétes lenne e céllal az EU 35. cikk (1) bekezdésének megszorító értelmezése. Az előzetes döntéshozatal végett a Bírósághoz való fordulás lehetőségének tehát a Tanács által hozott valamennyi, harmadik személyekkel szembeni joghatások kiváltására irányuló rendelkezés vonatkozásában, azok jellegétől vagy formájától függetlenül nyitva kell állnia. Következésképpen az olyan közös álláspontnak, amely tartalmánál fogva meghaladja az EU‑Szerződésben az ilyen jellegű jogi aktusoknak szánt hatályt, a Bíróság felülvizsgálata alá kell tartoznia. Ezért az olyan jogvitát elbíráló nemzeti bíróság, amely járulékosan felveti az EU 34. cikk alapján elfogadott valamely közös álláspont érvényességének vagy értelmezésének kérdését, és amely bíróságnak komoly kétségei vannak azon kérdést illetően, hogy e közös álláspont valójában nem harmadik személyekkel szembeni joghatások kiváltására irányul‑e, az EU 35. cikk szerinti feltételek esetén előzetes döntéshozatalt kérhet a Bíróságtól. Így adott esetben a Bíróság feladata annak megállapítása, hogy a közös álláspont harmadik személyekkel szembeni joghatások kiváltására irányul, és a Bíróságnak kell e közös álláspont valós minőségét helyreállítani, valamint előzetesen döntést hozni.

    A Bíróság hatáskörrel rendelkezik emellett az ilyen jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálatára, olyan keresetek tekintetében, amelyeket valamely tagállam vagy a Bizottság nyújt be az EU 35. cikk (6) bekezdésében előírt feltételek esetén.

    Végezetül, a tagállamoknak és különösen bíróságaiknak oly módon kell értelmezniük és alkalmazniuk a keresetindításra vonatkozó belső eljárási szabályaikat, amely a természetes és jogi személyek számára lehetővé teszi az Európai Unió valamely jogi aktusának kidolgozása vagy velük szembeni alkalmazása során hozott bármely határozat vagy egyéb nemzeti intézkedés jogszerűségének bíróság előtti vitatását, valamint az adott esetben elszenvedett kár megtérítésének kérelmezését.

    (vö. 50–51., 53–56. pont)

    5. Az Európai Unió jogi aktusának elfogadása során született jegyzőkönyv mellékletében foglalt tanácsi nyilatkozat nem bírhat jogi relevanciával, továbbá nem alkalmazható az EU‑Szerződésből eredő jog értelmezése során, amikor a nyilatkozat tartalma nem kerül kifejezésre a kérdéses rendelkezés szövegében.

    (vö. 60. pont)

    Top