Keywords
Summary

Keywords

1. A tőke szabad mozgása — Korlátozások — Adójogszabályok — Vagyonadó — A külföldi illetőségű adózóktól a belföldi illetőségű adózók részére biztosított kedvezményeket megtagadó nemzeti szabályozás — Megengedhetőség — Feltétel

(EK 56. cikk és EK 58. cikk)

2. A tőke szabad mozgása — Korlátozások — A kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény — Az egyezményben részes tagállamokban illetőséggel rendelkezők számára fenntartott, személyhez fűződő levonások kedvezménye — Megengedhetőség

(EK 56. cikk és EK 58. cikk)

Summary

1. Nem ellentétes az EK 56. és az EK. 58. cikkel az olyan, vagyonadót bevezető adójogi szabályozás, amely megtagadja a belföldi illetőségű adózók részére járó kedvezmény előnyét az olyan külföldi illetőségű adózóktól, akik vagyonának meghatározó része az illetőségük szerinti tagállamban található.

Ugyanis az olyan adózók, akik vagyonuknak csupán nem meghatározó részét tartják az illetőségüktől eltérő tagállamban, általában nincsenek az e másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekéhez hasonló helyzetben, amennyiben nemcsak a jövedelmüknek, hanem a vagyonuknak meghatározó része is az illetőségük szerinti tagállamban összpontosul. Következésképpen ez a tagállam a legalkalmasabb arra, hogy a belföldi illetőségű személy teljes befizető képességét felmérje, adott esetben reá nézve alkalmazva a szabályozása által előírt kedvezményeket. Így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a belföldi illetőségű személyeket megillető adókedvezménynek az illetékes hatóságok általi megtagadása a külföldi illetőségűektől.

(vö. 37–38., 43. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Nem ellentétes az EK 56. és az EK 58. cikkel annak megtagadása, hogy valamely, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény által előírt szabályt, amely szerint a fenti tagállamok valamelyikében illetőséggel rendelkező természetes személyek jogosultak a másik tagállamban azon személyhez fűződő levonásokra, amelyeket ez utóbbi a belföldi illetőségűeknek biztosít, kiterjesszenek a kérdéses egyezményben nem részes tagállamban illetőséggel rendelkező személyre.

Az a tény, hogy az ilyen egyezményből eredő, viszonosságon alapuló jogok és kötelezettségek csak a két szerződő tagállamban illetőséggel rendelkező személyekre vonatkoznak, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények sajátossága.

(vö. 60–61., 63. pont és a rendelkező rész 2. pontja)