C‑376/22. sz. ügy

Google Ireland Limited és társai

kontra

Kommunikationsbehörde Austria (Komm Austria)

(a Verwaltungsgerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (második tanács), 2023. november 9.

„Előzetes döntéshozatal – 2000/31/EK irányelv – Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások – A 3. cikk (1) bekezdése – A származási tagállamban gyakorolt felügyelet elve – A 3. cikk (4) bekezdése – Eltérés az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől – »Egy adott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányuló intézkedések« fogalma – A 3. cikk (5) bekezdése – Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgását korlátozó intézkedések utólagos közlésének sürgős esetben fennálló lehetősége – A közlés hiánya – Ezen intézkedések érvényesíthetősége – Olyan tagállami szabályozás, amely az állítólagosan jogellenes tartalmak ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő a kommunikációs platformok szolgáltatói számára, függetlenül attól, hogy azok e tagállam területén telepedtek‑e le vagy sem – 2010/13/EU irányelv – Audiovizuális médiaszolgáltatások – Videomegosztóplatform‑szolgáltatások”

1. Jogszabályok közelítése – Elektronikus kereskedelem – 2000/31 irányelv – Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnyújtás – Eltérés az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől – Egy adott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányuló intézkedések fogalma – Szolgáltatások egy általánosan meghatározott kategóriájára vonatkozó, és az e szolgáltatáskategória valamennyi szolgáltatójára különbségtétel nélkül alkalmazandó általános és elvont intézkedések – Kizártság – A kommunikációs platformok szolgáltatóival szembeni ilyen intézkedéseket előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség

   (2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (5), (6) és (8) preambulumbekezdés, 1. cikk, (1) bekezdés, 3. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés)

   (lásd: 27–30., 34–36., 42., 47–49., 51., 53–60. pont és a rendelkező rész)

2. Jogszabályok közelítése – Elektronikus kereskedelem – 2000/31 irányelv – Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtása – Eltérés az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől – Megengedhetőség – Feltételek

   (2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (24) preambulumbekezdés, és 3. cikk, (4) bekezdés)

   (lásd: 31–33., 45. és 46. pont)

3. Jogszabályok közelítése – Elektronikus kereskedelem – 2000/31 irányelv – Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnyújtás – A származási tagállamban gyakorolt felügyelet elve – Terjedelem

   (2000/31 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (22) preambulumbekezdés, és 3. cikk)

   (lásd: 40–44. pont)

Összefoglalás

A Google Ireland Limited, a Meta Platforms Ireland Limited és a Tik Tok Technology Limited Írországban letelepedett társaságok, amelyek többek között Ausztriában nyújtanak kommunikációsplatform‑szolgáltatásokat.

A Kommunikationsbehörde Austria (KommAustria) (osztrák hírközlési szabályozó hatóság) 2021‑ben elfogadott határozataiban megállapította, hogy a fent említett három társaság az osztrák jogszabályok ( 1 ) hatálya alá tartozik.

Mivel álláspontjuk szerint nem alkalmazandó rájuk azon osztrák törvény, amely – függetlenül attól, hogy a kommunikációsplatform‑szolgáltatók Ausztriában vagy azon kívül telepedtek–e le – az állítólagosan jogellenes tartalmak ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő a szolgáltatók számára, e társaságok keresetet indítottak a KommAustria határozataival szemben. E kereseteket első fokon elutasították.

Keresetük elutasítását követően a fenti társaságok felülvizsgálati kérelmet terjesztettek a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) elé. E felülvizsgálati kérelmek alátámasztására többek között arra hivatkoznak, hogy az osztrák törvény által bevezetett kötelezettségek aránytalanok és összeegyeztethetetlenek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásával, valamint e szolgáltatásoknak a származási tagállam, más szóval a szolgáltató letelepedési helye szerinti állam általi ellenőrzésének az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben ( 2 ) előírt elvével.

Mivel a legfelsőbb közigazgatási bíróság kétségeit fejezte ki az osztrák törvénynek és az utóbbi által a szolgáltatókra rótt kötelezettségeknek az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel való összeegyeztethetőségét illetően, amely irányelv a származási tagállamtól eltérő tagállam számára lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos feltételek mellett eltérjen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől, ezen irányelv értelmezésével kapcsolatban előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett a Bíróság elé.

Ítéletében a Bíróság arról a kérdésről határoz, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállam eltérhet‑e az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásától oly módon, hogy nemcsak egyedi és konkrét intézkedéseket, hanem egy adott szolgáltatáscsoportra vonatkozó általános és elvont jogalkotási intézkedéseket is hoz, amennyiben ezen intézkedések az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv értelmében vett „egy adott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányuló intézkedések” ( 3 ) fogalma alá tartozhatnak.

A Bíróság álláspontja

Először is a Bíróság megállapítja, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől való eltérés lehetősége az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv rendelkezése szerint „egy adott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra” vonatkozik. Ebben az összefüggésben az „adott” szó használata arra utal, hogy az így említett szolgáltatást személyre szabott szolgáltatásként kell érteni. Következésképpen a tagállamok nem fogadhatnak el olyan általános és elvont intézkedéseket, amelyek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egy adott, általánosan meghatározott kategóriájára vonatkoznak és az e szolgáltatáskategória valamennyi szolgáltatójára különbségtétel nélkül alkalmazandók.

Ezt az értékelést nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv az „intézkedések” fogalmát használja. Az európai uniós jogalkotó ugyanis azáltal, hogy ilyen tág értelmű és általános kifejezést használt, a tagállamok mérlegelési jogkörébe utalta azon intézkedések jellegének és formájának meghatározását, amelyeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől való eltérés érdekében elfogadhatnak. E kifejezés használata ellenben semmilyen módon nem érinti ezen intézkedések lényegét és tartalmát.

Ezt követően a Bíróság megjegyzi, hogy e szó szerinti értelmezést az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv rendszertani elemzése is alátámasztja.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad mozgásának elvétől való eltérés lehetősége ugyanis attól a feltételtől függ, hogy az e szolgáltatások rendeltetési helye szerinti tagállamnak előzetesen intézkedések megtételére kell felszólítania a származási helyük szerinti tagállamot, ( 4 ) ami azt feltételezi, hogy a szolgáltatók, és következésképpen az érintett tagállamok azonosíthatók. Márpedig, ha a tagállamok jogosultak lennének arra, hogy az ilyen szolgáltatások szabad mozgását olyan általános jellegű és elvont intézkedésekkel korlátozzák, amelyek különbségtétel nélkül alkalmazandók az e szolgáltatások valamely kategóriájának valamennyi szolgáltatójára, az ilyen azonosítás, ha nem is lehetetlen, de legalábbis rendkívül nehéz lenne, így a tagállamok nem lennének képesek ezt az eljárási feltételt tiszteletben tartani.

Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv a származási tagállamban történő felügyelet és a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásán alapul, így a szabályozott területen ( 5 ) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat kizárólag azon tagállamban szabályozzák, amelynek a területén az e szolgáltatások nyújtói letelepedtek. Márpedig, ha a tagállamok jogosultak lennének arra, hogy olyan általános és elvont jellegű intézkedéseket fogadjanak el, amelyek különbségtétel nélkül alkalmazandók e szolgáltatások valamely kategóriájának valamennyi szolgáltatójára, függetlenül attól, hogy ez utóbbi tagállamban telepedtek‑e le, vagy sem, az megkérdőjelezné a származási tagállamban gyakorolt felügyelet elvét. Ez az elv ugyanis a szabályozási hatáskörnek a származási tagállam és a rendeltetési hely szerinti tagállam közötti megosztásához vezet. Márpedig ez utóbbi állam arra való felhatalmazása, hogy ilyen intézkedéseket fogadjon el, sértené a származási tagállam szabályozási hatáskörét, és azzal a hatással járna, hogy e szolgáltatókat mind e tagállam, mind pedig a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy tagállamok jogszabályainak hatálya alá vonná. Ezen elv megkérdőjelezése sértené az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv rendszerét és célkitűzéseit. Egyébiránt annak lehetővé tétele, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam ilyen intézkedéseket fogadjon el, aláásná a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, és ellentétes lenne a kölcsönös elismerés elvével.

Ezenkívül a Bíróság rámutat arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv célja a belső piac megfelelő működését gátló jogi akadályok, vagyis azon akadályok felszámolására irányul, amelyek a jogi szabályozás eltéréseiből fakadnak, valamint a jogbiztonság abból eredő hiányából, hogy mely nemzeti szabályok vonatkoznak az ilyen szolgáltatásokra.. Márpedig a fent említett intézkedések elfogadásának lehetősége végső soron azt jelentené, hogy az érintett szolgáltatókra eltérő jogszabályok vonatkoznának, és következésképpen újból bevezetnék a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ezen irányelv által megszüntetni kívánt jogi akadályait.

A fentiek alapján a Bíróság megállapítja, hogy az egyes információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egy általánosan meghatározott kategóriájára vonatkozó, és az e szolgáltatáskategória valamennyi szolgáltatójára különbségtétel nélkül alkalmazandó általános és elvont intézkedések nem tartoznak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv értelmében vett „egy adott, információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányuló intézkedések” fogalmába.

( 1 ) Nevezetesen a Bundesgesetz über Maßnahmen zum Schutz der Nutzer auf Kommunikationsplattformen (Kommunikationsplattformen‑Gesetz) (a kommunikációs platformok felhasználóinak védelmét szolgáló intézkedésekről szóló szövetségi törvény) (BGBl. I, 151/2020) hatálya alá.

( 2 ) A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8‑i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 178., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 25. kötet, 399. o.) (a továbbiakban: elektronikus kereskedelemről szóló irányelv).

( 3 ) Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése.

( 4 ) Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja.

( 5 ) Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 2. cikkének h) pontja értelmében.