T‑158/21. sz. ügy

Citizens’ Committee of the European Citizens’ Initiative „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe”

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2022. november 9.

„Intézményi jog – Európai polgári kezdeményezés – »Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe« – Az európai polgári kezdeményezésben szereplő, jogi aktusokra irányuló javaslatok elfogadása mellőzésének okait bemutató bizottsági közlemény – Indokolási kötelezettség – Egyenlő bánásmód – A megfelelő ügyintézés elve – Nyilvánvaló értékelési hiba”

1. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A Bizottságnak az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatra vonatkozó közleménye – Az indokolási kötelezettség és a megfelelő ügyintézés elvének megsértése – Hiány

   (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 2017/652 bizottsági határozat)

   (lásd: 17–19., 23–28., 31. pont)

2. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – 2019/788 rendelet – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatra vonatkozó közlemény – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

   (EUSZ 17. cikk, (1) bekezdés; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

   (lásd: 21., 52. pont)

3. Európai uniós jog – Elvek – Egyenlő bánásmód – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy minden európai polgári kezdeményezés szervezőjével azonos számú találkozót szervezzen – Hiány

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (28) preambulumbekezdés, valamint 14. és 15. cikk)

   (lásd: 39., 40. pont)

4. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – Az oktatás és kultúra területe – Az Unió hatásköre – Terjedelem

   (EUMSZ 2. cikk, (5) bekezdés, 6. cikk, c) és e) pont, 165. cikk, (1) és (4) bekezdés, második franciabekezdés, valamint 167. cikk, (2) bekezdés és (5) bekezdés, második franciabekezdés; 2017/652 bizottsági határozat, (4) preambulumbekezdés, a) pont)

   (lásd: 42–45. pont)

5. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – 2019/778 rendelet – A Bizottság által végzett vizsgálat – Azon döntését tartalmazó közlemény, hogy nem terjeszt jogi aktusra irányuló javaslatot az uniós jogalkotó elé – A kulturális és nyelvi sokszínűség Unión belüli védelmére és előmozdítására irányuló tanácsi ajánlás elfogadására irányuló javaslat – Nyilvánvaló értékelési hiba – Hiány

   (EUSZ 2. cikk és EUSZ 3. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés; EUMSZ 165. cikk, (1) bekezdés; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

   (lásd: 56–58., 72., 73., 75., 76., 82., 83., 86., 87. pont)

6. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – 2019/788 rendelet – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy megtegye az európai polgári kezdeményezésben említett konkrét intézkedést – Hiány

   (EUSZ 11. cikk, (4) bekezdés; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

   (lásd: 59., 60. pont)

7. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – 2019/788 rendelet – A Bizottság által végzett vizsgálat – Azon döntését tartalmazó közlemény, hogy nem terjeszt jogi aktusra irányuló javaslatot az uniós jogalkotó elé – A regionális és kisebbségi nyelvek területén egy nyelvi sokféleségi központ felállítására irányuló javaslat – Nyilvánvaló értékelési hiba – Hiány

   (EUMSZ 165. cikk, (3) bekezdés, és EUMSZ 167. cikk, (3) bekezdés; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

   (lásd: 100., 104., 105., 109., 110. pont)

8. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – 2019/788 rendelet – A Bizottság által végzett vizsgálat – Azon döntését tartalmazó közlemény, hogy nem terjeszt jogi aktusra irányuló javaslatot az uniós jogalkotó elé – A nemzeti kisebbségekhez tartozó hontalan személyek és az uniós polgárok közötti kvázi egyenlő bánásmód biztosítására irányuló javaslat – Nyilvánvaló értékelési hiba – Hiány

   (EUMSZ 167. cikk, (2) bekezdés; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 2003/86, 2003/109, 2004/114, 2005/71 és 2009/50 tanácsi irányelv)

   (lásd: 112., 114., 118–125. pont)

9. Uniós polgárság – A polgársághoz kapcsolódó jogok – Polgári kezdeményezés benyújtása – 2019/788 rendelet – A Bizottság által végzett vizsgálat – Azon döntését tartalmazó közlemény, hogy nem terjeszt jogi aktusra irányuló javaslatot az uniós jogalkotó elé – A nemzeti kisebbségek számára más tagállamok audiovizuális tartalmaihoz való, határokon átnyúló hozzáférés javítására irányuló javaslat – Nyilvánvaló értékelési hiba – Hiány

   (EUMSZ 56. cikk; 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 2010/13 európai parlamenti és tanácsi irányelv (104) preambulumbekezdés, valamint 2. cikk, (1) bekezdés, 3. cikk, (1) bekezdés, 13., 14. és 33. cikk)

   (lásd: 129., 133–145. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék megerősíti a „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” európai polgári kezdeményezésben kért intézkedések megtételét megtagadó bizottsági közleményt. Az Unió által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek e kezdeményezés céljainak eléréséhez

A felperes Citizens’ Committee of the European Citizens’ Initiative „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy vegye nyilvántartásba a „Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe” elnevezésű európai polgári kezdeményezésre (EPK) irányuló javaslatot ( 1 ).

E javaslat arra irányult, hogy felkérjék az Uniót, hogy fogadjon el jogi aktusokat a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének javítása, valamint az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése céljából.

Az EPK‑ra irányuló javaslat Bizottság általi nyilvántartásba vételét ( 2 ) és az annak támogatására elegendő számú aláírás beszerzését követően a felperes benyújtotta a szóban forgó EPK‑t a Bizottságnak. Miután az Európai Parlament állást foglalt ezen EPK‑ról, ( 3 ) a Bizottság 2021. január 14‑én közleményt fogadott el, ( 4 ) amelyben megtagadta az európai polgári kezdeményezésben kért intézkedések meghozatalát, többek között a következő kilenc javaslattal kapcsolatban:

– tanácsi ajánlás „a kulturális és nyelvi sokszínűség védelméért és előmozdításáért az Unióban” (1. javaslat);

– európai parlamenti és tanácsi határozat vagy rendelet, amelynek tárgya olyan nyelvi sokféleségi központ létrehozása a regionális és kisebbségi nyelvek területén, amelyet az Unió finanszíroz, és amelynek feladata a sokszínűség minden szinten történő népszerűsítése (3. javaslat);

– az uniós jogszabályok módosítása a hontalanok és az uniós polgárok közötti szinte egyenlő bánásmód biztosítása érdekében (6. javaslat); és

– az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv ( 5 ) módosítása az audiovizuális szolgáltatások és a sugárzott tartalmak vétele szabadságának a nemzeti kisebbségek által lakott régiókban való biztosítása érdekében (8. javaslat);

Ítéletében a Törvényszék elutasítja a felperesnek a bizottsági közlemény megsemmisítésére irányuló keresetét. Így ezen ügy alkalmat ad a Törvényszéknek egyrészt annak pontosítására, hogy a 2019/788 rendeletből eredő követelmények tiszteletben tartása mellett az egyenlő bánásmód elve nem kötelezi a Bizottságot arra, hogy az egyes EPK szervezőivel azonos számú találkozót szervezzen, másrészt pedig, hogy alkalmazza a Bíróság által a kizárólag az uniós polgárok számára elismert jogokkal kapcsolatban a Préfet du Gers és Institut national de la statistique et des études économiques ( 6 ) ítéletben alkalmazott megoldást.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék először is megállapítja, hogy a Bizottság a megtámadott közleményt illetően tiszteletben tartotta az indokolási kötelezettséget. Figyelembe véve az uniós intézmények részéről a szóban forgó EPK által érintett területeken már megtett intézkedéseket, valamint az intézkedések végrehajtásának nyomon követését, a Bizottság úgy vélte, hogy ebben a szakaszban nincs szükség további jogi aktusra az ezen EPK által kitűzött célok eléréséhez.

Másodszor a Törvényszék hangsúlyozza, hogy az egyenlő bánásmód elvével összhangban a Bizottság által az EPK szervezőivel szervezett találkozók száma eltérő lehet, különösen az EPK jellegétől vagy összetettségétől függően, így a Bizottság nem köteles minden egyes EPK szervezőjével azonos számú találkozót tartani.

Harmadszor a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát a szóban forgó EPK 1., 3., 6. és 8. javaslatának vizsgálata során.

Így az 1. javaslatot illetően a Bizottság a megtámadott közleményben helyesen hivatkozik az Európa Tanács chartájára ( 7 ) annak érdekében, hogy megindokolja az e javaslatban szereplő intézkedés meghozatalának megtagadását. Az a tény, hogy az Unió nem részese e chartának, nem bizonyítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el, mivel a felperes nem vitatja, hogy az Unió rendszeresen a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelmére és támogatására vonatkozó iránymutatások klasszikus jogi eszközeként hivatkozik e szövegre. Másfelől az a tény, hogy egyes tagállamok még nem írták alá vagy nem ratifikálták azt, irreleváns az Unió e területen való fellépésének értékelése szempontjából. Hasonlóképpen, valamely EPK vizsgálata során a Bizottságtól nem követelhető meg, hogy kizárólag az összes tagállamra és az ezen EPK által érintett személyekre vonatkozó uniós jogi aktusokat vegye figyelembe. Másfelől nincs jelentősége annak, hogy egy jogi aktus önmagában véve nem éri el teljes mértékben az EPK által kitűzött célokat, ha a Bizottság által a közleményében említett valamennyi jogi aktus együttesen alkalmas az említett célok megvalósításához való hozzájárulásra.

A 3. javaslatot illetően a Törvényszék azt is megállapítja, hogy a Bizottság helyesen vélte úgy, hogy az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja (a továbbiakban: CELV) által végzett feladatok, a kitűzött céljai és az általa végzett tevékenységek alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak az e javaslat által kitűzött, azaz többek között a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontossága hangsúlyozására és a sokféleség minden szinten történő népszerűsítésére irányuló céloknak az eléréséhez.

E tekintetben a Bizottság helyesen állapította meg a megtámadott közleményben, hogy egy, a nyelvi sokféleségi központtól eltérő olyan nemzetközi intézménnyel, nevezetesen a CELV‑vel – amelyhez a ragállamok többsége csatlakozott, és amely szorosan kapcsolódik az Európa Tanácshoz – való együttműködés fenntartása és fejlesztése, amely azokon a területeken működik, amelyek a felperes tervei szerint a nyelvi sokféleségi központ feladatait képezték volna, alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a 3. javaslat által követett, azaz többek között a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontossága hangsúlyozására és a sokféleség minden szinten történő népszerűsítésére irányuló céloknak az eléréséhez.

Ami a 6. javaslatot illeti, mivel e javaslat célja az állampolgársághoz kapcsolódó jogok kiterjesztése a hontalan személyekre és családtagjaikra, akik egész életüket a származási országukban töltötték, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy valamely tagállami állampolgárság megléte elengedhetetlen feltétele annak, hogy valamely személy megszerezhesse és megőrizhesse az uniós polgár jogállását, és teljes mértékben részesülhessen az ahhoz kapcsolódó jogokban. Így a fent hivatkozott Préfet du Gers és Institut national de la statistique et des études ügyben hozott ítélet alapján az uniós polgársággal járó jogok nem terjeszthetők ki azokra a személyekre, akik nem rendelkeznek valamely tagállam állampolgárságával. Továbbá a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a társadalmi integrációra és társadalmi kohézióra vonatkozó cselekvési terve ( 8 ) alkalmas annak figyelembevételére, hogy a hontalan személyeknek szükségük van jobb foglalkoztatási, oktatási, valamint jobb szociális lehetőségek révén a társadalomba való jobb beilleszkedésre.

A 8. javaslatot illetően a Törvényszék hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv már megkönnyíti az audiovizuális szolgáltatások – többek között az adott tagállammal szomszédos tagállamokból származó audiovizuális tartalmaknak az ez utóbbi tagállamban élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára érdekes nyelveken történő – határokon átnyúló vételét és továbbterjesztését az Unió egész területén. Ráadásul a Bizottság helyesen vélte úgy, hogy az említett irányelv alkalmazásának nyomon követése alkalmas arra, hogy hozzájáruljon az említett javaslatban kitűzött, azaz a különböző eredetű és nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés javítására irányuló célok egyikének eléréséhez. Következésképpen a Bizottság helyesen következtethetett arra, hogy a fent említett irányelv semmilyen módosítása nem szükséges a 8. javaslat által követett cél megvalósításához.

( 1 ) A polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16‑i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2011. L 65., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 94., 49. o.) megfelelően, amelyet 2020. január 1‑jei hatállyal hatályon kívül helyezett és felváltott az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17‑i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 130., 55. o.).

( 2 ) „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről szóló, 2017. március 29‑i (EU) 2017/652 bizottsági határozat (HL 2017. L 92., 100. o.).

( 3 ) A Parlament 2020. december 17‑i (2020)2846(RSP), P9_TA‑PROV (2020)0370 számú állásfoglalása.

( 4 ) 2021. január 14‑i C(2021) 171 final bizottsági közlemény.

( 5 ) A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10‑i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL 2010. L 95., 1. o.).

( 6 ) 2022. június 9‑iPréfet du Gers és Institut national de la statistique et des études économiques ítélet (C‑673/20, EU:C:2022:449).

( 7 ) Az Európa Tanács 1992. november 5‑i regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája (az Európa Tanács Szerződéseinek Tára, 148. szám).

( 8 ) Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027‑es időszakra” című bizottsági közlemény (COM(2020) 758 final).