T‑522/20. sz. ügy

Carpatair SA

kontra

Európai Bizottság

 A Törvényszék ítélete (kibővített nyolcadik tanács), 2023. február 8.

„Állami támogatások – Légi közlekedési ágazat – A Románia által a temesvári repülőtér javára végrehajtott intézkedések – A temesvári repülőtér által a Wizz Air és a repülőteret használó légitársaságok javára végrehajtott intézkedések – A temesvári repülőtér és az azt használó légitársaságok javára nyújtott állami támogatás részleges hiányát megállapító határozat – Repülőtéri díjak – Megsemmisítés iránti kereset – Rendeleti jellegű jogi aktus – Személyében való érintettség – A versenyhelyzet lényeges érintettsége – Közvetlen érintettség – Az eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság – Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése – Szelektív jelleg – Előny – A gazdasági magánszereplő kritériuma”

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Létrejött és fennálló érdek szükségessége – A kereset benyújtásának időpontjában való értékelés – A megtámadott aktus megsemmisítése, amely alkalmas arra, hogy a nemzeti bíróságok előtt indított kereset keretében előnyt biztosítson a felperesnek – Elfogadhatóság – Az uniós bíróság azon lehetősége, hogy értékelje a nemzeti bíróság előtt indított kereset megalapozottságának valószínűségét – Kizártság

(EUMSZ 263. cikk)

(lásd: 27–38. pont)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalma – Valamennyi általános hatályú aktus, a jogalkotási aktus kivételével – Két részből álló bizottsági határozat – A bizonyos repülőteret használó valamennyi légitársaságra irányadó repülőtériilleték‑rendszerről szóló első rész – Általános hatályú aktus – Bennfoglaltság – A kizárólag a szerződő felekre irányadó megállapodásokról szóló második rész – Egyedi intézkedések – Kizártság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

(lásd: 47–53. pont)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – Állami támogatások ügyében hivatalos vizsgálati eljárás végén hozott bizottsági határozat – Versenytárs vállalkozás által indított, a határozat megalapozottságát kétségbe vonó kereset – A piaci helyzetének lényeges érintettségét igazoló vállalkozás – Elfogadhatóság

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

(lásd: 54., 55. pont)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – A felperesre háruló bizonyítási teher – Terjedelem

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

(lásd: 56–59., 81–84. pont)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Állami támogatás hiányát megállapító bizottsági határozat – A kedvezményezett vállalkozás versenytársa által indított kereset – Azon joga közvetlen érintettségét igazoló versenytárs vállalkozás, hogy a verseny ne torzuljon az ő hátrányára – Elfogadhatóság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

(lásd: 87–91. pont)

6.      Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtása – Határidő – A bizonyítékok késedelmes benyújtása – A késedelem érvényes igazolásának hiánya – Elfogadhatatlanság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 85. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 97., 98. pont)

7.      Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtása – Az eljárás nyelvétől eltérő nyelven megfogalmazott iratok benyújtása – Az eljárás nyelvén készített fordítás benyújtásának kötelezettsége – Megsértés – Következmények – A felperes általi önkéntes hiánypótlás – Elfogadhatóság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 46. cikk, (2) és (3) bekezdés)

(lásd: 101–106. pont)

8.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – A repülőtéri díjakból engedményeket előíró, az érintett repülőteret használó valamennyi légitársaság számára rendelkezésre álló intézkedés – Az engedményekben való részesedés lehetőségét egyetlen légitársaság számára biztosító alkalmazási feltételek – Szelektívnek minősíthető intézkedés

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 125–132., 138–148. pont)

9.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – A jogvita tárgyát képező művelet valamennyi releváns elemére és azok összefüggéseire tekintettel történő mérlegelés – A kérdéses intézkedésre vonatkozó döntés meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló adatok és előrelátható fejlemények figyelembevétele – Az érintett intézkedés meghozatalát követően felmerült tényezők figyelembevétele – Kizártság

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 170–173., 186–190., 192–199. pont)

10.    Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – A jogvita tárgyát képező művelet valamennyi releváns elemére és azok összefüggéseire tekintettel történő mérlegelés – A tagállam azon kötelezettsége, hogy olyan objektív és ellenőrizhető bizonyítékokkal szolgáljon, amelyekből kitűnik a művelet gazdasági jellege – A Bizottságra háruló bizonyítási teher – Terjedelem

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 174–177., 179–184., 191. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság azon határozatát, amely jóváhagyta a temesvári nemzetközi repülőtéren a Wizz Air részére nyújtott román támogatásokat.

A Bizottság több alkalommal tévesen alkalmazta a jogot az említett intézkedések szelektív és előnyös jellegének vizsgálata során

A Románia nyugati részén fekvő temesvári nemzetközi repülőteret a Societăţii Naţionale „Aeroportul Internaţional Timişoara – Traian Vuia” SA (a továbbiakban: AITTV) üzemelteti, egy részvénytársaság, amelyben a román állam a részvények 80%‑ával rendelkezik.

Az AITTV – a Románia Európai Unióhoz 2007‑ben történt csatlakozásából eredő forgalomnövekedésre tekintettel és a schengeni térséghez való csatlakozás biztonsági feltételeinek való megfelelés érdekében – finanszírozást kapott a román államtól egy terminál építéséhez a Schengenen kívüli járatok és a biztonsági berendezések számára.

Egyébiránt az alacsony költségű légitársaságok vonzására és a repülőtér teljes jövedelmezőségének növelésére irányuló stratégia keretében az AITTV 2008‑ban a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt.‑vel (a továbbiakban: Wizz Air), egy magyar alacsony költségű légitársasággal, az együttműködésük elveit, valamint a repülőtéri infrastruktúra és szolgáltatások Wizz Air általi használatának általános feltételeit meghatározó megállapodásokat írt alá (a továbbiakban: 2008. évi megállapodások). E megállapodások közül kettőt 2010‑ben egy új diszkontdíjszabással módosították, amelyről a Wizz Air és az AITTV megállapodott (a továbbiakban: 2010. évi módosító megállapodások). A 2007., 2008. és 2010. évi légiforgalmi tájékoztató kiadványoknak (a továbbiakban: AIP) megfelelően a Wizz Air repülőtéri díjakból biztosított engedményekben és kedvezményekben is részesült.

2010‑ben a román Carpatair SA légitársaság panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a román hatóságok által a temesvári nemzetközi repülőtéren a Wizz Air javára nyújtott támogatásokat kifogásolta.

2020. február 24‑i határozatában (a továbbiakban: vitatott határozat) a Bizottság egyrészt úgy ítélte meg, hogy a 2007‑től 2009‑ig tartó időszakban az AITTV számára a nem schengeni terminál fejlesztésére, a gurulóút javítására, az előtér bővítésére és a világítóberendezésekre adott állami finanszírozás olyan állami támogatásnak minősül, amely az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.(1) Másrészt a Bizottság megállapította, hogy a bevezető út és a parkoló fejlesztésének 2007‑ben történő állami finanszírozása, a biztonsági berendezések 2008‑ban történő finanszírozása, a 2007., a 2008. és a 2010. évi AIP‑ben meghatározott díjak és a Wizz Airrel kötött 2008. évi megállapodások, beleértve a 2010. évi módosított megállapodásokat is, az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

A Carpatair SA keresetet indított e határozat annyiban történő megsemmisítése iránt, amennyiben a Bizottság megállapította, hogy sem a 2010. évi AIP‑ben szereplő repülőtéri díjakra vonatkozó engedmények és kedvezmények, sem pedig a 2010‑ben módosított 2008. évi megállapodások (a továbbiakban: vitatott intézkedések) nem minősülnek állami támogatásnak. E keresetnek helyt adva a Törvényszék több tekintetben is megállapítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor ezen intézkedések szelektív, illetve előnyös jellegét vizsgálta.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék elöljáróban elutasítja a Bizottság azon érvelését, amely szerint a Carpatair SA által benyújtott kereset elfogadhatatlan azon az alapon, hogy a Carpatair SA nem rendelkezik kereshetőségi joggal a vitatott határozat megsemmisítése iránt, sem pedig az e határozat megsemmisítéséhez fűződő létrejött és fennálló érdekkel.

A Carpatair SA kereshetőségi jogát illetően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében bármely természetes vagy jogi személy eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket. E két feltételt illetően a Törvényszék pontosítja, hogy a vitatott határozatnak a repülőtéri díjakra vonatkozó része rendeleti jellegű jogi aktusnak minősül, így a Carpatair SA e résszel szembeni keresete elfogadható, feltéve hogy azáltal közvetlenül érintettnek minősül. Ezzel szemben, mivel a 2008. évi megállapodásokat és azok 2010. évi módosításait egyedi intézkedéseknek kell minősíteni, a Carpatair SA által a vitatott határozat e megállapodásokra vonatkozó részével szemben benyújtott kereset csak akkor fogadható el, ha bizonyítja, hogy e megállapodások nemcsak közvetlenül, hanem személyében is érintik őt.

Ami a Carpatair SA‑nak a vitatott határozat 2008. évi megállapodásokról és azok 2010‑ben történt módosításairól szóló részében való személyes érintettségét illeti, a Törvényszék megjegyzi, hogy az kétségkívül nem vezethető le pusztán abból, hogy e vállalkozás részt vett a vitatott határozat elfogadását megelőző közigazgatási eljárásban. Mivel azonban az említett megállapodások alkalmasak voltak arra, hogy lényegesen befolyásolják versenyhelyzetét azokon a piacokon, amelyeken versenyhelyzetben állt a Wizz Airrel, a Carpatair SA a jogilag megkövetelt módon bizonyította a személyében való érintettségét. Egyébiránt, mivel a lényeges érintettség értékelését az azon időpontban fennálló helyzetre tekintettel kell elvégezni, amikor a vitatott intézkedéseket meghozták és azok hatással járhattak, nem kérdőjelezhetik meg ezt a következtetést azon érvek, amelyek szerint a Carpatair SA megváltoztatta üzleti modelljét, és 2013 óta beszüntette tevékenységét a temesvári nemzetközi repülőtéren.

A Törvényszék ezenkívül úgy véli, hogy a vitatott határozat közvetlenül érinti a Carpatair SA‑t, mivel egyrészt az közvetlenül érinti azon jogát, hogy az érintett piacon ne kelljen tűrnie a vitatott intézkedések által torzított versenyt, másrészt e határozat a vitatott intézkedések hatásait pusztán az uniós szabályozás alapján és köztes szabályok alkalmazása nélkül, teljes mértékben automatikusan hagyja érvényesülni.

A Törvényszék, miután megerősítette a Carpatair SA által benyújtott kereset elfogadhatóságát, érdemben megállapítja, hogy a vitatott határozat több tekintetben is tévesen alkalmazta a jogot azon következtetést illetően, hogy sem a 2010. évi AIP‑ben szereplő, repülőtéri díjakra vonatkozó engedmények és kedvezmények, sem pedig a Wizz Airrel 2008‑ban kötött, 2010‑ben módosított megállapodások nem minősülnek az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, az első a szelektív jelleg, a második pedig a Wizz Air számára nyújtott gazdasági előny hiányában.

Ami először is a 2010. évi AIP‑ben szereplő, a repülőtéri díjakra vonatkozó engedmények és kedvezmények szelektív jellegét illeti, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy noha kizárólag a szelektív módon előnyt biztosító intézkedések tartoznak az állami támogatás fogalma alá, az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy bizonyos szelektivitás jellemezhet olyan intézkedéseket is, amelyek első ránézésre a vállalkozásokra általában vonatkoznak, így ezek is tekinthetők bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítését célzó intézkedésnek. Az ilyen de facto szelektivitás megállapítható olyan helyzetekben, amikor bár az intézkedés alkalmazásának formális szempontjai általánosan és objektív módon kerültek megfogalmazásra, az intézkedést oly módon alakították ki, hogy hatásai érzékelhetően előnyben részesítsék a vállalkozások meghatározott csoportját

A jelen ügyben a 2010. évi AIP többek között a temesvári nemzetközi repülőteret használó vagy potenciálisan használó valamennyi légitársaságra alkalmazandó repülőtéri díjak engedményeinek három típusát sorolta fel. A harmadik típusú engedmény ebben az összefüggésben havi 10 000 utas esetén a 70 tonna feletti maximális felszállótömegű légi járművek esetében 72–85%‑os engedményt irányozott elő.

Márpedig, noha az engedmények három típusa eltérő és nem kumulatív feltételeken alapult, a Bizottság együttes vizsgálatuk alapján kizárta azok szelektív jellegét. Ebben az összefüggésben a Bizottság nem foglalt állást abban a kérdésben sem, hogy a Wizz Airen kívüli egyéb légitársaságok flottájukban rendelkeztek‑e a megfelelő méretű és elegendő járatsűrűséget biztosító légi járművekkel, amelyek ténylegesen lehetővé tették volna számukra ezen engedmény igénybevételét. Ezen észrevételekre tekintettel a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta megvizsgálni, hogy a harmadik típusú engedmény önmagában véve előnyben részesítette‑e a Wizz Airt az alkalmazási feltételei miatt, amint azt a Carpatair SA állította.

Másodszor azon kérdést illetően, hogy a 2010‑ben módosított 2008. évi megállapodások a Wizz Air számára gazdasági előnyt biztosítottak‑e, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy ezt az értékelést főszabály szerint a piacgazdasági magánszereplő kritériumának alkalmazásával kell lefolytatni. Annak meghatározásához, hogy az érintett tagállam vagy közjogi jogalany egy körültekintő gazdasági magánszereplő magatartását tanúsította‑e, kizárólag az azon időpontban rendelkezésre álló adatok és előrelátható fejlemények relevánsak, amikor meghozták a döntést az érintett művelet megvalósításáról. Márpedig a Bizottság által a vitatott határozatban levont azon következtetés, amely szerint a körültekintő piacgazdasági magánszereplő megkötötte volna a 2010‑ben módosított 2008. évi megállapodásokat a Wizz Airrel, teljes egészében utólagosan megállapított bizonyítékokon, és különösen egy 2015‑ben készített jelentésen alapult.

Ami ez utóbbit illeti, a Törvényszék leszögezi, hogy pusztán azon tény alapján, hogy a 2015‑ös jelentés a 2008. évi megállapodások megkötésének időpontjában rendelkezésre álló adatokon és előrelátható fejleményeken alapul, nem tekinthető úgy, hogy az egyenértékű lenne az olyan előzetes elemzéssel, amely alkalmas a piacgazdasági magánszereplő kritériuma tiszteletben tartásának bizonyítására. Egyébiránt, jóllehet a Románia és a Wizz Air által a közigazgatási eljárás során utólag rekonstruált kiegészítő gazdasági elemzések rávilágíthatnak a 2008. évi megállapodások megkötésének időpontjában fennálló adatokra, és azokat a Bizottságnak figyelembe kell vennie, ezek az elemzések nem váltották ki az említett megállapodások megkötése előtt ismert adatokat, azonban azok voltak az egyedüli adatok, amelyekre a Bizottság a 2008. évi megállapodásokra vonatkozó értékelését alapította.

Következésképpen a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a Bizottság nem támasztotta alá jogszerűen azon következtetését, amely szerint a 2008. évi megállapodások és a 2010. évi módosító megállapodások nem biztosítottak olyan gazdasági előnyt a Wizz Air számára, amelyet rendes piaci feltételek mellett nem kapott volna meg, és így nem minősültek állami támogatásnak.

E megfontolásokra tekintettel a Törvényszék helyt ad a keresetnek, és megsemmisíti a vitatott határozatot annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a 2010. évi AIP‑ben és a 2008. évi megállapodásokban – ideértve a 2010. évi módosító megállapodásokat is – szereplő repülőtéri díjak nem minősülnek állami támogatásnak.

1      E rendelkezés értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.