T‑377/20. sz. ügy

KN

kontra

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2021. szeptember 1.

„Intézményi jog – Az EGSZB tagja – Lelki zaklatásra vonatkozó állítások OLAF általi vizsgálata – Valamely tagnak a vezetői és személyzeti igazgatási feladatai alóli felmentéséről szóló határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Megtámadható aktus – Elfogadhatóság – Szolgálati érdekből hozott intézkedés – Jogalap – Védelemhez való jog – Az OLAF‑jelentés mellékleteihez való hozzáférés megtagadása – A tanúvallomások tartalmának összefoglalás formájában történő hozzáférhetővé tétele – Felelősség”

1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Felhívás lemondásra és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökségére való jelölés visszavonására – Kizártság

   (EUMSZ 263. cikk)

   (lásd: 62., 63., 68. pont)

2. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság valamely tagjának a vezetői és személyzeti igazgatási feladatai alóli felmentéséről szóló határozat – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 263. cikk; az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata, 80. cikk)

   (lásd: 74., 77–79. pont)

3. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Uniós szerv vagy ügynökség arra vonatkozó döntése, hogy a nemzeti bíróság előtt magánfélként lép fel – Kizártság

   (EUSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

   (lásd: 82., 83. pont)

4. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – Tagok – Lelki zaklatás – Szolgálati érdek – A tag felettesi jogkörét megvonó határozat – Fegyelmi intézkedésnek minősítés – Hiány

   (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata, 9. cikk, (8) bekezdés, és melléklet, 8. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)

   (lásd: 99–102., 104., 105. pont)

5. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) – Tagok – Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálata – A tag felettesi jogkörét megvonó határozat – A meghallgatásról szóló jelentésekhez való hozzáférés joga – Korlátok – Az adminisztrációnak anonimizálásra vagy a szöveg összefoglalására vonatkozó lehetősége

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés; 883/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (4) bekezdés)

   (lásd: 112–115., 123–125., 187., 191. pont)

6. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) – Tagok – Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálata – A tag felettesi jogkörét megvonó határozat – A meghallgatásról szóló jelentésekhez való hozzáférés joga – Korlátok – A bizalmas változathoz való, a tag képviselőire korlátozott hozzáférés– A bizalmas változat lényege, amely megtalálható a nem bizalmas változatban – Megengedhetőség

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 103. cikk, (3) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezései, 191. pont; 883/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (4) bekezdés)

   (lásd: 164–166. pont)

Összefoglalás

A felperes, KN, 2004. május 1‑jétől az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tagja, és 2013. április és 2020. október 27. között az „I. csoport”, az EGSZB‑n belül létrehozott munkaadók csoportjának elnöke volt.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), miután tájékoztatták a felperesnek az EGSZB más tagjaival és személyi állományának tagjaival szemben tanúsított magatartásáról, vizsgálatot indított, amelynek során meghallgatták a felperest, valamint a tanúkat és a visszaélést bejelentőket. 2020. január 16‑án az OLAF jelentést adott ki, amelyben azt javasolta az EGSZB‑nek, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a felperest ne érje további zaklatás a munkahelyén. A tanúk és a visszaélést bejelentők védelmének biztosítása érdekében a meghallgatásaik leiratát nem továbbították a felperesnek, aki az OLAF‑jelentés mellékletek nélküli, nem bizalmas változatát kapta meg.

2020. május 13‑án az Európai Parlament megtagadta az EGSZB költségvetési mentesítését mindaddig, amíg az OLAF ajánlásai nyomán nem történik intézkedés. ( 1 )

Az EGSZB elnöksége 2020. június 9‑i határozatában felhívta a felperest, hogy mondjon le az I. csoport elnöki tisztségéről, és vonja vissza az EGSZB elnöki tisztségére való jelölését, továbbá felmentette őt minden vezetői és személyzeti igazgatási tevékenység alól (a továbbiakban: megtámadott határozat). E határozat alapján a felperes a megbízatásának lejártáig betöltötte az I. csoport elnöki tisztségét, de a jelölését visszavonta. A felperest a 2020. szeptember 21‑től 2025. szeptember 20‑ig tartó időszakra az EGSZB tagjává nevezték ki.

A Törvényszék elutasította a hozzá benyújtott, a megtámadott határozat megsemmisítése iránti és kártérítési keresetet, és részletesen meghatározta, hogy a zaklatással vádolt személy milyen mértékben férhet hozzá az OLAF vizsgálata során meghallgatott tanúk vallomásaihoz.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék először is a kereset elfogadhatóságáról hoz döntést. A kereset egyrészt elfogadhatatlan, amennyiben az a felperesnek az I. csoport elnöki tisztségéről való lemondásra és az EGSZB elnöki posztjára való jelölésének visszavonására vonatkozó felhívás ellen irányul, mivel e felhívásoknak nincs kötelező joghatásuk. Másrészt a kereset elfogadható, amennyiben az a felperes vezetői és személyzeti igazgatási feladatai alóli felmentéséről szóló határozat ellen irányul. E határozat ugyanis, amely megakadályozza, hogy a felperes felettesi jogkört gyakoroljon, kötelező joghatásokat vált ki, és sérelmet okoz a felperesnek.

Továbbá a Törvényszék megállapítja, hogy az OLAF‑jelentés nem bizalmas változata tartalmazza a meghallgatott tanúk és a visszaélést bejelentők nyilatkozatainak összefoglalását. Ez a változat ugyanis részletesen ismerteti a felperesnek felrótt egyes magatartásokat, és leírja, hogy ezek a magatartások milyen hatással voltak az érintett személyek egészségére.

Mivel ez az összefoglalás tükrözi a beszerzett tanúvallomások lényegét, a Törvényszék arra következtet, hogy az OLAF‑jelentés mellékletei közlésének elmulasztása nem érinti a megtámadott határozat jogszerűségét.

Végül, a Törvényszék előtti eljárás során a felperes ügyvédjeit titoktartási kötelezettség vállalására kötelezték, mielőtt megkaphatták volna az OLAF‑jelentés mellékleteinek másolatát. ( 2 ) A felperes ügyvédjei ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy az észrevételeik nem helyettesíthetik azokat, amelyeket a felperes akkor tehetett volna, ha ő maga is hozzáférhetett volna az említett mellékletekhez. E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a felperes ügyvédjei egyetlen olyan elemet sem azonosítottak az OLAF‑jelentés mellékleteiben, amelynek lényegét ne tartalmazta volna az említett jelentés nem bizalmas változata. Mivel mindezt a vizsgálat során meghallgatott tanúk vallomásai bizalmas változatának a felperes számára történő nyilvánosságra hozatala nélkül is el lehetett volna végezni, a Törvényszék arra következtet, hogy nem szükséges megvizsgálni azokat a további észrevételeket, amelyeket maga a felperes is előterjeszthetett volna, ha azokról tudomása lett volna.

( 1 ) Az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottságról szóló, 2020. május 13‑i (EU) 2020/1984 európai parlamenti határozat (HL 2020. L 417., 469. o.) és az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottságról szóló, 2020. május 14‑i (EU) 2020/1985 európai parlamenti állásfoglalás (HL 2020. L 417., 470. o.).

( 2 ) A Törvényszék eljárási szabályzatának 103. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a Törvényszék számára, hogy a jogvita kimenetele szempontjából lényeges és bizalmas jellegű bizonyos információkat vagy iratokat a felperes vagy az alperes tudomására hozzon, és azok nyilvánosságra hozatalát egyedi kötelezettségvállalásoktól tegye függővé. Egyébiránt az eljárási szabályzat gyakorlati végrehajtási rendelkezéseinek 191. pontjából kitűnik, hogy az ilyen kötelezettségvállalás állhat abban, hogy valamely fél képviselői kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket az információkat vagy iratokat nem közlik a megbízójukkal vagy harmadik személlyel.