C‑723/20. sz. ügy

Galapagos BidCo. S.a.r.l.

kontra

a Galapagos S. A felszámolójaként eljáró DE és társai

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2022. március 24.

„Előzetes döntéshozatal – (EU) 2015/848 rendelet – Fizetésképtelenségi eljárás – A 3. cikk (1) bekezdése – Joghatóság – A fizetésképtelenségi főeljárás megindítása iránti kérelem benyújtását követően az adós fő érdekeltségei központjának valamely másik tagállam területére való áthelyezése”

Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Fizetésképtelenségi eljárás – 2015/848 rendelet – Fizetésképtelenségi eljárás megindítására kiterjedő joghatóság – Az adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállami bíróságok az eljárás megindítása iránti kérelem időpontjában – A fő érdekeltségek központjának az említett eljárást megindító határozatot megelőzően valamely másik tagállamba történő áthelyezése – Valamely másik tagállamnak az ugyanezen célból benyújtott kérelem tárgyában később eljáró bírósága – A kizárólagos joghatóság fenntartása – Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodás – Az átmeneti időszak lejártának következménye

(2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 29–31., 33–36., 38–40. pont és a rendelkező rész)

Összefoglalás

A Galapagos a létesítő okirata szerint Luxemburgban székhellyel rendelkező holdingtársaság, amely központi ügyvezetését 2019 júniusában Farehamba (Egyesült Királyság) helyezte át. 2019. augusztus 22‑én a vezető tisztségviselői fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be egy brit bírósághoz. ( 1 ) Másnap e vezető tisztségviselőket új vezető tisztségviselő váltotta fel, aki Düsseldorfban (Németország) nyitott irodát a Galapagos számára, és eredménytelenül kísérletet tett e kérelem visszavonatására.

Ezt követően a Galapagos egy másik fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtott be magával szemben, ezúttal az Amtsgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi területi bíróság, Németország), amelyet elfogadhatatlannak nyilvánítottak azzal az indokkal, hogy e bíróság nem rendelkezik joghatósággal. Ugyanezen bírósághoz ismételten fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be, amely ezúttal a Galapagos két másik hitelező társaságától származott. Ez utóbbi kérelemre irányuló eljárás során az Amtsgericht Düsseldorf ideiglenes vagyonfelügyelőnek jelölte ki DE‑t, és ideiglenes intézkedéseket rendelt el, megállapítva, hogy a Galapagos fő érdekeltségeinek központja e kérelem benyújtásakor Düsseldorfban volt.

A Galapagos Bidco., amely leányvállalata, egyben pedig hitelezője is a Galapagosnak, ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel fordult a Landgericht Düsseldorfhoz (düsseldorfi területi bíróság, Németország) az Amtsgericht Düsseldorf által hozott végzés hatályon kívül helyezése iránt, arra hivatkozva, hogy a német bíróságoknak nincs joghatóságuk. Mivel e keresetet elutasították, a Galapagos BidCo. a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) fordult.

E bíróság szerint az előtte folyamatban lévő fellebbezés kimenetele a 2015/848 irányelvnek, ( 2 ) és különösen az irányelv azon cikkének az értelmezésétől függ, amely a tagállami bíróságok fizetésképtelenségi eljárások lefolytatására irányuló joghatóságára vonatkozó szabályokat foglalja magában. ( 3 ) Miután pontosítja, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás Bíróság előtt való megindításának időpontjában a brit bíróság még mindig nem bírálta el az előbbi kérelmet, többek között azt vizsgálja, hogy fennmarad‑e azon tagállami bíróság kizárólagos joghatósága, amelyhez eredetileg fizetésképtelenségi főeljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be, abban az esetben, ha az adós e kérelem benyújtását követően, de azt megelőzően, hogy e bíróság ezen kérelmet elbírálta volna, fő érdekeltségeinek központját valamely másik tagállamba helyezi át.

Ítéletében a Bíróság a 2015/848 rendeletet úgy értelmezi, hogy az a tagállami bíróság, amelyhez fizetésképtelenségi főeljárás megindítása iránti kérelmet nyújtottak be, továbbra is kizárólagos joghatósággal rendelkezik az ilyen eljárás megindítására, ha az adós e kérelem benyújtását követően, de azt megelőzően, hogy e bíróság ezen kérelmet elbírálta volna, fő érdekeltségeinek központját valamely másik tagállamba helyezi át. Így amennyiben a rendelet továbbra is alkalmazandó az előbbi kérelemre, valamely másik tagállamnak az ugyanezen célból benyújtott kérelem tárgyában később eljáró bírósága főszabály szerint mindaddig nem állapíthatja meg joghatóságát a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására, amíg az előbbi bíróság nem hozott határozatot, és állapította meg joghatóságának hiányát.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság elöljáróban a tagállami bíróságoknak a fizetésképtelenségi eljárások lefolytatására vonatkozó joghatóságát illetően megjegyzi, hogy a jelen ügyben alkalmazandó 2015/848 rendelet azonos szövegezéssel ugyanazokat a célokat követi, mint a korábbi 1346/2000 rendelet. ( 4 ) Következésképpen a Bíróságnak az 1346/2000 rendelet által a joghatóság területén megállapított szabályok értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata a 2015/848 rendelet megfelelő rendelkezésének értelmezése szempontjából továbbra is releváns.

Így az említett rendeletek által azon tagállam bíróságai számára biztosított kizárólagos joghatóság, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található, továbbra is e bíróságokat illeti meg, amennyiben ezen adós a kérelem benyújtását követően, de az eljárás megindítása előtt valamely másik tagállam területére helyezi át fő érdekeltségeinek központját. A Bíróság a korábbi ítélkezési gyakorlatában kifejtett megfontolásokra hivatkozva jut erre a megállapításra. ( 5 )

Ezt követően a Bíróság megvizsgálja, hogy melyek azok a következmények, amelyekkel valamely tagállam eredetileg eljáró bírósága joghatóságának ezen fenntartása valamely másik tagállam bíróságainak a fizetésképtelenségi főeljárás megindítása iránti új kérelmek elbírálására vonatkozó joghatóságával összefüggésben jár. Megállapítja, hogy a 2015/848 rendeletből az következik, hogy egyetlen főeljárás indítható, és hogy az minden olyan tagállamban hatályossá válik, amelyben e rendelet alkalmazandó. Ezenfelül az eredetileg eljáró bíróság feladata annak hivatalból történő vizsgálata, hogy rendelkezik‑e joghatósággal, és ezzel összefüggésben meg kell vizsgálnia, hogy az adós fő érdekeltségeinek központja a joghatósága területén található‑e. Amennyiben e vizsgálat eredményeképpen nemleges válasz születik, az eredetileg eljáró bíróság nem indíthat fizetésképtelenségi főeljárást. Ezzel szemben, ha a vizsgálat megerősíti a joghatóságát, az e bíróság által hozott, fizetésképtelenségi eljárást megindító határozatot a kölcsönös bizalom elvével összhangban az összes többi tagállamban attól kezdve kell elismerni, hogy az hatályossá válik az eljárás megindításának helye szerinti államban. Ennélfogva ez utóbbi tagállamok bíróságai főszabály szerint mindaddig nem állapíthatják meg joghatóságukat az ilyen eljárás megindítására, amíg az előbbi bíróság nem hozott határozatot, és nem állapította meg joghatóságának hiányát.

Ugyanakkor, amikor valamely brit bíróság az eredetileg eljáró bíróság, ha e bíróság a Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásban ( 6 ) rögzített átmeneti időszak lejártakor nem hozott határozatot, a 2015/848 rendelet már nem követeli meg, hogy e kérelemmel összefüggésben azon tagállam bírósága, amelynek területén a Galapagos fő érdekeltségeinek központja található, tartózkodjon attól, hogy megállapítsa joghatóságát az ilyen eljárás megindítására.

( 1 ) A jelen ügyben a High Court of Justice (England & Wales), Chancery Divisionhöz (Business and Property Courts, Insolvency and Companies list) (felsőbíróság [Anglia és Wales], kancelláriai kollégium [kereskedelmi és tulajdonjogi bíróságok, fizetésképtelenségi és cégjegyzék], Egyesült Királyság).

( 2 ) A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20‑i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 141., 19. o.; helyesbítés: HL 2016. L 349., 40. o.).

( 3 ) A 2015/848 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése. E rendelkezés lényegében azt írja elő, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítására azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található.

( 4 ) A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i tanácsi rendeletet (HL 2000. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.), amelyet a 2015/848 rendelet helyezett hatályon kívül.

( 5 ) A 2006. január 17‑iStaubitz‑Schreiber ítélet (C‑1/04, EU:C:2006:39).

( 6 ) HL 2020. L 29., 7. o.