T‑301/19. sz. ügy

PNB Banka AS

kontra

Európai Központi Bank

A Törvényszék ítélete (kibővített negyedik tanács), 2022. december 7.

„Gazdaság‑ és monetáris politika – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja – Valamely kevésbé jelentős hitelintézet EKB általi közvetlen felügyeletének szükségessége – Az illetékes nemzeti hatóság kérése – A 468/2014/EU rendelet 68. cikkének (5) bekezdése – Az EKB határozata arról, hogy a PNB Bank az EKB által közvetlenül felügyelt jelentős szervezetnek minősül – Indokolási kötelezettség – Arányosság – Védelemhez való jog – Az igazgatási iratokhoz való hozzáférés – A 468/2014 rendelet 68. cikkének (3) bekezdésében előírt jelentés – Az eljárási szabályzat 106. cikke – Tárgyalás tartása iránti kérelem, amely nem tartalmaz indokolást”

1. Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – Tárgyalás tartása – Feltételek – Tárgyalás tartása iránti kérelem hiánya, vagy tárgyalás tartása iránti kérelem, amely nem tartalmaz indokolást – A bíróság azon lehetősége, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon – Megengedhetőség

   (A Törvényszék eljárási szabályzata, 106. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezései, 142. és 143. pont)

   (lásd: 64., 65. pont)

2. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Az Európai Központi Bank hatáskörei – Kevésbé jelentős hitelintézet közvetlen prudenciális felügyelete – Feltételek – Az ezen intézményt jelentősnek minősítő határozat elfogadása

   (1024/2013 tanácsi rendelet, 6. cikk, (5) bekezdés, b) pont; az Európai Központi Bank 468/2014 rendelete, 39. cikk, (5) bekezdés, és 68. cikk, (5) bekezdés)

   (lásd: 80. pont)

3. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Valamely szervezetet jelentősnek minősítő határozat – Terjedelem – A hatáskörrel rendelkező hatóság egyszerű meghatározása – A szervezetre alkalmazandó prudenciális szabályok módosítása – Hiány – A felügyeleti hatáskörök módosítása – Hiány

   (1024/2013 tanácsi rendelet, 6. cikk, (5) bekezdés, b) pont; az Európai Központi Bank 468/2014 rendelete, 39. cikk, (5) bekezdés)

   (lásd: 85–87. pont)

4. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Az Európai Központi Bank prudenciális felügyeleti eljárásai – Védelemhez való jog – Iratbetekintési jog – Feltételek – Az érintett fél kérelmének benyújtása – Az ügyiratokban szereplő dokumentumokhoz való hozzáférés önkéntes biztosítására vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (Az Európai Központi Bank 468/2014 rendelete, 32. cikk)

   (lásd: 126., 127. pont)

5. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Kevésbé jelentős hitelintézet közvetlen prudenciális felügyelete – Feltételek – Az illetékes nemzeti hatóság kérése – A kevésbé jelentős szervezet felügyeleti múltját és kockázati profilját feltüntető, csatolandó jelentés – Terjedelem – Eljárási biztosíték – Hiány – Lényeges eljárási szabály – Hiány

   (Az Európai Központi Bank 468/2014 rendelete, 68. cikk, (3) bekezdés)

   (lásd: 136. pont)

6. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Valamely szervezetet jelentősnek minősítő határozat – Feltételek – Kivételes körülmények – Hiány

   (1024/2013 tanácsi rendelet, 6. cikk, (5) bekezdés, b) pont)

   (lásd: 168. pont)

Összefoglalás

A felperes, a PNB Banka AS, egy lett jog szerinti hitelintézet, amelyet 2019. március 1‑jét megelőzően „kevésbé jelentős” ( 1 ) hitelintézetnek tekintettek, és ezért a Finanšu un kapitāla tirgus komisija (pénz‑ és tőkepiaci bizottság, Lettország; a továbbiakban: FKTK) közvetlen prudenciális felügyelete alatt állt. 2017‑ben „válsághelyzetben lévő kevésbé jelentős intézménynek” minősítették, aminek következtében az FKTK‑ból és az Európai Központi Bankból (EKB) álló válságkezelő csoport általi különleges felügyelet alá került. 2018. december 21‑én az FKTK azt kérte az EKB‑tól, hogy vegye át a felperes közvetlen prudenciális felügyeletét. 2019. március 1‑jén az EKB Kormányzótanácsának titkára közölte a felperessel az EKB azon döntését, hogy őt a közvetlen prudenciális felügyelete alatt álló „jelentős” szervezetnek minősíti ( 2 ) (a továbbiakban: megtámadott határozat).

A Törvényszék, amelyhez e határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtottak be, több új kérdésben határoz. Mindenekelőtt meghatározza az EKB azon határozatának tárgyát és elfogadásának feltételeit, amely arra irányul, hogy saját maga gyakoroljon közvetlenül prudenciális felügyeletet egy kevésbé jelentős hitelintézet tekintetében a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosítása érdekében. Ezt követően a felügyeleti eljárás keretében fennálló iratbetekintési jog kérdését vizsgálja. Végül pontosítja az illetékes nemzeti hatóságnak az EKB‑hoz intézett azon kéréséhez csatolt jelentés célját, amely arra irányul, hogy az EKB úgy döntsön, hogy közvetlen prudenciális felügyelet gyakorol. A Törvényszék végül a keresetet teljes egészében elutasítja.

A Törvényszék álláspontja

Először is a Törvényszék megállapítja, hogy amennyiben az EKB úgy dönt, hogy az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően ( 3 ) saját maga gyakorol közvetlen prudenciális felügyeletet egy kevésbé jelentős hitelintézet felett a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, olyan határozatot kell hoznia, amely e hitelintézetet jelentősnek nyilvánítja.

Kifejti, hogy amennyiben az EKB úgy határoz, hogy valamely szervezet felett közvetlen prudenciális felügyeletet gyakorol, az e szervezet jelentősnek minősítésére vonatkozó határozat csak az illetékes hatóság meghatározására vonatkozik, nem módosítja sem az említett szervezetre alkalmazandó prudenciális szabályokat, sem pedig a felügyeleti hatásköröket, amelyekkel az illetékes hatóság az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) által az EKB‑ra ruházott felügyeleti feladatok céljára e szervezettel szemben rendelkezik.

Hozzáteszi, hogy azon jogszabályi rendelkezések ( 4 ) végrehajtása, amelyek alapján e határozatot elfogadták, nem függ rendkívüli körülmények fennállásától.

Másodszor, ami az érintett fél prudenciális felügyeleti eljárás keretében fennálló iratbetekintési jogát illeti, a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy e hozzáférés azt feltételezi, hogy az említett fél kérelmet nyújtson be. Amennyiben ugyanis közölték azokat a kellően pontos információkat, amelyek alapján az érintett szervezet megfelelően ismertetheti az álláspontját a tervezett intézkedésről, a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve alapján az EKB nem köteles önként biztosítani az ügy irataiban szereplő dokumentumokhoz való hozzáférést.

Harmadszor, ami az illetékes nemzeti hatóságnak az EKB‑hoz intézett azon kéréséhez csatolt jelentés ( 5 ) célját illeti, amely arra irányul, hogy ez utóbbi úgy döntsön, hogy közvetlen prudenciális felügyeletet gyakorol a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy kötelező jellege ellenére e jelentés célja többek között az, hogy biztosítsa az illetékes nemzeti hatóság és az EKB közötti megfelelő információtovábbítást. Pontosabban lehetővé teszi az EKB számára, hogy értékelje az illetékes nemzeti hatóság által előterjesztett, a prudenciális felügyelet átvételére vonatkozó kérést, és hozzájárul az e felügyelethez kapcsolódó hatáskörök harmonikus átadásának biztosításához, ha az EKB helyt ad e kérésnek. E jelentés tehát nem minősül az érintett hitelintézet érdekeinek védelmét szolgáló eljárási biztosítéknak vagy a fortiori az EUMSZ 263. cikk értelmében vett lényeges eljárási szabálynak.

( 1 ) Az Európai Központi Banknak hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15‑i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.; a továbbiakban: SSM‑rendelet) 6. cikkének (4) bekezdése értelmében.

( 2 ) Az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16‑i 468/2014/EU európai központi banki rendelet (SSM‑keretrendelet) (HL 2014. L 141., 1. o.) 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja alapján.

( 3 ) Az SSM‑rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja és az SSM‑keretrendelet 68. cikkének (5) bekezdése értelmében.

( 4 ) Vagyis az SSM‑rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja.

( 5 ) Az SSM‑keretrendelet 68. cikkének (3) bekezdése értelmében.