T‑20/19. sz. ügy

Pablosky, SL.

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

A Törvényszék ítélete (második tanács), 2020. július 8.

„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A mediFLEX easystep európai uniós szóvédjegy bejelentése – Stepeasy korábbi európai uniós ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró okok – Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

1. Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A fellebbezési tanácsok határozatai jogszerűségének felülvizsgálata – A jogvita tényállása jogi minősítésének felülvizsgálata – A fellebbezési tanács által az összetéveszthetőségre vonatkozóan végzett értékelés felülvizsgálata – Az említett kockázat elemzésének lényeges tényezőire vonatkozó megállapítások vitatásának hiánya – Hatály

   (2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 72. cikk)

   (lásd: 26. pont)

2. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – Az érintett vásárlóközönség meghatározása – A vásárlóközönség figyelmének szintje

   (2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

   (lásd: 38–40., 42. pont)

3. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – Az érintett vásárlóközönség meghatározása – A vásárlóközönség figyelmének szintje – Egészségügyi áruk

   (2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

   (lásd: 41. pont)

4. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – MediFLEX easystep szóvédjegy és Stepeasy ábrás védjegy

   (2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

   (lásd: 45., 53–57., 110–117. pont)

5. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok

   (2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

   (lásd: 49., 50. pont)

6. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok

   (2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

   (lásd: 106–109. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék 2020. július 8‑i Pablosky kontra EUIPO – docPrice (mediFLEX easystep) (T‑20/19) és Pablosky kontra EUIPO – docPrice (mediFLEX easySTEP) (T‑21/19) ítéletében részben helyt adott az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) fellebbezési tanácsa által a Pablosky (a továbbiakban: felperes) és a docPrice (a továbbiakban: alperes) közötti két felszólalási eljárásra vonatkozóan hozott határozatok ellen benyújtott kereseteknek.

A jelen ügyben a beavatkozó fél a mediFLEX easystep szóvédjegy és a mediFLEX easySTEP ( 1 ) ábrás védjegy lajstromozását kérte, többek között az „ortopéd cipők”, a „gyógyászati célú csizmák”, a „ruhaneműk”, a „kalapáruk”, a „cipők” és az „egészségügyi cipők” vonatkozásában. A felperes felszólalt e védjegyek lajstromozásával szemben a Stepeasy korábbi ábrás védjegyére hivatkozva, amelyet „ruhaneműk”, „cipők” és „kalapáruk” vonatkozásában lajstromoztak. A fellebbezési tanács úgy találta, hogy egyetlen szóban forgó áru tekintetében, beleértve az azonosakat is, sem áll fenn a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetéveszthetőség. ( 2 ) A hatályon kívül helyezésre irányuló kérelmében a felperes úgy érvel, hogy a fellebbezési tanácsnak az összetéveszthetőség fennállását kellett volna megállapítania.

A Törvényszék e tekintetben először is megállapította, hogy azon tény, miszerint a fellebbezési tanács határozatának hatályon kívül helyezését kérő felek nem vitattak bizonyos, az összetéveszthetőség elemzése szempontjából lényeges tényezőket, nem befolyásolja azt, hogy a Törvényszéknek felül lehet vagy kell vizsgálnia a határozat megalapozottságát, mivel e tényezők azon érvelés lényeges szakaszát képezik, amelyet a Törvényszéknek az említett felülvizsgálat gyakorlása érdekében el kell végeznie. Amennyiben a fellebbezési tanács határozatának hatályon kívül helyezését kérő felek egyike a figyelembe vett tényezők – különösen a védjegyek és a megjelölt áruk és szolgáltatások hasonlósága – közötti kölcsönös függőség elve alapján kétségbe vonta a fellebbezési tanácsnak az összetéveszthetőségre vonatkozó értékelését, a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik az említett tanács e tényezőkre vonatkozó értékelésének felülvizsgálatára. Végül a Törvényszék megállapította, hogy nem kötheti a fellebbezési tanácsnak a tényállásra vonatkozó téves értékelése, mivel az említett értékelés a részét képezi azoknak a következtetéseknek, amelyek jogszerűségét a Törvényszék előtt vitatják.

Másodszor a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi árukat mind a szakembereknek, mind pedig a végső fogyasztóknak is szánják, akik magas szintű figyelmet tanúsítanak. Ekképpen úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács hibát követett el, amikor úgy találta, hogy az „ortopéd cipőket”, a „gyógyászati célú csizmákat” és az „egészségügyi cipőket” az átlagos figyelmi szinttel rendelkező nagyközönségnek szánják, és nem az ortopédia terén tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak, illetve a nagyközönség részét képező olyan fogyasztóknak, akik megfelelő lábbelik viselését igénylő ortopéd problémákkal küzdenek, és így figyelmi szintjük magas.

Harmadszor a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a bejelentett védjeggyel érintett „ortopéd cipők” és „gyógyászati célú csizmák” és a korábbi védjeggyel érintett „cipők” csekély mértékben hasonlók, nem pedig „legalább csekély mértékben”, amely arra engedne következtetni, hogy a hasonlóság nagyobb mértékű, nem csupán „csekély”. Ugyanis, bár az ortopéd‑ vagy gyógyászati célú cipők – mint minden „cipő” – járulékosan lehetővé teszik a lábfej elfedését és védelmét, elsősorban ortopéd jellegű testi fogyatékosságok korrigálására szolgálnak. Ezenfelül köztudott, hogy az ortopéd‑ vagy gyógyászati célú cipőket vagy vénykötelesen, közvetlenül az orvos biztosítja, vagy ortopédiai és gyógyászati termékekkel foglalkozó szaküzletekben lehet megvásárolni azokat. Végül az ortopéd‑ vagy gyógyászati célú cipőket, általában a cipőktől eltérően, nem ipari vagy szabványosított módon gyártják, hanem azokat ortopédtechnikusok készítik, vagy legalábbis az adott beteg igényeihez igazítják.

A Törvényszék tehát arra a következtetésre jutott, hogy figyelembe véve az érintett vásárlóközönség által tanúsított magas vagy átlagos figyelmi szintet és a korábbi védjegy „cipők” tekintetében fennálló csekély benne rejlő megkülönböztető képességét, nem áll fenn az összetévesztés veszélye a bejelentett védjeggyel érintett „egészségügyi cipők”, „ortopéd cipők”, „gyógyászati célú csizmák” és „cipők” tekintetében.

Ezzel szemben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az egyes ütköző védjegyek által jelölt „ruhaneműk” és „kalapáruk” tekintetében a fellebbezési tanács tévesen állapította meg az összetéveszthetőség hiányát. Következésképpen a Törvényszék hatályon kívül helyezte a fellebbezési tanács két megtámadott határozatát ezen árukra vonatkozó részükben.

( 1 ) A két védjegy a T‑20/19. és a T‑21/19. sz. ügyben képezi vizsgálat tárgyát.

( 2 ) Az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.).