C‑790/19. sz. ügy

a Parchetul de pe lângă Tribunalul Brașov

kontra

LG és MH

(a Curtea de Apel Braatsov [Románia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (második tanács), 2021. szeptember 2.

„Előzetes döntéshozatal – A pénzügyi rendszer pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése – (EU) 2015/849 irányelv – 2005/60/EK irányelv – Pénzmosás bűncselekménye – Az alapbűncselekmény elkövetője általi pénzmosás (»saját jövedelem tisztára mosása«)”

1. Jogszabályok közelítése – A pénzügyi rendszer pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése – 2005/60 irányelv – Tárgy – A tisztára mosott vagyont létrehozó alapbűncselekménytől elkülönülő pénzmosás bűncselekmény – A két bűncselekmény elkövetőjének azonossága – Megengedhetőség

   (2005/60 Európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

   (lásd: 48–54., 86. pont és a rendelkező rész)

2. Jogszabályok közelítése – A pénzügyi rendszer pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése – 2005/60 és 2015/849 irányelv – A tisztára mosott vagyont létrehozó alapbűncselekmény elkövetője által megvalósított pénzmosás bűncselekmény – A tagállamok azon lehetősége, hogy büntetendővé tegyék a pénzmosást az alapbűncselekmény elkövetőjével szemben – Megengedhetőség

   (2005/60 Európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont; 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (3) bekezdés, a) pont)

   (lásd: 58–61., 65., 70–72. pont)

3. Alapvető jogok – A ne bis in idem elve – Alkalmazási feltételek – Ugyanazon jogsértés fennállása – Értékelési szempont – A történeti tényállás azonossága

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 50. cikk)

   (lásd: 77–80. pont)

4. Jogszabályok közelítése – A pénzügyi rendszer pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése – 2005/60 irányelv – Tárgy – A tisztára mosott vagyont létrehozó alapbűncselekménytől elkülönülő pénzmosás bűncselekmény – Különböző konkrét cselekmények – Annak lehetősége, hogy az alapbűncselekmény elkövetőjével szemben eljárást indítsanak pénzmosás bűncselekménye miatt – Megengedhetőség a ne bis in idem elvére tekintettel – A nemzeti bíróságra háruló vizsgálat – Terjedelem

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 50. cikk; 2005/60 Európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

   (lásd: 81–85. pont)

Összefoglalás

LG‑t, aki egy társaság ügyvezetője, a Tribunalul Brașov (brassói törvényszék, Románia) az általa 2009 és 2013 között megvalósított 80 cselekmény miatt bűnösnek találta pénzmosás bűncselekményében, és felfüggesztett szabadságvesztés‑büntetésre ítélte. Az érintett összegek az ugyanezen személy által elkövetett adócsalás bűncselekményből származtak (a továbbiakban: alapbűncselekmény).

Az ezen ítélettel szemben benyújtott fellebbezések tárgyában eljáró Curtea de Apel Brașov (brassói ítélőtábla, Románia) a kérdést előterjesztő bíróság, kétségeit fejezte ki azon kérdéssel kapcsolatban, hogy az alapbűncselekmény elkövetője azonos lehet‑e a pénzmosás bűncselekményének elkövetőjével.

Ítéletében a Bíróság kimondja, hogy a 2005/60 irányelvvel ( 1 ) nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a pénzmosás bűncselekményét elkövetheti az alapbűncselekmény elkövetője.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a vagyon átváltása vagy átruházása annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy tevékenysége jogi következményeinek elkerülése céljából nyújtott segítség olyan magatartások, amelyek szándékos elkövetés esetén pénzmosás bűncselekményének minősülnek. ( 2 ) Következésképpen ahhoz, hogy valakit e bűncselekmény elkövetőjének lehessen tekinteni, e személynek tudnia kell, hogy az említett vagyon bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik. Mivel e feltétel szükségszerűen teljesül az alapbűncselekmény elkövetője tekintetében, a 2005/60 irányelv nem zárja ki, hogy ezen elkövető a pénzmosás bűncselekményének elkövetője is legyen. Ezenkívül, mivel az ilyen cselekmény olyan többletcselekménynek minősül, amely nem következik automatikusan az alapbűncselekményből, azt elkövetheti akár az alapbűncselekmény elkövetője, akár valamely harmadik személy.

Ezt követően a Bíróság elemzi azt a szabályozási hátteret, amelybe a 2005/60 irányelv illeszkedik, és különösen a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásait, ( 3 ) valamint az ezen irányelv elfogadásakor hatályos uniós jogi aktusokat. ( 4 ) E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy ezen időpontban a tagállamok dönthettek úgy, hogy a büntetőjogukban nem írják elő a pénzmosást megvalósító cselekmények büntetendővé tételét az alapbűncselekmény elkövetője tekintetében. Ugyanis egyrészt a tagállamok azon kötelezettsége, hogy megtiltsanak bizonyos pénzmosást megvalósító cselekményeket, az ilyen tilalom végrehajtásának módjáról való rendelkezés nélkül, másrészt a pénzmosás olyan módon való meghatározása, amely lehetővé, de nem kötelezővé teszi az alapbűncselekmény elkövetője tekintetében e cselekmények büntetendővé tételét, a tagállamokra bízza e döntést, ( 5 ) a nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak és belső joguk alapelveinek megfelelően. Egyébiránt a tagállamok számára a büntetendővé tétel e kötelezettségét kizárólag a 2018/1673 irányelv írta elő. ( 6 )

Végül a Bíróság pontosítja, hogy e büntetendővé tétel összhangban van a 2005/60 irányelv célkitűzéseivel, mivel alkalmas arra, hogy megnehezítse a bűncselekményből származó vagyonoknak a pénzügyi rendszerbe való juttatását, így hozzájárul a belső piac megfelelő működésének biztosításához. Következésképpen a tagállamok előírhatják a pénzmosás bűncselekményének büntetendővé tételét az alapbűncselekmény elkövetője tekintetében.

Egyébiránt a ne bis in idem elvét, ( 7 ) és különösen annak tilalmát illetően, hogy ugyanazon személyt ugyanazon bűncselekmény miatt többször eljárás alá vonják vagy szankcionálják, a Bíróság emlékeztet arra, hogy az ugyanazon jogsértés fennállásának megítéléséhez a terhelt jogerős felmentését vagy elítélését megalapozó történeti tényállás, azaz az egymáshoz elválaszthatatlanul kötődő konkrét körülmények vagy magatartások együttesének azonossága minősül releváns szempontnak. Így tilos ugyanazon tényállás alapján különböző eljárásokban több büntető jellegű szankciót kiszabni. A jelen ügyben a ne bis in idem elvével nem ellentétes, hogy az alapbűncselekmény elkövetőjével szemben pénzmosás bűncselekménye miatt eljárást indítsanak, amennyiben az eljárás alapjául szolgáló tényállás nem azonos az alapbűncselekmény tényállásával. E tekintetben a Bíróság pontosítja, hogy a pénzmosás az alapbűncselekménytől különálló cselekménynek minősül, még akkor is, ha a pénzmosást az alapbűncselekmény elkövetője valósítja meg.

A Bíróság pontosítja a nemzeti bíróságra háruló vizsgálati kötelezettségek terjedelmét. Így ez utóbbinak meg kell vizsgálnia, hogy az alapbűncselekménnyel kapcsolatban jogerős büntetőítélet született‑e, amelyben kimondták az elkövető felmentését vagy elítélését, valamint hogy az alapbűncselekmény tényállása nem azonos‑e azzal, amely alapján pénzmosás miatt eljárás folyik az elkövetővel szemben.

( 1 ) A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26‑i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2005. L 309., 15. o.), 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont.

( 2 ) A 2005/60 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja.

( 3 ) Az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 1990. november 8‑án Strasbourgban aláírt egyezménye (az Európa Tanács Szerződéseinek Tára, 141. szám).

( 4 ) A pénzmosásról, valamint a bűncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, befagyasztásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló 2001. június 26‑i 2001/500/IB tanácsi kerethatározat (HL 2001. L 182., 1. o.).

( 5 ) A 2005/60 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja.

( 6 ) A pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23‑i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 284., 22. o.).

( 7 ) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke.