C‑761/18. P. sz. ügy

Päivi Leino‑Sandberg

kontra

Európai Parlament

 A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2021. január 21.

„Fellebbezés – Az európai uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – 10. cikk – A hozzáférés megtagadása – Dokumentumhoz való hozzáférést megtagadó európai parlamenti határozat ellen az Európai Unió Törvényszékéhez benyújtott kereset – A kereset benyújtását követően a megjegyzésekkel ellátott dokumentum harmadik személy általi nyilvánosságra hozatala – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése miatti okafogyottság Törvényszék általi kimondása – Téves jogalkalmazás”

Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely intézmény dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata elleni kereset – A kereset benyújtását követően a megjegyzésekkel ellátott dokumentum harmadik személy általi nyilvánosságra hozatala – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – A jogvita érdemére alkalmazandó nemzeti anyagi jogra tekintettel történő értékelés – 1049/2001 rendelet – Dokumentum harmadik személy általi hozzáférhetővé tételének az érintett intézmény általi hozzáférhetővé tétellel egyenértékűnek tekintése – Megengedhetetlenség – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (1) és (2) bekezdés)

(lásd: 32–35., 40., 45–49. pont)

Összefoglalás

Az egyetemi tanár fellebbező a háromoldalú egyeztetések átláthatóságára vonatkozó kutatási projektek keretében nyújtott be az Európai Parlament azon határozatához való hozzáférés iránti kérelmet ezen intézményhez, amely megtagadta egy másik személytől a hozzáférést bizonyos, a fenti említett háromoldalú egyeztetések keretében megállapított információkat tartalmazó dokumentumhoz.(1) A Parlament 2017. április 3‑i határozatával(2) megtagadta a fellebbező hozzáférését a kért dokumentumhoz.

A Törvényszék úgy ítélte meg,(3) hogy a fellebbező ez utóbbi határozattal szemben indított keresetéről már nem szükséges határozni, mivel az okafogyottá vált azon dokumentumnak a címzettje által az interneten való hozzáférhetővé tételét követően, amelyhez a fellebbező hozzáférést kért.

A fellebbező fellebbezését elbíráló Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék végzését, és az ügyet visszautalja a Törvényszék elé.

A Bíróság álláspontja

Ítélkezési gyakorlatára(4) támaszkodva a Bíróság megállapítja, hogy még ha a vitatott dokumentumot harmadik személy hozzáférhetővé is tette, a Parlament hivatalosan nem vonta vissza a vitatott határozatot, és így a jogvita megőrizte tárgyát.

Annak vizsgálata érdekében, hogy a Törvényszéknek kellett volna‑e határoznia a kereset érdeméről, a Bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy a fellebbező a vitatott dokumentum harmadik személy általi hozzáférhetővé tétele ellenére megőrizte‑e az eljáráshoz fűződő érdekét. Elöljáróban megjegyzi, hogy igaz ugyan, hogy az eljáráshoz fűződő érdek, amelynek a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik, a jogvita érdemére alkalmazandó anyagi jogtól független eljárási feltételnek minősül, azonban nem választható el e jogtól. Így tekintettel arra, hogy a fellebbező által benyújtott hozzáférési kérelem a 1049/2001 rendeleten(5) alapult, a Bíróság emlékezett arra, hogy e rendeletnek, amely a nyilvánosság elvén alapul, az a célja, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a nyilvánosság számára az intézmények dokumentumaihoz. A Bíróság pontosítja, hogy az említett rendelet megállapítja egyrészt bárkinek azon főszabály szerinti jogát, hogy az intézmények dokumentumaihoz hozzáférjen, másrészt pedig az intézmények azon főszabály szerinti kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítsanak a dokumentumaikhoz. Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés joga alóli kivételeket e cikk kimerítően felsorolja.

Ezt követően a Bíróság pontosítja, hogy noha a 1049/2001 rendelkezései(6) értelmében az érintett intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy tájékoztatja a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzájutás módjáról, ha a dokumentumot az érintett intézmény már közzétette, és az a kérelmező számára könnyen hozzáférhető. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a harmadik személy által hozzáférhetővé tett dokumentum nem tekinthető hivatalos dokumentumnak, vagy olyannak, amely ezen intézmény olyan egyértelmű jóváhagyása hiányában fejezi ki az intézmény hivatalos álláspontját, amely szerint a megszerzett dokumentum valóban ezen intézménytől származik, és az ő hivatalos álláspontját fejezi ki.

A Bíróság megállapítja, hogy abban az esetben, amikor a fellebbező kizárólag egy harmadik személy által hozzáférhetővé tett, vitatott dokumentumhoz szerzett hozzáférést, és amikor a Parlament továbbra is megtagadja tőle a kért dokumentumhoz való hozzáférést, nem tekinthető úgy, hogy a fellebbező az 1049/2001 rendelet értelmében hozzáférést kapott ezen dokumentumhoz, sem pedig úgy, hogy ennélfogva elveszítette az ahhoz fűződő érdekét, hogy pusztán e hozzáférhetővé tétel miatt a Parlament határozatának megsemmisítését kérje. Ellenkezőleg, ilyen helyzetben a fellebbezőnek fennmarad a kért dokumentum azon hiteles változatához való hozzáféréshez fűződő érdeke, amely biztosítja, hogy ez az intézmény a dokumentum kibocsátója, és hogy ez a dokumentum annak hivatalos álláspontját fejezi ki.

Következésképpen a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a dokumentum harmadik személy általi hozzáférhetővé tételét a kért dokumentumnak az érintett intézmény általi hozzáférhetővé tételével azonosította, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy már nem szükséges határozni a fellebbező keresetéről, mivel a dokumentum harmadik személy általi hozzáférhetővé tétele folytán a fellebbező ahhoz ugyanúgy hozzájuthatott, és azt ugyanolyan jogszerűen fel is használhatta, mintha e rendelet alapján benyújtott kérelmének teljesítését követően kapta volna meg azt.

1      Az Európai Parlament 2015. július 8‑i A(2015) 4931. sz. határozata.

2      Az Európai Parlament A(2016) 15112. sz. határozata.

3      2018. szeptember 20‑i Leino‑Sandberg kontra Parlament végzés (T‑421/17, nem tették közzé, EU:T:2018:628).

4      2018. szeptember 4‑i ClientEarth kontra Bizottság ítélet (C‑57/16 P, EU:C:2018:660).

5      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

6      A 1049/2001 rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdése.