T–7/17. sz. ügy

John Mills Ltd

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A MINERAL MAGIC európai uniós szóvédjegy bejelentése – MAGIC MINERALS BY JEROME ALEXANDER korábbi nemzeti szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése)”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. október 15.

1. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Valamely védjegy jogosultja ahhoz való hozzájárulásának hiánya, hogy a képviselő vagy az ügynök saját nevében kérelmezze a lajstromozást – Feltétel – A jogosult védjegye és a jogosult képviselője vagy ügynöke által bejelentett védjegy azonossága

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

2. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Valamely védjegy jogosultja ahhoz való hozzájárulásának hiánya, hogy a képviselő vagy az ügynök saját nevében kérelmezze a lajstromozást – A védjegy képviselő vagy ügynök általi kisajátításának elkerülésére irányuló cél

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

3. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Valamely védjegy jogosultja ahhoz való hozzájárulásának hiánya, hogy a képviselő vagy az ügynök saját nevében kérelmezze a lajstromozást – Feltétel – A jogosult védjegye és a jogosult képviselője vagy ügynöke által bejelentett védjegy azonossága – Értékelési szempontok

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

4. Európai uniós védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – Tényleges használat – A védjegy olyan formában való használata, amely csak olyan elemekben tér el, amelyek nem befolyásolják a védjegy megkülönböztető képességét – A 207/2009 rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának tárgya és tárgyi hatálya

   (207/2009 tanácsi rendelet, 15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont)

5. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Valamely védjegy jogosultja ahhoz való hozzájárulásának hiánya, hogy a képviselő vagy az ügynök saját nevében kérelmezze a lajstromozást – MINERAL MAGIC és MAGIC MINERALS BY JEROME ALEXANDER szóvédjegyek

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

1.  Az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 207. cikkének (3) bekezdése szerint „[a] védjegyjogosult felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra”.

   E rendelkezés először nem említi kifejezetten a jogosult védjegye és a képviselő vagy ügynök által bejelentett védjegy közötti azonosság vagy hasonlóság feltételét.

   Mindazonáltal a 207/2009 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése úgy értendő, mint amely annak megakadályozására irányul, hogy a védjegyjogosult képviselője vagy ügynöke kisajátíthassa a védjegyet, mivel e képviselő kihasználhatja a közte és a védjegyjogosult között fennálló kereskedelmi kapcsolat során megszerzett ismereteket és tapasztalatokat, és így tisztességtelen előnyre tehet szert a védjegyjogosult által tett erőfeszítésekből és beruházásokból. E rendelkezés tehát lényegében azt követeli meg, hogy a jogosult védjegye és a képviselő vagy ügynök által a saját nevében bejelentett védjegy között közvetlen kapcsolat álljon fenn. E kapcsolat csak akkor jöhet létre, ha a szóban forgó védjegyek megfelelnek egymásnak.

   Ebben az értelemben a közösségi védjegyről szóló rendelet előkészítő munkálatai hasznos felvilágosítást adnak a jogalkotó szándékáról, és azon értelmezés irányába mutatnak, amely szerint a korábbi védjegynek és a bejelentett védjegynek azonosnak, nem pedig egyszerűen egymáshoz hasonlónak kell lennie ahhoz, hogy a 207/2009 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alkalmazható legyen.

   Az uniós jogalkotó ugyanis a közösségi védjegyről szóló rendelet előzetes tervezetében eredetileg azt irányozta elő, hogy az érintett rendelkezés hasonló megjelölés esetében is alkalmazható lehet. E lehetőséget azonban a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének végleges változata nem tartalmazza.

   Hasonlóképpen, az Európai Unió Tanácsának 1982. december 1‑jei 11035/82. sz. dokumentumában, amelyben szerepel a Tanácson belüli közösségi védjegyről szóló rendelet munkacsoportja következtetéseinek összefoglalója, a munkacsoport kifejezetten jelezte, hogy nem fogadta el az egyik delegáció arra irányuló javaslatát, hogy az érintett rendelkezést „hasonló” védjegyek esetében „hasonló” árukra alkalmazzák.

   A fentiekből következik, hogy az uniós jogalkotó szándéka szerint a 207/2009 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése csak akkor alkalmazandó, ha a jogosult védjegye és a képviselő vagy ügynök által bejelentett védjegy azonos, nem pedig egyszerűen hasonló.

   (lásd: 23–28., 37. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 25. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 38. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 39. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 41–43. pont)