EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62017CO0440
A Bíróság végzése (hatodik tanács), 2018. június 14.
GS kontra Bundeszentralamt für Steuern.
Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Közvetlen adózás – A letelepedés szabadsága – 2011/96/EU irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdése – Anyavállalat – Holding – A valamely külföldi illetőségű holding anyavállalatnak felosztott nyereséget terhelő forrásadó – Adómentesség – Adócsalás, adókikerülés és adóvisszaélés – Vélelem.
C-440/17. sz. ügy.
A Bíróság végzése (hatodik tanács), 2018. június 14.
GS kontra Bundeszentralamt für Steuern.
Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Közvetlen adózás – A letelepedés szabadsága – 2011/96/EU irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdése – Anyavállalat – Holding – A valamely külföldi illetőségű holding anyavállalatnak felosztott nyereséget terhelő forrásadó – Adómentesség – Adócsalás, adókikerülés és adóvisszaélés – Vélelem.
C-440/17. sz. ügy.
Court reports – general – 'Information on unpublished decisions' section
A Bíróság (hatodik tanács) 2018. június 14‑i végzése – GS
(C‑440/17. sz. ügy) ( 1 )
„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – Közvetlen adózás – A letelepedés szabadsága – 2011/96/EU irányelv – Az 1. cikk (2) bekezdése – Anyavállalat – Holding – A valamely külföldi illetőségű holding anyavállalatnak felosztott nyereséget terhelő forrásadó – Adómentesség – Adócsalás, adókikerülés és adóvisszaélés – Vélelem”
|
1. |
Jogszabályok közelítése–A különböző tagállamok anya‑ és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszere–2011/96 irányelv–Teljes körű harmonizáció–Hiány–Az ugyanazon jogterületre vonatkozó nemzeti jogszabályok elsődleges jogra tekintettel fennálló összeegyeztethetősége vizsgálatának lehetősége (A 2013/13 irányelvvel módosított 2011/96 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés) (lásd: 31. pont) |
|
2. |
Jogszabályok közelítése–A különböző tagállamok anya‑ és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszere–2011/96 irányelv–Az anyavállalatnak juttatott felosztott nyereség forrásadó alóli mentessége a leányvállalat tagállamában–Belföldi illetőségű leányvállalat által a külföldi illetőségű anyavállalatnak fizetett osztalék–A forrásadó alóli mentességre vonatkozó általános szabály–Az említett szabálytól való eltérés visszaélés vagy csalás esetén–Az ilyen mentességre nem jogosult személyek részesedései az anyavállalatban–Az említett személyeket a mentességből általános jelleggel kizáró nemzeti szabályozás–A csalásra vagy a visszaélésre vonatkozó megdönthetetlen vélelem–Megengedhetetlenség (EUMSZ 49. cikk; a 2013/13 irányelvvel módosított 2011/96 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés) (lásd: 43–45., 48., 63., 64., 66., 77–81. pont és a rendelkező rész) |
Rendelkező rész
A 2013. május 13‑i 2013/13/EU tanácsi irányelvvel módosított, a különböző tagállamok anya‑ és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 2011. november 30‑i 2011/96/EU tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdését és az EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétesek az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan tagállami adójogszabályok, amelyek a valamely belföldi illetőségű leányvállalat által a külföldi illetőségű anyavállalatának adott osztalékokat forrásadóval terhelik, kizárják azonban ezen anyavállalat azon jogát, hogy az ilyen forrásadó visszatérítésében vagy az attól való mentességben részesüljön, amennyiben egyrészt olyan személyek rendelkeznek ezen anyavállalatban részesedéssel, akik nem lennének jogosultak az ilyen visszatérítésre vagy az ilyen mentességre, ha közvetlenül az ilyen leányvállalattól származó osztalékokhoz jutnának, és az említett anyavállalat által az érintett gazdasági évben szerzett bruttó jövedelem nem önálló gazdasági tevékenységéből származik, másrészt amennyiben az ezen jogszabályokban meghatározott két feltétel közül az egyik teljesül, nevezetesen vagy az ugyanezen anyavállalat közbeiktatásának nincs gazdasági vagy egyéb alapos indoka, vagy pedig ez utóbbi nem vesz részt az általános gazdasági forgalomban az üzleti céljának megfelelően szervezett vállalkozással, anélkül hogy figyelembe vennék azoknak a vállalkozásoknak a szervezeti, gazdasági vagy egyéb jelentős tulajdonságait, amelyeknek kapcsolatai állnak fenn a kérdéses anyavállalattal.