C–213/17. sz. ügy

X

kontra

Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie

(a Rechtbank Den Haag, zittingsplaats Amsterdam [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – 604/2013/EU rendelet – Harmadik országbeli állampolgár által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározása – 17., 18., 23. és 24. cikk – A nemzetközi védelmet megelőző, valamely tagállamban folyamatban lévő eljárás – Új kérelem valamely másik tagállamban – A visszavétel iránti kérelem előírt határidőn belüli elmaradása – Az érintett személy büntetőeljárás lefolytatásának céljából történő átadása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2018. július 5.

1. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Menekültpolitika – A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok – 604/2013 rendelet – Az átvételre és visszavételre vonatkozó eljárások – A visszavétel iránti megkeresés előterjesztésére biztosított határidők – E határidők be nem tartásának következménye – Új nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért való felelősségnek az említett megkeresést időben elő nem terjesztő tagállamra való átszállása – Az e tagállamban korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek közül az egyiket elutasító határozattal szembeni, más tagállamban folyamatban lévő jogorvoslati eljárás – Hatás hiánya

   (604/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) bekezdés, d) pont, és 23. cikk, (1)–(3) bekezdés)

2. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Menekültpolitika – A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok – 604/2013 rendelet – Az átvételre és visszavételre vonatkozó eljárások – Visszavétel iránti megkeresés előterjesztése – Az e tagállamban korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni, a megkereső tagállamban folyamatban lévő jogorvoslati eljárás – A jogorvoslati kérelem vizsgálatának felfüggesztésére, majd az említett megkeresés elfogadása esetén e vizsgálat megszüntetésére vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (604/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 18. cikk, (2) bekezdés)

3. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Menekültpolitika – A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok – 604/2013 rendelet – Az átvételre és visszavételre vonatkozó eljárások – A visszavétel iránti megkeresésben kötelezően feltüntetendő információk – Az e tagállamban korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szembeni, a megkereső tagállamban folyamatban lévő jogorvoslati eljárás létére vonatkozó információ – Kizártság

   (604/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 22. cikk, (3) bekezdés, 23. cikk, (2) bekezdés, valamint 24. cikk, (5) bekezdés)

4. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Menekültpolitika – A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok – 604/2013 rendelet – Az átvételre és visszavételre vonatkozó eljárások – Nemzetközi védelmet kérelmező személy, aki ellen európai elfogatóparancsot bocsátottak ki és aki anélkül tartózkodik a kibocsátó tagállam területén, hogy ott új nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott volna be – A végrehajtó tagállam általi visszavétel iránti megkeresés említett tagállam általi előterjesztése – Megengedhetőség – A végrehajtó tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem kibocsátó tagállam általi megvizsgálásának lehetősége – Hiány

   (604/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 17. cikk, (1) bekezdés, 18. cikk, (1) bekezdés, d) pont, és 24. cikk, (1) bekezdés)

1.  Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26‑i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a tagállam felelős az új nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért, amely előtt azt benyújtották, amennyiben a visszavétel iránti megkeresést e tagállam nem az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztette elő, jóllehet egyrészt egy másik tagállam volt felelős a korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, másrészt az e kérelmek egyikének elutasításával szemben indított jogorvoslati eljárás e határidők lejártakor folyamatban volt ezen utóbbi tagállam bírósága előtt.

   A visszavételi eljárás hatályát a „Dublin III” rendelet 23. és 24. cikke határozza meg. E rendelet 23. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy ez az eljárás alkalmazandó többek között az említett rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett személyekre (lásd ebben az értelemben: 2017. április 5‑iAhmed végzés, C‑36/17, EU:C:2017:273, 26. és 27. pont, 2018. január 25‑iHasan ítélet, C‑360/16, EU:C:2018:35, 42. és 43. pont). Ezen utóbbi rendelet közelebbről olyan harmadik országbeli állampolgárra vagy hontalan személyre vonatkozik, akinek nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és aki új kérelmet nyújtott be valamely másik tagállamban. A „Dublin III” rendelet 23. cikkében előírt visszavételi eljárás tehát alkalmazandó olyan harmadik országbeli állampolgár tekintetében, aki valamely tagállamban új nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, noha egy másik tagállamban korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmét a felelős hatóság határozatával már elutasította, jóllehet e határozat még nem emelkedett jogerőre a jogorvoslat gyakorlása folytán, amely folyamatban van ezen utóbbi tagállam bírósága előtt.

   Következésképpen olyan helyzetben, mint az alapügyben, azon tagállam hatóságainak, amelyben ezen utóbbi kérelmet benyújtották, e rendelet 23. cikkének (1) bekezdése értelmében lehetőségük van az érintett személy visszavétele iránti megkeresés előterjesztésére. Ugyanakkor, az említett rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban, ezt a megkeresést minél korábban, de mindenesetre az e rendelkezésben meghatározott határidők tiszteletben tartásával kellett volna előterjeszteni, mivel az ilyen megkeresés semmiképp nem terjeszthető elő érvényesen e határidőket követően (lásd analógia útján: 2017. július 26‑iMengesteab ítélet, C‑670/16, EU:C:2017:587, 67. pont). Mind a „Dublin III” rendelet 23. cikke (3) bekezdésének szövegéből, mind általános rendszeréből és céljaiból az következik, hogy az említett határidők lejárta esetén a felelősség ipso iure azon tagállamra száll át, amelyben a nemzetközi védelem iránti új kérelmet benyújtották (lásd analógia útján: 2017. július 26‑iMengesteab ítélet, C‑670/16, EU:C:2017:587, 61. pont; 2017. október 25‑iShiri ítélet, C‑201/16, EU:C:2017:805, 30. pont).

   (lásd: 27., 28., 32–35., 40. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A 604/2013 rendelet 18. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy amennyiben valamely tagállam a területén tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodó harmadik országbeli állampolgár visszavétele iránt megkeresést terjeszt elő, e tagállamnak nem kell felfüggesztenie a korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításával szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem vizsgálatát, és e vizsgálatot nem kell megszüntetnie e megkeresésnek a megkeresett tagállam általi elfogadása esetén.

   Noha a „Dublin III” rendelet 18. cikkének (2) bekezdése meghatározza a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően fennálló különböző kötelezettségeket az adott nemzetközi védelem iránti eljárás előrehaladottságának függvényében, e kötelezettségek mind a nemzetközi védelem iránti eljárás lefolytatását biztosítják, és nem foglalják magukban annak felfüggesztését vagy megszakadását valamelyik tagállamban.

   (lásd: 42., 44. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  A 604/2013 rendelet 24. cikkének (5) bekezdését akként kell értelmezni, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, annak a tagállamnak, amely visszavétel iránti megkeresést terjeszt elő e rendelet 24. cikke alapján, az említett rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőnek a megkeresett tagállamban való lejártát követően nem kell tájékoztatnia ezen utóbbi tagállam hatóságait arról, hogy a korábban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításával szemben indított jogorvoslati eljárás folyamatban van a megkereső tagállam bírósága előtt.

   A „Dublin III” rendelet 24. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a visszavétel iránti megkeresést formanyomtatványon kell benyújtani, mellékelve a 22. cikk (3) bekezdésében említett két listában leírt bizonyítékokat vagy közvetett bizonyítékokat, vagy az érintett személy nyilatkozatainak olyan lényeges elemeit, amelyek alapján a megkeresett tagállam hatóságai ellenőrizni tudják, hogy az adott tagállam‑e a felelős az e rendeletben meghatározott feltételek alapján. Tehát ugyanezen rendelet 24. cikke (5) bekezdésének magából a szövegéből következik, hogy a megkereső tagállamot illető, az információk továbbítására vonatkozó kötelezettség azon elemekre korlátozódik, amelyek lehetővé teszik a megkeresett tagállam részére felelősségének értékelését.

   (lásd: 47., 48., 53. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4.  A 604/2013 rendelet 17. cikkének (1) bekezdését és 24. cikkét akként kell értelmezni, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, amikor azon, átadásra vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában, amelyben egy nemzetközi védelmet kérelmező személyt valamely első tagállam átadott valamely második tagállamnak egy európai elfogatóparancsot végrehajtva, és e személy ezen utóbbi tagállam területén tartózkodik anélkül, hogy új nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott volna be, e második tagállam intézhet érvényes megkeresést ezen első tagállamhoz e kérelmező visszavétele iránt, és nem köteles úgy határozni, hogy megvizsgálja az előtte benyújtott kérelmet.

   A „Dublin III” rendelet 24. cikkének (1) bekezdése azt írja elő, hogy amennyiben egy tagállam, amelynek a területén a 18. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett személy tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodik, és amelyben nem nyújtottak be új nemzetközi védelemre irányuló kérelmet, úgy véli, hogy ez utóbbi rendelkezés értelmében egy másik tagállam a felelős, megkeresheti e másik tagállamot, hogy vegye vissza az érintett személyt. Mivel az említett rendelkezés nem tartalmaz semmilyen követelményt az érintett személynek a megkereső tagállam területére való belépésének módja tekintetében, meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotó a visszavétel iránti megkeresés előterjesztésének lehetőségét nem kötötte e tekintetben semmilyen feltételhez.

   Ebben az összefüggésben és a „Dublin III” rendelet, valamint az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13‑i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.) által előírt eljárások anatómiájára tekintettel, amelyek különböző célokat követnek, és egymást nem válthatják fel, az a körülmény, hogy a megkereső tagállam területére való belépés egy európai elfogatóparancs végrehajtása alapján eszközölt átadást követően történt, önmagában nem zárhatja ki a visszavétel iránti megkeresés előterjesztését.

   Egyébiránt magából a „Dublin III” rendelet 17. cikke (1) bekezdésének szövegéből következik, hogy e rendelkezés lehetővé teszi, hogy minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a „hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet”, ami azt jelenti, hogy e rendelkezésnek nem tárgya és nem is joghatása, hogy lehetővé tegye a tagállam számára, hogy úgy határozzon, megvizsgál egy olyan nemzetközi védelem iránti kérelmet, amelyet nem hozzá nyújtottak be.

   (lásd: 56–58., 60., 63. pont és a rendelkező rész 4. pontja)