C‑107/17. sz. ügy

„Aviabaltika” UAB

kontra

„Ūkio bankas” AB

(a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – 2002/47/EK irányelv – A pénzügyi biztosítékról szóló megállapodások érvényesítése – A pénzügyi biztosíték elfogadójával szemben indított fizetésképtelenségi eljárás – A kielégítési jog megnyílása – A pénzügyi biztosítéknak a felszámolási vagyonba történő felvétele – A követelésnek elsősorban a pénzügyi biztosítékból történő kielégítésére irányuló kötelezettség”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2018. július 25.

1. Jogszabályok közelítése – Pénzügyi biztosítékról szóló megállapodások – 2002/47 irányelv – A pénzügyi biztosítékról szóló megállapodások érvényesítése – A kielégítési jog megnyílása – A biztosíték elfogadójával szembeni felszámolási eljárás megindítását követő megnyílás – A tagállamok olyan szabályozás előírására vonatkozó kötelezettsége, amely lehetővé teszi a biztosíték elfogadója számára, hogy e biztosítékból kielégíthesse a fedezett pénzügyi kötelezettségek nemteljesítéséből eredő követelését

   (A 2009/44 irányelvvel módosított 2002/47 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (5) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése – Pénzügyi biztosítékról szóló megállapodások – 2002/47 irányelv – A pénzügyi biztosítékról szóló megállapodások érvényesítése – A biztosíték elfogadójának kötelezettségei – Terjedelem – A fedezett követeléseknek elsősorban a biztosítékból történő kielégítésére vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (A 2009/44 irányelvvel módosított 2002/47 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) és (5) bekezdés)

3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Általános vagy hipotetikus kérdések – Az alapeljárás tárgyára tekintettel absztrakt és tisztán hipotetikus jellegű kérdés – Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 267. cikk)

1.  A 2009. május 6‑i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6‑i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek olyan jogi szabályozás kialakítására, amely lehetővé teszi a korlátolt dologi jog útján nyújtott pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás értelmében nyújtott biztosíték elfogadója számára, hogy e biztosítékból kielégíthesse a fedezett pénzügyi kötelezettségek nemteljesítéséből eredő követelését akkor is, ha a kielégítési jog megnyílására azt követően került sor, hogy vele szemben felszámolási eljárás indult.

   Márpedig ezen irányelv 4. cikke (5) bekezdésének olyan értelmezése, miszerint a korlátolt dologi jog útján nyújtott pénzügyi biztosíték hatástalanná válik akkor, ha a biztosíték elfogadójával szemben fizetésképtelenségi eljárás indul, ami megakadályozza ez utóbbit abban, hogy e biztosítékból ténylegesen kielégíthesse az igényét, és a biztosíték nyújtóját gyakorlatilag arra kötelezi, hogy a biztosíték elfogadója számára kétszer fizesse meg az említett biztosíték összegét, sértené mind e cikk szövegét, mind pedig a 2002/47 irányelv célkitűzéseit. Egy ilyen értelmezés ugyanis nagyban megfosztaná joghatásától e szerződést, és adott esetben pénzügyi nehézségeket okozhatna a biztosíték nyújtójának, ami ellentétes lenne az arra irányuló célkitűzéssel, hogy korlátozzák a valamelyik fél mulasztása esetén létrejövő dominóhatást.

   Hozzá kell tenni, hogy – amint arra a főtanácsnok az indítványának 59. és 60. pontjában rámutatott – mivel a 2002/47 irányelv 4. cikkének (5) bekezdése nem fejti ki pontosan, hogy milyen módon kell biztosítani azt, hogy a pénzügyi biztosíték a fizetésképtelenségi eljárás megindításától függetlenül hatékonyan érvényesüljön, a tagállamoknak kell kialakítaniuk az e hatékony érvényesülést biztosító megfelelő eszközöket, amelyek között szerepelhet az a szabály, miszerint a pénzügyi biztosíték nem képezi a biztosíték elfogadója felszámolási vagyonának részét.

   (lásd: 28–30. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A 2009/44 irányelvvel módosított 2002/47 irányelv 4. cikkének (1) és (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem kötelezi a korlátolt dologi jog útján nyújtott pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás értelmében nyújtott biztosíték elfogadóját arra, hogy elsősorban e biztosítékból elégítse ki az e megállapodás által biztosított pénzügyi kötelezettségek nemteljesítéséből eredő követelését.

   (lásd: 38. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 40. pont)