C‑97/17. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

République de Bulgarie

„Tagállami kötelezettségszegés – Természetvédelem – 2009/147/EK irányelv – A vadon élő madarak védelme – Különleges védelmi terület (KVT) – A 2009/147 irányelv I. mellékletében felsorolt madárfajok védelme szempontjából a mennyiségük és méretük szerint legalkalmasabb területek KVT‑vé minősítése – Fontos madárélőhely (IBA) – Rila IBA – A Rila IBA egy részének KVT‑vé minősítése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2018. április 26.

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset–Pert megelőző eljárás–Felszólítás–Az eljárás tárgyának körülhatárolása–Indokolással ellátott vélemény–A kifogások részletes ismertetése

   (EUMSZ 258. cikk)

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset–Keresetlevél–A kifogások és a jogalapok felsorolása–Alaki követelmények–A kereseti kérelmek egyértelmű megfogalmazása

   (EUMSZ 258. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 120. cikk, c) pont)

3. Környezet–A vadon élő madarak védelme–2009/147 irányelv–A különleges védelmi területek kiválasztása és lehatárolása–Tagállamok mérlegelési jogköre–Korlátok

   (2009/147 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet)

4. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset–A kötelezettségszegés bizonyítása–A Bizottságra háruló teher–A kötelezettségszegést valószínűsítő bizonyítékok előterjesztése–Érdemi információforrások

   (EUMSZ 258. cikk)

5. Környezet–A vadon élő madarak védelme–2009/147 irányelv–Különleges védelmi területté minősítés–A tagállamok kötelezettsége–Kötelezettségszegés–Értékelési szempontok–Európa fontos madárélőhelyei jegyzékének figyelembevétele–Megengedhetőség

   (2009/147 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 18., 19. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 23., 24. pont)

3.  A tagállamokat a különleges védelmi területté (KVT) minősítés szempontjából legalkalmasabb területek kiválasztásakor megillető mérlegelési mozgástér nem az ornitológiai szempontok szerint legalkalmasabbnak tűnő területek KVT‑vé minősítésének célszerűségére vonatkozik, hanem csak e szempontok alkalmazására, a madárvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt fajok védelmére legalkalmasabb területek meghatározása érdekében. Így egyrészt a KVT‑k minősítéséről és körülhatárolásáról szóló határozatnak kizárólag a madárvédelmi irányelv által meghatározott ornitológiai szempontokon kell alapulnia. Másrészt a tagállam – azzal az indokkal, hogy mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a KVT‑k kiválasztása terén – nem minősíthet KVT‑vé olyan területeket, amelyek száma és összterülete nyilvánvalóan kisebb a legmegfelelőbbnek tekintett területek számánál és összterületénél.

   (lásd: 64–66. pont)

4.  Az EUMSZ 258. cikk alapján indított kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság feladata az állítólagos kötelezettségszegés fennállásának bizonyítása. A Bizottságnak kell az e kötelezettségszegés fennállásának vizsgálatához szükséges bizonyítékokat a Bíróság elé tárnia, anélkül hogy bármiféle vélelemre támaszkodhatna. Mindazonáltal ez az intézmény, amely e tárgyban saját maga nem rendelkezik vizsgálati jogkörrel, nagymértékben függ az esetleges panaszosoktól, az érintett tagállam területén működő magánjogi vagy közjogi szervezetektől, illetve magától az érintett tagállamtól kapott információktól. Ugyanígy az érintett tagállam hatóságai által kibocsátott valamennyi hivatalos dokumentum tekinthető érdemi információforrásnak ahhoz, hogy a Bizottság megindíthassa az EUMSZ 258. cikk szerinti eljárást.

   (lásd: 69., 70. pont)

5.  A legveszélyeztetettebb fajok és az Unió közös örökségét képező fajok helyzetének meghatározásához szükség van a tudományos adatok naprakésszé tételére, hogy az arra legalkalmasabb területeket különleges védelmi területté (KVT) lehessen minősíteni, és az indokolással ellátott véleményben megállapított határidő lejártakor rendelkezésre álló legfrissebb adatokat kell használni. Mindazonáltal, valamely fontos madárélőhely (IBA) csupán egy részének KVT‑vé minősítését indokolni képes, naprakésszé tett tudományos adatok hiányában a Bizottság jogosan feltételezheti, hogy az IBA‑jegyzék jelenti a legfrissebb és legpontosabb hivatkozási alapot annak értékeléséhez, hogy valamely tagállam a madárvédelmi irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő számú és méretű területet minősített‑e KVT‑vé. Ez a jegyzék ugyanis, bár jogilag nem kötelező az érintett tagállamokra nézve, olyan tudományos bizonyítékokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy a tagállam eleget tett‑e az e rendelkezésből eredő kötelezettségének.

   (lásd: 81., 82. pont)