T‑170/16. sz. ügy

Guardian Glass España, Central Vidriera, SLU

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset – Állami támogatások – Valamely tagállamnak egy területi egysége által nyújtott adókedvezmények – A belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatási program – A határozat végrehajtása – A kedvezményezettek egyéni helyzetének vizsgálatára irányuló kötelezettség – A Bizottság állásfoglalásának hiánya – Keresettel meg nem támadható aktus – Elfogadhatatlanság”

Összefoglaló – A Törvényszék végzése (első tanács), 2017. október 11.

1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – E hatásoknak az aktus lényege alapján való értékelése – Az aktus címzettjei általi észlelésének a figyelembevétele – Kizártság

   (EUMSZ 263. cikk, első bekezdés)

2. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A támogatási program teljes körű vizsgálata – Megengedhetőség

   (EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, és EUMSZ 108. cikk)

3. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Kötelezettség – Végrehajtási nehézségek – A Bizottságnak a tagállam által javasolt végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos állásfoglalásai – Kötelező jelleg – Hiány

   (EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)

4. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Az aktus formájának figyelembevétele – Korlátok

   (EUMSZ 263. cikk, első bekezdés)

1.  Annak eldöntésekor, hogy valamely jogi aktus az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vett kötelező joghatásokat vált‑e ki, ezen aktus lényegét kell figyelembe venni. Az ilyen joghatások fennállását az érintett jogi aktus lényege alapján kell megállapítani, és nem lehet más tényezőkre alapítani, különösen arra, hogy a címzettjei azt miként észlelhetik. Az ilyen észlelés a természeténél fogva szubjektív jellegű. Márpedig valamely kereset elfogadhatóságának feltételei nem függhetnek olyan körülményektől, amelyek hatóságonként, vállalkozásonként vagy magánszemélyenként eltérhetnek.

   (lásd: 68., 114., 115. pont)

2.  A Bizottság valamely támogatási program esetén nem köteles lefolytatni az e program alapján egyedi esetekben nyújtott támogatások elemzését. A Bizottság állást foglalhat a szóban forgó program általános jellemzőiről, anélkül hogy köteles lenne minden egyes alkalmazási eset vizsgálatára. Így ha a Bizottság általánosan és elvontan foglal állást valamely támogatási program tárgyában, azt a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja, és elrendeli az e program keretében kapott összegek visszatéríttetését, a tagállam feladata, hogy az ilyen visszatéríttetési művelettel érintett minden egyes vállalkozás egyedi helyzetét megvizsgálja.

   (lásd: 70., 71. pont)

3.  Ha valamely tagállam az állami támogatások tárgyában hozott határozat végrehajtása során váratlan és előre nem látható nehézségeket tapasztal, a Bizottsághoz kell fordulnia. A valamely támogatási programot jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és a szóban forgó támogatások visszatéríttetését elrendelő, ugyanakkor e támogatások egyéni kedvezményezettjeit nem azonosító, és a visszatéríttetendő pontos összegeket meg nem határozó bizottsági határozat végrehajtása kapcsán a Bizottság által a nemzeti hatóságoknak címzett levelek minden kötelező erőt nélkülöznek. Ilyen körülmények között a Bizottság csak kifejti a véleményét az érintett tagállam által javasolt végrehajtási intézkedések európai uniós jog szempontjából való elfogadhatóságát illetően, figyelemmel azokra a nehézségekre, amelyekkel e tagállam szembesült.

   (lásd: 72., 74., 75. pont)

4.  A jogi aktus formája a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósága szempontjából főszabály szerint lényegtelen. Ily módon kiküszöbölhető, hogy a jogi aktus formája vagy a megalkotója által az aktusnak adott elnevezés eredményeképpen e jogi aktus minden megsemmisítési eljárásból kizárásra kerüljön, még akkor is, ha az ténylegesen joghatásokat vált ki. Ezzel szemben a jogi aktus formája figyelembe vehető, amennyiben az hozzájárulhat ezen aktus jellegének a megállapításához.

   E tekintetben egy olyan aktus, amelyet nem kelteztek és nem láttak el aláírással, továbbá amely nem tartalmazza a Bizottság fejlécét sem, nem hivatalos dokumentum formáját ölti, amelyből hiányoznak az intézmények által olyan jogi aktusok elfogadása tekintetében szokásosan használt formulák, amelyek eredménye vagy célja joghatások kiváltása. A megtámadott jogi aktus elfogadásához használt forma megerősíti az általa kiváltott, a lényegéből következő kötelező joghatások hiányát.

   (lásd: 85–89., 92. pont)