T‑260/16. sz. ügy

Svéd Királyság

kontra

Európai Bizottság

„EMGA és EMVA – A finanszírozásból kizárt kiadások – Termeléstől független közvetlen támogatások – Helyszíni ellenőrzések – Távérzékelés – A kockázati tényezők értékelése – Az érintett tagállam által meghozandó korrekciós intézkedések – A vagyoni kár felmérése – Arányosság”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2018. szeptember 25.

1. Mezőgazdaság – Az EMGA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Olyan időszak, amely pénzügyi korrekció tárgyát képezheti – Az ellenőrzések eredményeiről szóló írásbeli értesítés időpontját megelőző időszak – Megengedhetőség

   (885/2006 bizottsági rendelet, 11. cikk)

2. Mezőgazdaság – Az EMGA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Az uniós szabályozás alkalmazása során történt szabálytalanságokból eredő kiadások elszámolásának megtagadása – Az érintett tagállam általi vitatás – Bizonyítási teher – A Bizottság és a tagállam közötti megosztás

   (1290/2005 tanácsi rendelet, 31. cikk, (1)–(3) bekezdés)

3. Mezőgazdaság – Az EMGA általi finanszírozás – Támogatások nyújtása – A tagállamok hatékony közigazgatási és helyszíni ellenőrzési rendszer létrehozásával kapcsolatos kötelezettsége – Terjedelem – Távérzékelés használata a támogatásban részesülő gazdaságok területeinek ellenőrzése érdekében – Helyszíni ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettség abban az esetben, ha a távérzékeléssel elvégzett ellenőrzések nem elegendők – Terjedelem

   (1122/2009 bizottsági rendelet, 33. és 35. cikk)

4. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Terjedelem – Uniós jogi aktus részleges megsemmisítése – Feltétel – A megtámadott jogi aktus megsemmisíthető elemeinek elválasztható jellege – Az EMOGA, az EMGA és az EMVA által finanszírozott kiadások címén a kiadások végső elszámolására vonatkozó bizottsági határozat – A pénzügyi korrekció alkalmazásáról szóló határozat indokolásának és rendelkező részének elválaszthatósága – Részleges megsemmisítés – Következmények

   (EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 266. cikk; 1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 52. cikk, (2) bekezdés)

5. Mezőgazdaság – Az EMGA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Az uniós szabályozás alkalmazása során történt szabálytalanságokból eredő kiadások elszámolásának megtagadása – Az alapok által elszenvedett veszteségek értékelése – Kellő pontossággal meg nem határozható szabálytalan kiadások – Átalánykiigazításokra alapozott értékelés – Megengedhetőség

   (1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 52. cikk, (2) bekezdés)

6. Mezőgazdaság – Az EMGA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Az uniós szabályozás alkalmazása során történt szabálytalanságokból eredő kiadások elszámolásának megtagadása – Pénzügyi átalánykorrekció – Az érintett tagállam által szolgáltatott, extrapolációs számítást lehetővé tevő adatok figyelembevételének Bizottság általi, anélkül történő elutasítása, hogy megvizsgálnák azok megbízhatóságát vagy azok arányos erőfeszítések mellett való kiaknázásának lehetőségét – Megengedhetetlenség

   (1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 52. cikk, (2) bekezdés)

1.  Ami az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) végső elszámolási eljárását illeti, az 1290/2005 tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006 rendelet 11. cikke szerinti első értesítésben a Bizottságnak kellően pontosan kell jeleznie a szolgálatai által folytatott vizsgálat tárgyát és az e vizsgálat során megállapított hiányosságokat, mivel ezekre később bizonyítékként hivatkozhat, amennyiben komoly és észszerű kétséget táplál a nemzeti hatóságok által elvégzett ellenőrzéseket, illetve az általuk továbbított számadatokat illetően, és ezek ily módon igazolhatják az érintett tagállam által az EMGA terhére kifizetett egyes kiadásokat az uniós finanszírozásból kizáró végleges határozatban alkalmazott pénzügyi korrekciókat. Ugyanakkor, amennyiben a pénzügyi korrekció alkalmazását igazoló szabálytalanságok az ellenőrzések eredményeiről szóló írásbeli értesítés időpontját követően is fennállnak, a Bizottság jogosult, sőt, köteles ezt a helyzetet azon időszak megállapításakor figyelembe venni, amelyre a szóban forgó pénzügyi korrekciónak vonatkoznia kell.

   Másrészt kitűnik a 885/2006 rendelet 11. cikkének rendelkezéseiből, hogy a Bizottság által megállapított szabálytalanságokra válaszul tett korrekciós intézkedések érintett tagállam által történő végrehajtásának hiánya esetén a Bizottság az általa előírt korrekciós intézkedések végrehajtásának tényleges időpontjáig kizárhatja az uniós szabályok tiszteletben tartásának elmulasztásával érintett kiadásokat.

   (lásd: 40., 41., 54. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 69–72. és 106. pont)

3.  Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) végső elszámolási eljárása keretében, a 73/2009 rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007 rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1122/2009 rendelet 33. és 35. cikkéből következik, hogy a távérzékeléses és helyszíni ellenőrzési módszert jogszerűen alkalmazhatják a tagállamok, a helyszíni ellenőrzés igénybevétele mindazonáltal kötelező minden olyan parcella tekintetében, amely esetében a távérzékelés nem teszi lehetővé a területre vonatkozó nyilatkozat pontosságának megítélését.

   Márpedig, ha az 1122/2009 rendelet nem is mondja ki kifejezetten, hogy a kétféle ellenőrzési módszernek hasonló eredményre kell vezetnie, ez nem befolyásolja azt, hogy a távérzékeléses ellenőrzések hiányosságait a helyszíni ellenőrzések igénybevételével el kell kendőzni annak érdekében, hogy biztosítsák a támogatási feltételeknek való megfelelés hatékony igazolását. Ennélfogva, ha az egyikféle ellenőrzési módszer igénybevétele jelentős eltérésekhez vezet a hibák feltárása során, csak ideiglenes helyzetről lehet szó, amely a kockázati tényezők figyelembevételével helyesbítendő, így idővel a hibaarányok hasonlóak lesznek vagy legalábbis közelebb kerülnek egymáshoz. E körülmények között az alkalmazott ellenőrzési módszer szerinti hibaarányok közötti jelentős különbség fennállása bizonyítja a nemzeti hatóságok által az Alapot érintő kockázat pontosabb meghatározása érdekében alkalmazott módszer tekintetében a Bizottságban felmerült komoly és észszerű kétséget a megállapított kockázati tényezők számára, és azok éves értékelésének és frissítésének szükségességére tekintettel.

   (lásd: 78., 79., 81. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 103., 104. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 108., 110. pont)

6.  A tagállamok által az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) végső elszámolása tárgyában végzett ellenőrzések hiányosságainak pénzügyi következményeivel kapcsolatos saját iránymutatásai szerint a Bizottság csak akkor használhatja az átalányjellegű módszert, ha a többi módszer használatát el kellett kerülni, különösen az extrapolációs számításét. Az átalányjellegű számítási módszer ugyanis kiegészítő jellegű a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésének rendelkezéseire tekintettel, még ha a gyakorlatban a Bizottság gyakran alkalmazza is.

   E tekintetben, abban az esetben, ha az érintett tagállam hatóságai releváns, a jogosulatlanul kifizetett összegek extrapoláció útján történő kiszámítását lehetővé tevő adatokat szolgáltatnak a Bizottság részére, a Bizottság figyelmen kívül hagyja az átalányjellegű módszer alkalmazásának másodlagos jellegét, amint az az 1306/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésének rendelkezéseiből következik, ha azzal az indokkal, hogy mindenesetre nem bírnak jelentőséggel, megtagadja a benyújtott adatok figyelembevételét anélkül, hogy értékelné a megbízhatóságuk szintjét, vagy azt, hogy arányos erőfeszítések lehetővé tették‑e volna a kiaknázásukat.

   (lásd: 112., 116., 118. pont)