C‑685/16. sz. ügy

EV

kontra

Finanzamt Lippstadt

(a Finanzgericht Münster [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 63–EUMSZ 65. cikk – A tőke szabad mozgása – Adóköteles nyereség levonása – Az anyavállalatnak valamely harmadik országbeli ügyvezetési központtal és székhellyel rendelkező tőketársaságban fenntartott részesedése – Az anyavállalatnak fizetett osztalék – Az adónak a belföldi jog szerinti nem adómentes tőketársaságban fennálló részesedésből származó nyereség levonásánál szigorúbb feltételekhez kötött levonhatósága”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2018. szeptember 20.

1. Letelepedés szabadsága–A tőke szabad mozgása–Hatály–Adójogszabályok–Társasági adó–Osztalékok adóztatása–Harmadik országbeli illetőséggel rendelkező társaság által fizetett osztalékkal szembeni adójogi bánásmód–Olyan nemzeti szabályozáson alapuló adójogi bánásmód, amelynek nem célja, hogy kizárólag olyan helyzetekre alkalmazzák, amelyekben az osztalékban részesülő társaság meghatározó befolyást gyakorol az osztalékfizető társaságra–A letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések alkalmazhatatlansága–A tőke szabad mozgását szabályozó rendelkezések alkalmazhatósága

   (EUMSZ 49., EUMSZ 63., EUMSZ 64. és EUMSZ 65. cikk)

2. A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek–A harmadik országba irányuló vagy onnan eredő tőkemozgások korlátozásai–A közvetlen befektetésekkel összefüggő tőkemozgás 1993. december 31‑én fennálló korlátozása–A közvetlen befektetés fogalma–Valamely anyavállalat 100%‑os részesedése egy harmadik országban illetékességgel rendelkező unokavállalatban–Bennfoglaltság–Az 1993. december 31‑én fennálló korlátozás fogalma–Az ezen időpontot követően elfogadott nemzeti szabályozás, amely korlátozza valamely nemzeti intézkedésnek mind a személyi, mind a tárgyi hatályát–Az átfogó jogi háttér módosulása–Kizártság

   (EUMSZ 64. cikk, (1) bekezdés)

3. A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek–Korlátozások–Adójogszabályok–Társasági adó–Osztalékok adóztatása–Az adóköteles nyereség levonása–Az anyavállalatnak valamely harmadik országbeli ügyvezetési központtal és székhellyel rendelkező tőketársaságban fenntartott részesedése–Az anyavállalatnak fizetett osztalék–Nemzeti szabályozás, amely az említett nyereség levonhatóságát a belföldi jog szerinti nem adómentes tőketársaságban fennálló részesedésből származó nyereség levonásánál szigorúbb feltételekhez köti–Megengedhetetlenség–Igazolás–Hiány

   (EUMSZ 63., EUMSZ 64. és EUMSZ 65. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 38–41., 43–46. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 72., 75., 77–79. és 82. pont)

3.  Az EUMSZ 63–EUMSZ 65. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és a harmadik állambeli ügyvezetési központtal és székhellyel rendelkező tőketársaságban fennálló részesedésből származó nyereség levonását szigorúbb feltételhez köti, mint a nem adómentes belföldi illetőségű tőketársaságban fennálló részesedésből származó nyereség levonását.

   A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik egyrészt, hogy annak vizsgálata során, hogy valamely határon átnyúló helyzet összehasonlítható‑e valamely belső helyzettel, vagy sem, figyelembe kell venni a kérdéses nemzeti rendelkezések célját, valamint ez utóbbiak tárgyát és tartalmát (2016. június 2‑iPensioenfonds Metaal en Techniek ítélet, C‑252/14, EU:C:2016:402, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

   Másrészt csak a szóban forgó szabályozás által megállapított releváns megkülönböztető kritériumokat kell figyelembe venni annak mérlegelése során, hogy az ilyen szabályozásból eredő eltérő bánásmód a helyzetek objektív eltérését tükrözi‑e (2012. május 10‑iSantander Asset Management SGIIC és társai ítélet, C‑338/11–C‑347/11, EU:C:2012:286, 28. pont; 2016. június 2‑iPensioenfonds Metaal en Techniek ítélet, C‑252/14, EU:C:2016:402, 49. pont).

   Márpedig az olyan nemzeti szabályozás tekintetében, mint amely az alapeljárás tárgyát képezi, és amelynek célja a kettős adóztatás elkerülése azzal, hogy lehetővé teszi az iparűzési adó alapjából az egy vagy több tőketársaságban fennálló részesedésből származó osztalék levonását, a belföldi illetőségű társaságok által fizetett osztalékban részesülő társaság helyzete összehasonlítható a nem belföldi illetőségű társaságokban fennálló részesedésekből eredő jövedelemben részesülő társaság helyzetével (lásd analógia útján: 2006. december 12‑iTest Claimants in the FII Group Litigation, C‑446/04, EU:C:2006:774, 62. pont; 2011. február 10‑iHaribo Lakritzen Hans Riegel és Österreichische Salinen ítélet, C‑436/08 és C–437/08, EU:C:2011:61, 113. pont).

   Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy valamely nemzeti jogszabályt úgy lehessen tekinteni, hogy a csalások és visszaélések elkerülésére irányul, az szükséges, hogy e jogszabály kifejezett célja legyen a teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, adóelőny jogellenes megszerzését célzó megállapodásokra irányuló magatartások megakadályozása (2017. július 5‑iSIAT‑ítélet, C‑318/16, EU:C:2012:641, 40. pont; 2017. szeptember 7‑iEqiom és Enka ítélet, C‑6/16, EU:C:2017:641, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

   Így a csalás és visszaélés általános vélelme nem igazolhat olyan intézkedést, amely sérti valamely, Szerződésben biztosított alapvető szabadság gyakorlását, és kizárólag az a körülmény, hogy az osztalékfizető társaság harmadik államban található, sem alapozhat meg adócsalásra vonatkozó általános vélelmet (lásd ebben az értelemben: 2012. július 19‑iA ítélet, C‑48/11, EU:C:2012:485, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

   (lásd: 88., 89., 92., 95., 96., 100. pont és a rendelkező rész)