C‑278/16. sz. ügy

Franck Sleutjes

elleni

büntetőeljárás

(a Landgericht Aachen [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 2010/64/EU irányelv – A 3. cikk (1) bekezdése – A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog – A »lényeges iratok« fordítása – A »lényeges iratok« fogalma – Tárgyalás mellőzésével lefolytatott egyoldalú, egyszerűsített eljárásban hozott, csekélyebb súlyú bűncselekmény miatt a címzettel szemben pénzbüntetést kiszabó büntető végzés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. október 12.

1. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog–2010/64 irányelv–Hatály–Egyszerűsített eljárásban hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító, nem jogerős végzéssel szembeni, tárgyalás tartása iránti kérelem–Bennfoglaltság

   (2010/64 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk)

2. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés–A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog–2010/64 irányelv–A lényeges iratok fordításához való jog–A „lényeges irat” fogalma–Egyoldalú, egyszerűsített eljárás eredményeként hozott, csekélyebb súlyú bűncselekmény miatt szankciót kiszabó büntető végzés–Bennfoglaltság

   (2010/64 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 27. pont)

2.  A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20‑i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az olyan jogi aktus, mint a nemzeti jog által a csekélyebb súlyú bűncselekmények szankcionálására kilátásba helyezett, és bíróság által, egyoldalú, egyszerűsített eljárásban hozott végzés, az e cikk (1) bekezdése értelmében vett olyan „lényeges irat[nak]” minősül, amelynek írásbeli fordítását az adott büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak számára a védelemhez való joguk gyakorlásának lehetővé tétele, és így a tisztességes eljárás garantálása érdekében az e rendelkezésben előírt alaki követelményeknek megfelelően biztosítani kell.

   (lásd: 34. pont és a rendelkező rész)