A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2016. április 25.

Filip Mikulik

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Fellebbezés — Közszolgálat — Tisztviselő — Felvétel — A próbaidő leteltekor történő elbocsátás — Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy:

Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (egyesbíró) 2015. június 25‑iMikulik kontra Tanács ítélete (F‑67/14, EU:F:2015:65) ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:

A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. A Törvényszék Filip Mikulikot kötelezi a költségek viselésére.

Tartalom

1. Tisztviselők — Felvétel — Próbaidő — Az eredmények értékelése — A próbaidős tisztviselő képességeinek értékelése — Azon külső konzulens észrevételeinek figyelembevétele, aki az érintettel közeli munkakapcsolatban dolgozott — Megengedhetőség — Az értékelési eljárásról szóló útmutatóban előírt, harmadik személyek részvételére vonatkozó tilalom analógia útján való alkalmazása — Kizártság

   (Tisztviselők személyzeti szabályzata, 34., 43. és 110. cikk)

2. Tisztviselő — Felvétel — Próbaidő — Tárgy — Lefolytatási feltételek

   (Személyzeti szabályzat, 34. cikk, (3) bekezdés)

1.  A próbaidős tisztviselő képességeinek értékelése során nem lehet az intézmény – kizárólag a véglegesített tisztviselők értékelésére vonatkozó – értékelési útmutatójának analógia útján történő alkalmazására alapozni a külső konzulens észrevételei figyelembevételének tilalmát.

   Ugyanis valamely piaci szereplővel szemben akkor alkalmazható analógia útján valamely rendelkezés, amennyiben az a jogi rendszer, amelybe tartoznak, egyrészt nagymértékben hasonló ahhoz, amelynek analógia útján történő alkalmazását kérik, és másrészt olyan kihagyást tartalmaz, amely összeegyeztethetetlen az uniós jog valamely általános elvével, és amelynek orvoslását ez az analógia útján történő alkalmazás lehetővé teszi.

   E tekintetben nem lehet szó kihagyásról, mivel egyrészt a személyzeti szabályzatnak a próbaidős tisztviselők értékelési eljárására vonatkozó 34. cikke kellően részletes, másrészt míg a személyzeti szabályzatnak a véglegesített tisztviselők értékelő jelentésére vonatkozó 43. cikke előírja az ezen eljárásra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések a személyzeti szabályzat 110. cikkének megfelelő elfogadását, addig a személyzeti szabályzat 34. cikke esetében ez nem áll fenn. A próbaidős tisztviselők említett értékelési útmutatójának analógia útján történő alkalmazása tehát ellentétes volna e dokumentum szerzőjének szándékával.

   (lásd a 25. és 26. pontot)

   Hivatkozás:

   Bíróság: 1985. december 12‑iKrohn‑ítélet, 165/84, EU:C:1985:507, 14. pont.

2.  Noha a véglegesítési próbaidő – amelynek célja a próbaidős tisztviselő képességei és magatartása értékelésének lehetővé tétele – nem tekinthető képzési időszaknak, ez nem jelenti azt, hogy ne volna kötelező az érdekelt számára ezen időszak során lehetőséget biztosítani a képességei bizonyítására. A próbaidő fogalmától elválaszthatatlan e feltétel hallgatólagosan szerepel a személyzeti szabályzat 34. cikkének (3) bekezdésében. E feltétel továbbá megfelel a gondos ügyintézés, az egyenlő bánásmód, valamint a gondoskodási kötelezettség alapelveiből eredő követelményeknek, amely utóbbi kötelezettség a kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt tükrözi, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre az uniós hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban. Ez a követelmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy a próbaidős tisztviselő számára nemcsak a megfelelő tárgyi körülményeket kell biztosítani, hanem őt az általa végzett feladatok jellegére tekintettel megfelelő utasításokkal és tanácsokkal kell ellátni, hogy lehetősége legyen alkalmazkodni az általa betöltött állás sajátos követelményeihez.

   (lásd a 31. pontot)

   Hivatkozás:

   Törvényszék: 1997. március 5‑iRozand‑Lambiotte kontra Bizottság ítélet, T‑96/95, EU:T:1997:25, 95. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.