T‑136/15. sz. ügy

Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE

kontra

Európai Parlament

„Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A közbeszerzési eljárásban szereplő összes tételre vonatkozó ajánlatkérések – A hozzáférés megtagadása – A kért dokumentumok egyedi és konkrét vizsgálatának hiánya – A közbiztonság védelmére vonatkozó kivétel – A kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel – A magánélet védelmére vonatkozó kivétel – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel – Általános vélelem – Észszerűtlen munkateher”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2017. december 14.

1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Szigorú értelmezés és alkalmazás – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem – A kötelezettség kizártsága – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Korlátok

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Feltételek – Ezen eljárás konkrét, tényleges és súlyos sérelme – Terjedelem

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)

3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Hatály – Valamely közbeszerzési eljárás ajánlattevői által benyújtott ajánlatok – Bennfoglaltság – A hozzáféréshez való jog alóli kivétel alkalmazására vonatkozó általános vélelem – A vélelemnek az ajánlatkérő által keretszerződés végrehajtásaként megfogalmazott ajánlatkérésekre való alkalmazhatósága – Kizártság

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)

4. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Ajánlatot elutasító határozat – Dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem – A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazhatósága

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és 966/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 102. cikk)

5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kereskedelmi érdekek védelme – Hatály – Az ajánlatkérő által keretszerződés végrehajtásaként megfogalmazott ajánlatkérések – Kizártság

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, és 966/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 102. cikk)

6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Különösen nehézkesnek és alkalmatlannak bizonyuló vizsgálat – A vizsgálati kötelezettségtől való eltérés – Korlátozott terjedelem – Az intézményre háruló bizonyítási teher – Az intézménynek a kérelmezővel való egyeztetésre vonatkozó kötelezettsége

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, (3) bekezdés, és 8. cikk, (2) bekezdés)

7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Különösen nehézkesnek és alkalmatlannak bizonyuló vizsgálat – Fogalom

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) és (3) bekezdés, és 8. cikk, (1) és (2) bekezdés)

8. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Észszerűtlen munkateher – Az intézménynek a kérelmezővel való egyeztetésre vonatkozó kötelezettsége – Korlátok – A kérelmező együttműködésének hiánya

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (3) bekezdés, 7. cikk, (1) és (3) bekezdés, és 8. cikk, (1) és (2) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 37., 38., 47., 48. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 58. pont)

3.  A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban a Bíróság több alkalommal, köztük ajánlattevők közbeszerzések végrehajtása keretében tett ajánlata tekintetében elismerte, hogy a dokumentumok egyes kategóriáira azok jellegére tekintettel általános vélelmek vonatkoznak. Mindazonáltal a valamely intézmény által olyan ajánlattevőknek megküldött ajánlatkéréseket illetően, akikkel az intézmény keretszerződést kötött, a kereskedelmi érdekek sérelmének általános vélelme nem alapulhat sem az ajánlattevők ajánlataihoz való hozzáférésre vonatkozó ítélkezési gyakorlaton, sem általánosabb értelemben az állami támogatások ellenőrzési eljárására és az összefonódásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlaton. Ugyanis az állami támogatásokra és az összefonódásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlat alapjául szolgáló ügyek közös jellemzője az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelettől eltérő speciális szabályozás fennállása, amely pontosan meghatározza az iratokhoz vagy kért dokumentumokhoz való hozzáférést mind a személyek, mind maguk az információk vonatkozásában.

   E tekintetben valamely közbeszerzési eljárással és szerződés odaítéléséről szóló eljárással ellentétben az ajánlatkérő által keretszerződés végrehajtásaként megfogalmazott ajánlatkérésekre az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012 rendelet vagy a 966/2012 rendelet alkalmazási szabályairól szóló 1268/2012 rendelet semmiféle olyan speciális rendelkezése nem vonatkozik, amely pontosan meghatározná vagy korlátozná az azokban szereplő, az ajánlatkérő által az ajánlattevőkkel vagy más pályázókkal közlendő vagy közölhető információkat.

   Másfelől az érintett intézmény nem hivatkozhat arra, hogy az ajánlatkérések hozzáférhetővé tétele sértené az ő saját érdekeit azáltal, hogy feltárná a vásárlói profilját a piac számára. Ugyanis, még ha az elvégzendő feladatok és az azok elvégzéséhez szükséges munkanapok száma közötti kapcsolat hozzáférhetővé tétele lehetővé is tenné az ajánlattevők számára, hogy a jövőbeni közbeszerzések keretében leleplezzék az említett intézmény számítási technikáját, az a tény, hogy ezen ajánlattevők ismerhetik a múltban hasonló szolgáltatásért kért árat, inkább valódi versenyhelyzetet eredményez, semmint a verseny torzításához vezetne.

   (lásd: 62–65., 71. pont)

4.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet, valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012 rendelet eltérő célra irányul, és nem tartalmaz kifejezetten arra utaló rendelkezést, hogy az egyik elsőbbséget élvezne a másikkal szemben, így mindkét rendelet alkalmazását biztosítani kell oly módon, hogy azok egymással összeegyeztethetők legyenek, levetővé téve ezáltal a koherens alkalmazásukat. Így a 966/2012 rendelet 102. cikkében szereplő átláthatóság elvét össze kell egyeztetni a közérdek, a vállalkozások jogos kereskedelmi érdekei és a tisztességes verseny védelmével.

   (lásd: 67. pont)

5.  Az uniós közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok torzulásmentes versenyen alapuló céljának elérése érdekében fontos, hogy az ajánlatkérők ne tegyenek hozzáférhetővé olyan, közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkat, amelyek tartalma a verseny torzítására használható akár a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban, akár későbbi közbeszerzési eljárásokban. E tekintetben az ajánlattevők ajánlataiban szereplő gazdasági és technikai elemek olyan jellegűek, hogy igazolják az érintett intézmény azon döntését, hogy megtagadja a nyertes ajánlattevő ajánlatához való hozzáférést. Ez a helyzet különösen akkor, ha az ilyen ajánlatok az ajánlattevők különös know‑how‑járól tanúskodnak.

   Az ajánlatkérő által keretszerződés végrehajtásaként megfogalmazott ajánlatkérés esetén azonban nem erről van szó. Az ilyen ajánlatkérés jellegére és tárgyára tekintettel ugyanis nem vélelmezhető, hogy az ilyen dokumentum a szerződéses partnerre jellemző gazdasági és technikai adatokat tartalmaz, vagy annak különös know‑how‑ját részletezi. Éppen ellenkezőleg, az ajánlatkérőtől, nem pedig annak szerződéses partnereitől származó ajánlatkérés általában azon feladatok leírását tartalmazza, amelyeket az ajánlatkérő a szerződéses partnerével kötött keretszerződés alapján el kíván végeztetni. Főszabály szerint csupán az ezen ajánlatkérésre adott válasz tartalmaz részleteket azon szolgáltatásokról, amelyeket a szerződéses partner az ajánlatkérőnek nyújtani kíván, továbbá a rendelkezésre bocsátani kívánt szakértők profiljáról és a szolgáltatások áráról.

   (lásd: 68–70. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 78–82. pont)

7.  Egy dokumentumokhoz való hozzáférés iránti olyan kérelmet illetően, amely közel 1500 dokumentum manuális kiválogatását igényelné a több mint ezer dossziéban elhelyezett 10000 dokumentum közül, amely dokumentumok egyenként átlagosan 12 oldal terjedelműek, és ami összesen legalább 18000 oldalt jelentene, azt a következtetést kell levonni, hogy az összes kért dokumentum egyedi vizsgálata rendkívül nagy munkaterhet jelentene az érintett intézmény számára.

   Ezen adminisztratív feladat ugyanis észszerűtlennek tekinthető, mivel az összes kért dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 7. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt szigorú határidőn belüli megvizsgálása magában foglalná több főigazgatóságon több személy teljes munkaidőben a kért dokumentumok megvizsgálására való beosztását, kizárólag a kérelmező érdekében. E személyek, akiket közérdekű feladatok ellátására vettek fel az érintett intézményhez, és akiket közpénzből fizetnek, nem volnának tehát képesek ellátni a közérdek szolgálata céljából elsődlegesen rájuk bízott feladatokat, ami komolyan veszélyeztetné az érintett szolgálatok megfelelő működését. Így az érintett intézmény mérlegelheti egyfelől a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréshez fűződő érdeket, másfelől az ebből eredő munkaterhet abból a célból, hogy megóvja a megfelelő ügyintézéshez fűződő érdeket.

   (lásd: 84., 90–92. pont)

8.  Ami a nagyszámú dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet elbíráló intézmény azon kötelezettségeit illeti, hogy megkísérelje a kérelmezővel való egyeztetést, és kevésbé korlátozó alternatív megoldásokat keressen, abban az esetben, ha a kérelmező bármiféle együttműködést mellőző magatartást tanúsít, és egyszerűen elutasítja az érintett intézmény méltányos megoldásra irányuló javaslatát, miközben tökéletesen meg tudta volna jelölni a számára elsőbbséget élvező dokumentumokat, az említett intézmény számára nincs lehetőség arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben előírt szigorú határidőn belül más konkrét javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek lehetővé tették volna a kért dokumentumokhoz való legalább részleges hozzáférést, annak érdekében, hogy összeegyeztesse a megfelelő ügyintézéshez fűződő érdeket a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréshez fűződő érdekkel.

   E körülmények között az érintett intézmény hivatkozhat az észszerűtlen munkateherre az összes kért dokumentum konkrét és egyedi megvizsgálásának megtagadása érdekében, anélkül hogy más elképzelhető megoldás hiányában köteles lenne a határozatában aprólékosan kifejteni azon okokat, amelyek miatt e más lehetőségek szintén észszerűtlen munkaterhet jelentenének. Következésképpen az érintett intézménynek lehetősége van arra, hogy teljes egészében megtagadja az e dokumentumokhoz való hozzáférést, anélkül hogy szükség volna felhívni az általa ténylegesen megvizsgált dokumentumok másolatának benyújtására.

   (lásd: 100., 102. pont)