T–9/15. sz. ügy

Ball Beverage Packaging Europe Ltd

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Három italdobozt ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Korábbi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Egyéni jelleg – Eltérő összbenyomás – A 6/2002/EK rendelet 6. cikke és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Egységes egészet képező tárgyat alkotó cikkek együttese – A lajstromozott közösségi formatervezési minta leírásának terjedelme – Indokolási kötelezettség – Valamely peres fél helyett történő perbelépés”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2017. június 13.

1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont)

2. Közösségi formatervezési minták – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – A 6/2002 rendelet 62. cikkének első mondata – Az EUMSZ 296. cikkével azonos hatály – A fellebbezési tanács hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek

   (EUMSZ 296. cikk; 6/2002 tanácsi rendelet, 62. cikk, első mondat)

3. Közösségi formatervezési minták – Eljárási rendelkezések – Lajstromozási eljárás – Gyors, alapvetően alaki jellegű vizsgálat

   (6/2002 tanácsi rendelet, (18) preambulumbekezdés)

4. Közösségi formatervezési minták – Eljárási rendelkezések – Lajstromozási kérelem – Teljesítendő feltételek – Az ábrázolást vagy a mintadarabot magyarázó leírás

   (6/2002 tanácsi rendelet, 10. cikk, (1) bekezdés és 36. cikk (3) bekezdés, a) pont és (6) bekezdés; 2245/2002 bizottsági rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

5. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – A korábbi formatervezési minta elemei összességének átfogó értékelése

   (6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, d) pont)

6. Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – Tájékozott használó – Fogalom

   (6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés, 10. cikk, (1) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.  A hivatkozott jogalapok rövid ismertetésének kellőképpen világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy az alperes elő tudja készíteni védekezését, és a Törvényszék el tudja bírálni a kereseti kérelmet, adott esetben anélkül, hogy további információkat kellene kérnie. Ebből következik, hogy a kereseti kérelem alátámasztásaként hivatkozott jogalap céljának és tartalmának egyértelmű módon ki kell derülnie a keresetlevélből.

   (lásd a 20. pontot)

2.  A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 62. cikkének első mondata értelmében az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának határozatait indokolni kell. Ezen indokolási kötelezettségnek ugyanaz a terjedelme, mint az EUMSZ 296. cikkből eredő kötelezettségnek, amely szerint a jogi aktus szerzője indokolásának világosan és egyértelműen ki kell derülnie, és annak az a kettős célja, hogy lehetővé tegye egyrészt az érintettek számára az elfogadott intézkedést igazoló okok megismerését, másrészt az Európai Unió bíróságainak számára a határozat jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörének gyakorlását. Ugyanakkor a fellebbezési tanácsoktól nem lehet megkövetelni, hogy olyan magyarázatot adjanak, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet. Az indokolás lehet tehát közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekeltek számára, hogy megismerjék a fellebbezési tanács határozata meghozatalának indokait, és biztosítja, hogy az illetékes bíróság számára rendelkezésre álljanak a felülvizsgálat gyakorlásához elégséges információk.

   Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a határozatok indokolására vonatkozó kötelezettség olyan lényeges formai követelménynek minősül, amelyet külön kell választani az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott jogi aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik. Valamely határozat indokolása ugyanis azon indokok egyértelmű kifejtéséből áll, amelyeken e határozat alapszik. Ha ezen indokok hibában szenvednek, az a határozat érdemi jogszerűségét érintheti, de annak indokolását nem, amely megfelelő lehet annak ellenére, hogy hibás indokokat tartalmaz.

   (lásd a 26., 27. pontot)

3.  A közösségi formatervezési mintáknak a 6/2002 rendelet által bevezetett lajstromozási eljárása egy alapvetően formális jellegű, gyors ellenőrzésből áll, amely – miként arra ugyanezen rendelet (18) preambulumbekezdése is utal – nem igényel olyan érdemi vizsgálatot, amely a lajstromozást megelőzően annak meghatározására irányulna, hogy a formatervezési minta eleget tesz‑e az oltalom megszerzéséhez szükséges feltételeknek, és amely egyébként, eltérően az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 tanácsi rendelet által előírt lajstromozási eljárástól, nem rendelkezik olyan szakaszról, amelynek során a korábbi formatervezési minták jogosultjai felszólalhatnának a lajstromozással szemben.

   (lásd az 55. pontot)

4.  Ugyanis egyrészt a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 36. cikke (3) bekezdése a) pontjából az következik, hogy a formatervezési minták bejelentési kérelméhez esetlegesen csatolt leírás funkciója magyarázatot fűzni az ábrázoláshoz vagy a mintadarabhoz, másrészt az említett rendelet 36. cikke (6) bekezdéséből az következik, hogy e leírás nem érinti a formatervezési minta oltalmának terjedelmét. E rendelet 10. cikkének (1) bekezdése „Az oltalom terjedelme” cím alatt pontosítja, hogy a közösségi formatervezésiminta‑oltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

   Ebből következik, hogy a bejelentési kérelemhez esetlegesen csatolt leírás nem lehet kihatással a szóban forgó formatervezési minta új vagy egyéni jellegére vonatkozó érdemi értékelésekre. Ezt erősíti meg egyébként a 6/2002 rendelet végrehajtásáról szóló 2245/2002 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja is, amely többek között úgy rendelkezik, hogy a leírás csak azokra a jellemzőkre vonatkozhat, amelyek a formatervezési minta vagy a mintapéldány ábrázolásában láthatók, és e leírás nem tartalmazhat olyan kijelentéseket, amelyek a formatervezési minta újdonságára, egyéni jellegére vagy műszaki értékére vonatkoznak.

   Ebből az is következik, hogy e leírás nem lehet befolyással arra a kérdésre sem, hogy mi a szóban forgó formatervezési minta tárgya, amely vitathatatlanul összefügg az újdonságra vagy az egyéni jellegre vonatkozó értékelésekkel.

   (lásd a 66–68. pontot)

5.  A formatervezési minták egyéni jellege az eltérő összbenyomásnak – vagyis a „déjà vu” hiányának – az eredménye, a tájékozott használó szemszögéből nézve, a korábban már nyilvánosságra jutott formatervezési mintákhoz fűződő korábbi jogok egészéhez viszonyítva, az említett összbenyomás szempontjából nem elég markáns eltéréseket – amelyek akár meg is haladhatják a csupán jelentéktelennek minősülő részleteket – figyelmen kívül hagyva, azonban az eltérő összbenyomás keltéséhez kellőképpen markáns eltéréseket figyelembe véve.

   A formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlításának szintetikusnak kell lennie, és nem korlátozódhat pusztán a hasonlóságok és az eltérések felsorolásának analitikus összehasonlítására. Ezen összehasonlításnak kizárólag a ténylegesen oltalom alatt álló elemekre kell vonatkoznia, figyelmen kívül hagyva az oltalom alól kizárt jellemzőket.

   (lásd a 78., 79. pontot)

6.  A formatervezési minta egyéni jellegének értékelésekor figyelembe kell venni a tájékozott használó nézőpontját. Az ítélkezési gyakorlat szerint a 6/2002 rendelet 6. cikke értelmében vett „tájékozott használó” fogalma nem foglalja magában azoknak a termékeknek a gyártóját vagy eladóját, amelyekben rendeltetésük szerint a szóban forgó formatervezési minták megtestesülnének, illetve amelyekre azokat alkalmaznák. A tájékozott használó különösen éber, és a korábbi fejleményeket, azaz a szóban forgó termékre vonatkozó, a vitatott formatervezési minta bejelentésének napján vagy adott esetben az igényelt elsőbbség napján már nyilvánosságra jutott formatervezési mintákat illetően bizonyos fokú ismerettel rendelkezik.

   Ami a tájékozott használó figyelmi szintjét illeti, az uniós bíróság korábban már pontosította, hogy a tájékozott használó ugyan nem a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó, aki rendszerint egészében érzékeli a formatervezési mintát, és nem vizsgálja annak különböző részeit, de nem is olyan szakértő vagy szakember, aki képes részletesen megfigyelni az ütköző formatervezési minták között esetlegesen fennálló minimális eltéréseket. Így a „tájékozott” jelző azt sugallja, hogy a használó – bár nem tervező vagy technikai szakértő – ismeri az érintett ágazatban jelen lévő különböző formatervezési mintákat, bizonyos fokú ismeretekkel rendelkezik az említett formatervezési mintákat rendszerint alkotó elemekről, és az érintett árukra irányuló érdeklődéséből adódóan azok használata során viszonylag magas fokú figyelmet tanúsít.

   (lásd a 80., 81. pontot)