C‑517/15. P‑R. sz. ügy

AGC Glass Europe SA és társai

kontra

Európai Bizottság

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — Fellebbezés — Az Európai Unió Törvényszéke ítélete végrehajtásának felfüggesztése — A járműipari üveg európai piacán létrehozott jogellenes kartellt megállapító európai bizottsági határozatban szereplő egyes információk bizalmas kezelése iránti kérelem — A Bizottság elutasító határozata és az e határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresetet elutasító törvényszéki ítélet — Sürgősség — Súlyos és helyrehozhatatlan kár — Hiány”

Összefoglaló – A Bíróság elnökhelyettesének végzése, 2016. január 14.

1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — Ideiglenes intézkedések — Az elrendelés feltételei — Fumus boni iuris — Sürgősség — Súlyos és helyrehozhatatlan kár — Kumulatív jelleg — Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése

   (EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Bíróság alapokmánya, 60. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 160. cikk, (3) bekezdés)

2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — Ideiglenes intézkedések — Az elrendelés feltételei — Sürgősség — Súlyos és helyrehozhatatlan kár — A szakmai titok körébe nem tartozó információk közzétételéből eredő kár — Az információk nyilvánosságra hozatalának visszafordíthatatlan jellege ellenére a kár helyrehozhatatlan jellegével kapcsolatos bizonyítási teher — A bizalomvédelem és az egyenlő bánásmód elvének megsértése — A kár helyrehozhatatlan jellegére gyakorolt hatás hiánya

   (EUMSZ 278. cikk, EUMSZ 279. cikk és EUMSZ 339. cikk; a Bíróság alapokmánya, 60. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 160. cikk, (3) bekezdés)

3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — Ideiglenes intézkedések — Az elrendelés feltételei — Súlyos és helyrehozhatatlan kár — Információk versenyjogi eljárásban való közzététele által okozott kár — A kár döntő oka a versenyszabályok megsértése, nem pedig olyan információk nyilvánosságra hozatala, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak a jogsértés felelősével szemben indított kártérítési eljárásban — E felelős személynek a nyilvánosságra nem hozatalhoz fűződő, az ideiglenes védelmet nem indokoló érdeke

   (EUSZ 15. cikk; EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk; 2014/104 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (5) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 60. cikk, első bekezdés; a Bíróság eljárási személyzeti szabályzata, 160. cikk, (3) bekezdés)

4. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — Ideiglenes intézkedések — Az elrendelés feltételei — Súlyos és helyrehozhatatlan kár — A kár helyrehozhatatlan jellege — Nem számszerűsíthető kár — Egyedül annak alapján történő mérlegelés, hogy egy esetleges kártérítési kereset keretében bizonytalan a vagyoni kár helyrehozatala — Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 268. cikk, EUMSZ 278. cikk, EUMSZ 339. cikk és EUMSZ 340. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 20. és 21. pont)

2.  Az ideiglenes intézkedés sürgős jellegének értékelése keretében az, hogy az uniós versenyszabályok megsértéséért eljárás alá vont vállalkozások üzletfeleinek nevére és termékeik leírására vonatkozó információk közzététele sértheti a bizalomvédelem és az egyenlő bánásmód elvét, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy ezen információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a szakmai titok körébe tartoznak, és így nyilvánosságra hozataluk súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna az említett vállalkozásoknak. Az ilyen körülmény, ha bizonyítottnak is feltételezzük, ugyanis legfeljebb a Bizottság azon kötelezettségét alapozza meg, hogy ne hozza nyilvánosságra az említett információkat.

   Noha kétségtelenül igaz, hogy az információk közzététele visszafordíthatatlan jellegű, az ideiglenes intézkedések elrendeléséhez előírt feltételek és különösen a sürgősségi feltétel teljesítése érdekében szükséges az is, hogy az említett információk nyilvánosságra hozatalának visszafordíthatatlan jellege súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhasson a fellebbezőknek.

   E tekintetben, noha az ilyen kár fennállásának bizonyításához nem szükséges megkövetelni, hogy a kár bekövetkezését teljes bizonyossággal alátámasszák, hanem elegendő, ha e kár kellő valószínűséggel előre látható, az ideiglenes intézkedés elrendelését kérő fél köteles bizonyítani azokat a tényeket, amelyek megalapozzák az ilyen súlyos és helyrehozhatatlan kár előreláthatóságát.

   Ezenkívül, noha az üzleti titkok nyilvánosságra hozatala kétségtelenül abban megnyilvánuló kárt okozhat, hogy amint a bizalmas információk közzétételre kerülnek, a vitatott határozat későbbi megsemmisítése nem fordíthatja vissza az ezen információk közzétételéből eredő hatásokat, mindazonáltal ez nem vonatkozik az olyan információk nyilvánosságra hozatalára, amelyek nem tekinthetők a szakmai titok körébe tartozónak. Erről van szó olyan információk esetén, amelyekkel kapcsolatban a Törvényszék ítéletének azon részében, amelyre az ezen ítélettel szemben benyújtott fellebbezés nem vonatkozik, megállapításra került, hogy ezen információk nem minősülnek üzleti titoknak. A szóban forgó információkra vonatkozó részt ugyanis jogerősnek kell tekinteni.

   (vö. 33–38. és 40–42. pont)

3.  Valamely uniós jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem esetén a kért ideiglenes intézkedés elrendelése csak akkor indokolt, ha a szóban forgó jogi aktus a hivatkozott súlyos és helyrehozhatatlan kár döntő oka.

   A valamely vállalkozás által az uniós versenyszabályokba ütköző jogsértéssel okozott kár esetén, amely jogsértés vizsgálata során a Bizottság nyilvánosságra hozott bizonyos, az érintett üzletfelek nevére és az érintett termékek leírására vonatkozó információkat, a harmadik személyeknek okozott és kártérítési keresetekkel megtéríteni kért kár döntő oka nem az információk Bizottság általi nyilvánosságra hozatala, hanem a versenyjognak a szankcionált vállalkozás általi megsértése. Amennyiben ezen információk megkönnyíthetik a szankcionált vállalkozással szemben kártérítési igénnyel fellépő kérelmezőknek a bizonyítékok benyújtását, mivel ezen információk az említett kérelmezőknek olyan bizonyítékot jelentenek, amely egyébként nem állna rendelkezésükre, e körülmény nem tiltja meg a Bizottság számára az információk nyilvánosságra hozatalát kizárólag amiatt, hogy azok ilyen bizonyítéknak minősülhetnek, és így árthatnak a szankcionált vállalkozásnak. Ez ugyanis a Bizottságtól annak megkövetelését jelentené, hogy bizalmasnak tartson információkat kizárólag a célból, hogy megvédje az uniós versenyszabályok megsértését megállapító határozat címzettjeinek azon érdekét, hogy a szóban forgó bizonyítékok elérhetetlenné váljanak a kártérítést igénylők számára.

   Elismerve ezen érdek jelentőségét, nevezetesen mivel az az ilyen típusú keresetekben a védelemhez való jog körébe tartozik, továbbra is tény, hogy egyrészt semmilyen uniós jogszabály nem teszi a Bizottság feladatává az ilyen érdek védelmét arra kötelezve ezen intézményt, hogy fenntartsa az olyan információk bizalmas jellegét, mint a szóban forgó információk, ellentétben az őt az EUSZ 15. cikk és a jelen esetben konkrétan az 1/2003 rendelet 30. cikke értelmében terhelő átláthatósági kötelezettséggel. Másrészt a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vállalkozások ahhoz fűződő érdeke, hogy versenyjogi jogsértést követően elkerüljék a kártérítési kereseteket, nem minősül védelemre okot adó érdeknek.

   (vö. 45–50. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 53., 54. és 56. pont)