C‑322/15. sz. ügy

Google Ireland Limited

és

Google Italy Srl

kontra

Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni

(a Tribunale amministrativo regionale per il Lazio [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke — Az alapeljárás ténybeli és jogszabályi hátterére, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásának szükségességét igazoló indokokra vonatkozó elegendő információk hiánya — Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Összefoglaló – A Bíróság végzése (negyedik tanács), 2016. szeptember 8.

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Annak szükségessége, hogy kellő részletességgel ismertessék a Bírósággal a ténybeli és szabályozási hátteret – Terjedelem – Olyan kérelem, amely nem ismerteti a kellő részletességgel a tényállást és a jogszabályi hátteret – Annak lehetetlensége, hogy a Bíróság hasznos választ adjon a kérdést előterjesztő bíróságnak – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság

(EUMSZ 267. cikk; a Bíróság alapokmánya, 23. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 53. cikk, (2) bekezdés és 94. cikk)

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, ha lényegében annak megemlítésére szorítkozik, hogy a nemzeti hírközlési szabályozó hatóság valamely határozatát jogszabály‑módosításokat követően annak érdekében fogadta el, hogy kiterjessze a rendszerezett gazdálkodási beszámoló benyújtására vonatkozó kötelezettséget az internetes hirdetési felületeket értékesítő vállalkozásokra és a külföldi székhelyű társaságokra, ám a kérelemben a kiterjesztett hatályú kötelezettségnek sem a terjedelmét, sem a tartalmát, sem a részletszabályait nem írja le.

Alapvető fontosságú ugyanis, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem megjelölje az alapügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmát, és adott esetben a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlatot annak érdekében, hogy az Európai Unió Bírósága Alapokmányának 23. cikkében meghatározott érdekelt felek, valamint a Bíróság értékelhesse, hogy az említett kötelezettség – különös tekintettel annak jellegére, tartalmára és terjedelmére – összhangban van‑e az uniós joggal.

Ha olyan ügyben, amelynek tárgya az egyik alapvető szabadság esetleges korlátozására vonatkozik, a kérdést előterjesztő bíróság nem adja meg az adott ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmára vonatkozó pontos információkat, nem teszi lehetővé a Bíróság számára e korlátozás fennállásának és terjedelmének értékelését, és adott esetben e korlátozás igazolásának vizsgálatát, beleértve többek között ezen igazolás arányosságának vizsgálatát is, akkor a Bíróságnak nem áll módjában a kérdést előterjesztő bíróságnak hasznos választ adni. Így különösen, noha a verseny és a pluralizmus védelme nem vitatottan olyan közérdeken alapuló kényszerítő indokoknak minősülnek, amelyek a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását igazolhatják, kizárólag e célkitűzésnek az említett határozat általi megvalósítási módjára vonatkozó kellően részletes leírás teszi lehetővé a Bíróság számára annak vizsgálatát, hogy ez a korlátozás alkalmas és szükséges‑e az általa elérni kívánt közérdekű cél elérésére, és ha igen, milyen mértékben.

(vö. 25–32. pont és a rendelkező rész)