C‑688/15. és C‑109/16. sz. egyesített ügyek

Agnieška Anisimovienė és társai által kezdeményezett eljárás

(a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia]
által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)

„Előzetes döntéshozatal – Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek – 94/19/EK irányelv – Az 1. cikk 1. pontja – Betétek – A szokásos banki ügyletből eredő átmeneti helyzet – 97/9/EK irányelv – A 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdése – A befektetőnek járó vagy az ő tulajdonát képező és valamely hitelintézet által a befektető számláján a befektetési ügyletekkel kapcsolatban tartott pénzösszegek – Értékpapírokat kibocsátó hitelintézet – A magánszemélyek által e hitelintézetnek a jövőben kibocsátandó értékpapírok jegyzése címén átadott pénzösszegek – A 2004/39/EK irányelv alkalmazása – Az említett hitelintézetnek a szóban forgó értékpapírok kibocsátását megelőzően történő fizetésképtelenné válása – A betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerekkel megbízott közvállalkozás – A 94/19/EK és a 97/9/EK irányelvnek e vállalkozással szemben való felhívhatósága”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2018. március 22.

1. Letelepedés szabadsága–Szolgáltatásnyújtás szabadsága–A pénzügyi eszközök piacai–2004/39 irányelv–Befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek–Megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében–Fogalom–Pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési megállapodás megkötése–Bennfoglaltság

   (A 2006/31 irányelvvel módosított 2004/39 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, 2. és 5. pont, valamint I. melléklet, A. rész, 2. pont)

2. Letelepedés szabadsága–Szolgáltatásnyújtás szabadsága–A pénzügyi eszközök piacai–2004/39 irányelv–Befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek–Fogalom–Jövőben kibocsátandó értékpapírokra vonatkozó jegyzési megállapodásoknak a hitelintézet által az ügyfeleivel való megkötése–Bennfoglaltság–Értékpapírok kibocsátójának minősülő hitelintézet–Hatás hiánya

   (a 2006/31 irányelvvel módosított 2004/39 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, 2. pont)

3. Letelepedés szabadsága–Szolgáltatásnyújtás szabadsága–Hitelintézetek–Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek–94/19 és 97/9 irányelv–Hatály–Olyan pénzösszegekre vonatkozó követelések, amelyeket magánszemélyek adtak át valamely hitelintézetnek a jövőben e hitelintézet által kibocsátott értékpapírok jegyzése címén, valamint egy, ez utóbbi nevére nyitott számlán írtak jóvá–Bennfoglaltság

   (a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 97/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

4. Letelepedés szabadsága–Szolgáltatásnyújtás szabadsága–Hitelintézetek–Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek–94/19 és 97/9 irányelv–Egyszerre mindkét irányelv hatálya alá tartozó eszközök–Annak hiánya, hogy valamely tagállam a követelések egy típusát az irányelvek valamelyike szerinti rendszernek alávetné–Az alkalmazandó rendszernek a követelés jogosultját megillető kiválasztása

   (a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 97/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2 cikk, (3) bekezdés)

5. Letelepedés szabadsága–Szolgáltatásnyújtás szabadsága–Hitelintézetek–Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek–94/19 és 97/9 irányelv–Az említett rendszerekkel megbízott közvállalkozás–Az irányelvek hivatkozhatósága e vállalkozással szemben–Terjedelem

   (EUMSZ 288. cikk, harmadik bekezdés; a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, 1. pont, valamint a 97/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, 4. pont és 2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 62–64. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 66–69. pont)

3.  Egyrészt a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3‑i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit, másrészt a 2009. március 11‑i 2009/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30‑i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az olyan pénzösszegekre vonatkozó követelések, amelyekkel megterhelik azon számlákat, amelyeknek valamely hitelintézetnél magánszemélyek a jogosultjai, és amelyeket jóváírnak az e hitelintézet nevében nyitott számlákon az ez utóbbi által a jövőben kibocsátandó értékpapírok jegyzése címén, mind a 97/9 irányelvben előírt befektetőkártalanítási rendszerek, mind a 94/19 irányelvben előírt betétbiztosítási rendszerek alá tartoznak olyan körülmények között, amelyekben ezen értékpapírok kibocsátása végül az említett hitelintézet fizetésképtelensége miatt nem valósult meg.

   (lásd: 99. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

4.  A 97/9 irányelv 2. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan helyzetben, amelyben a követelések mind a 94/19 irányelvben előírt betétbiztosítási rendszerek, mind a 97/9 irányelvben előírt befektetőkártalanítási rendszerek alá tartoznak, és amelyben a nemzeti jogalkotó az ilyen követeléseket az egyik vagy másik irányelv alá tartozó rendszer alá sem sorolta be, az eljáró bíróság maga e rendelkezés alapján nem döntheti el, hogy az említett követelések jogosultjaira mely rendszer alkalmazandó. Ezzel szemben ilyen helyzetben ez utóbbiak feladata annak eldöntése, hogy az e két irányelv végrehajtására a nemzeti jogban előírt rendszerek közül melyik alapján kérnek kártérítést.

   (lásd: 105. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

5.  Egyrészt a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 irányelv 1. cikkének 1. pontját, másrészt pedig a 97/9 irányelv 1. cikkének 4. pontját, valamint 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokra magánszemélyek hivatkozhatnak a nemzeti bíróság előtt annak érdekében, hogy alátámasszák a valamely tagállamban a betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerekkel megbízott közvállalkozással szembeni kártérítési kérelmeket.

   (lásd: 111. pont és a rendelkező rész 3. pontja)