C‑679/15. sz. ügy

Ultra‑Brag AG

kontra

Hauptzollamt Lörrach

(a Finanzgericht Baden‑Württemberg által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Vámunió – Vámtartozás keletkezése az áru jogellenes bejuttatása nyomán – Az adós fogalma – A jogi személynek a jogellenes bejuttatást okozó alkalmazottja – A csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan eljárás meghatározása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2017. január 25.

1. Vámunió–Vámtartozás keletkezése az áruk jogellenes bejuttatása nyomán–Adós fogalma–A bejuttatást végző személy munkáltatója–A munkáltató törvényes képviselőjének nem minősülő alkalmazottja–Bennfoglaltság–Feltétel–A munkáltatója hatáskörének keretein belül, annak nevében és érdekében eljáró alkalmazott

   (2913/92 tanácsi rendelet, 202. cikk, (3) bekezdés)

2. Vámunió–Vámtartozás keletkezése az áruk jogellenes bejuttatása nyomán–Kivétel–Csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan eljárás nélküli mulasztások–A csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan eljárás meghatározása–A bejuttatást végző, ám munkáltatójuk hatáskörének keretein belül, annak nevében és érdekében eljáró alkalmazottak magatartásának munkáltatónak való betudása

   (2913/92 tanácsi rendelet, 212a. cikk)

1.  A 2006. november 20-i 1791/2006/EK tanácsi rendelettel módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a jogi személyt az árunak az Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatása miatt keletkező vámtartozás adósának lehet tekinteni, ha ezt a bejuttatást valamely olyan alkalmazottja okozta, aki nem a törvényes képviselője, amennyiben ez az alkalmazott a szóban forgó árut a munkáltatója által rábízott feladatkör kereteit tiszteletben tartva, és a saját feladatköre keretében erre vonatkozóan felhatalmazással rendelkező másik alkalmazott által a részére ebből a célból adott utasításokat végrehajtva juttatta be, és ezáltal a hatáskörének keretein belül, a munkáltatója nevében és érdekében járt el.

   (lásd: 34. pont, rendelkező rész, 1. pont)

2.  Az 1791/2006 rendelettel módosított 2913/92 rendelet 212a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak meghatározásához, hogy a jogi személyiségű munkáltató tekintetében valamely eljárás e cikk szerint csalárdnak vagy nyilvánvalóan gondatlannak minősül‑e, nem kizárólag magát a munkáltatót kell figyelembe venni, hanem e munkáltatónak kell betudni azon alkalmazott vagy alkalmazottak eljárását is, akik – miközben tiszteletben tartották a munkáltató által rájuk bízott feladatkör kereteit, és ezáltal a hatáskörük keretein belül, a munkáltatójuk nevében és érdekében jártak el – az áru jogellenes bejuttatásának okozói voltak.

   (lásd: 41. pont, rendelkező rész, 2. pont)