C–673/15. P.–C–676/15. P. sz. egyesített ügyek

The Tea Board

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

„Fellebbezés – Európai uniós védjegy – 207/2009/EK rendelet – A 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja – A »darjeeling« vagy »darjeeling collection de lingerie« szóelemet tartalmazó szó– és ábrás védjegyek – Az európai uniós együttes védjegyek jogosultjának felszólalása – A »Darjeeling« földrajzi jelzésből álló együttes védjegyek – A 66. cikk (2) bekezdése – Alapvető rendeltetés – Egyéni védjegybejelentésekkel való ütközés – Összetéveszthetőség – Fogalom – Az áruk vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok – A 8. cikk (5) bekezdése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2017. szeptember 20.

1. Európai uniós védjegy–Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése–Viszonylagos kizáró okok–Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás–A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség–Értékelési szempontok

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2. Európai uniós védjegy–Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése–Viszonylagos kizáró okok–Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás–Az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága–Értékelési szempontok

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

3. Európai uniós védjegy–Európai uniós együttes védjegy–A 207/2009 rendelet 66. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós együttes védjegyek–Alapvető funkció–Az európai uniós együttes védjeggyel ellátva értékesített áruk együttes származásának biztosítása–Egy meghatározott földrajzi területről származó árut azonosító elnevezésnek minősülő földrajzi jelzés

   (207/2009 tanácsi rendelet, 4. cikk, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 66. cikk; 1151/2012 bizottsági rendelet, 5. cikk, (2) bekezdés)

4. Európai uniós védjegy–Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése–Feltétlen kizáró okok–Kizárólag olyan megjelölésekből vagy jelzésekből álló védjegyek, amelyek valamely áru vagy szolgáltatás jellemzőinek leírására szolgálhatnak–Célkitűzés–A 207/2009 rendelet 66. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós együttes védjegyek

   (207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, 1. pont, 66. cikk, (2) bekezdés és 67. cikk, (2) bekezdés)

5. Európai uniós védjegy–Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése–Viszonylagos kizáró okok–Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás–A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma–Darjeeling és Darjeeling collection de lingerie ábrás védjegyek–DARJEELING együttes szó‑ és ábrás védjegyek

   (207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 47. pontot)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 48. pontot)

3.  Először is, amint az magából az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 66. cikke (2) bekezdésének a szövegezéséből kitűnik, a megjelölésekből vagy jelzésekből álló, a forgalomban az áruk vagy a szolgáltatások földrajzi származásának feltüntetésére használható európai uniós együttes védjegyek megegyeznek az ugyanezen cikk (1) bekezdése szerinti európai uniós együttes védjegyekkel. Márpedig a hivatkozott (1) bekezdés szerint kizárólag olyan megjelölések minősülhetnek európai uniós együttes védjegynek, amelyek alkalmasak arra, hogy a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék.

   Ráadásul a 207/2009 rendelet 4. cikke, amely ugyanezen rendelet 66. cikke (3) bekezdése alapján az együttes védjegyekre is alkalmazandó, lényegében úgy rendelkezik, hogy kizárólag olyan megjelölések minősülhetnek európai uniós védjegynek, amelyek alkalmasak arra, hogy az e megjelölésekkel ellátott áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi származását megkülönböztessék.

   E tekintetben a Bíróság több alkalommal megállapította, hogy a védjegy alapvető funkciója az áru származásának a biztosítása a fogyasztók számára, abban az értelemben, hogy a védjegynek köszönhetően lehet a védjeggyel jelölt árut vagy szolgáltatást egy adott vállalkozástól származóként azonosítani, és ezáltal más vállalkozások áruitól és szolgáltatásaitól megkülönböztetni.

   Ráadásul bár a Bíróság már elismerte, hogy egy védjegy a származásjelző funkción túlmenően más, a harmadik személyek általi használattal szembeni oltalomra szintén méltó rendeltetést is betölthet, így a védjeggyel érintett áru vagy szolgáltatás minőségének tanúsítását vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciót, a Bíróság azt is mindig kiemelte, hogy a védjegy alapvető funkciója a származásjelző funkciójában lakozik.

   Ennélfogva az az álláspont, miszerint a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti európai uniós együttes védjegyek alapvető funkciója az e védjeggyel érintett áruk és szolgáltatások földrajzi, nem pedig kereskedelmi származásának a megjelölése, ezen alapvető funkció téves értelmezését jelentené.

   Másodszor, bár a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése kivételt képez a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja által szabályozott feltétlen kizáró ok alól, e körülmény nem alkalmas annak megcáfolására, hogy a 207/2009 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti európai uniós együttes védjegy alapvető funkciója az e védjeggyel értékesített áruk kereskedelmi származásának, nem pedig együttes földrajzi származásának a biztosítása.

   Ezenkívül a 207/2009 rendelet 66. cikke (2) bekezdésében rögzített, ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alóli kivétel létjogosultsága a hivatkozott (2) bekezdés által célzott együttes védjegyekkel érintett megjelölés jellegén alapul.

   Harmadszor, egyfelől a szóban forgó földrajzi jelzések, és másfelől a forgalomban az áruk vagy a szolgáltatások földrajzi származásának feltüntetésére használható európai uniós együttes védjegyek olyan megjelölések, amelyek különböző jogi szabályozási rendszer alá tartoznak, és eltérő célkitűzéseket hivatottak megvalósítani. Ennélfogva, míg az európai uniós védjegy – a 207/2009 rendelet 4. cikkével összhangban – olyan megjelölés, amely az áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi származásának a megkülönböztetésére szolgál, a földrajzi jelzés – a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban – olyan elnevezés, amely egy meghatározott földrajzi helyről származó terméket jelöl, amelynek valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható, és amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

   (lásd az 50–54., 57., 58., 62. pontot)

4.  Az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja közérdekű célt szolgál, amely megköveteli, hogy azokat a megjelöléseket vagy jelzéseket, amelyeket a védjegybejelentéssel érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek feltüntetésére használhatnak – ideértve az együttes védjegyeket, az összetett vagy ábrás védjegyeket –, bárki szabadon használhassa. E rendelkezés alapján tehát az ilyen megjelöléseket vagy jelzéseket nem lehet egyetlen vállalkozás számára fenntartani csak azért, mert egyedi védjegyként lajstromozták őket.

   Márpedig a 207/2009 rendelet 66. cikke (2) bekezdésén alapuló európai uniós együttes védjegy nem sért ilyen közérdekű célt, ha egyrészt – a (2) bekezdés utolsó mondatával összhangban – nem teszi lehetővé a védjegyjogosult számára azt, hogy mást eltiltson attól, hogy gazdasági tevékenysége körében, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja e megjelöléseket vagy jelzéseket; másrészt, ugyanezen rendelet 67. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a 66. cikk (2) bekezdésében említett védjegy használatára vonatkozó szabályzatban lehetővé kell tenni mindazok csatlakozását a védjegyjogosult szervezethez, akiknek árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak.

   (lásd az 59., 60. pontot)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd a 86–95. pontot)