C‑471/15. sz. ügy

Sjelle Autogenbrug I/S

kontra

Skatteministeriet

(a Vestre Landsret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Adózás – Hozzáadottérték‑adó – 2006/112/EK irányelv – Az árrés adóztatására vonatkozó különös szabályozás – A »használt cikkek« fogalma – Használatból kivont gépjárművekből kiszerelt alkatrészek értékesítése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2017. január 18.

Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Különös szabályozások – Az árrés adóztatására vonatkozó különös szabályozás – A használt cikkek fogalma – Használatból kivont gépjárművekből származó, pótalkatrészként értékesített használt alkatrészek – Az említett alkatrészek adóalany‑viszonteladó általi értékesítése – Bennfoglaltság

(2006/112 tanácsi irányelv, (51) preambulumbekezdés, valamint 311. cikk, (1) bekezdés, 1. pont, 314. cikk, a) pont, és 315. cikk)

A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv 311. cikke (1) bekezdésének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy a valamely újrahasznosító vállalkozás által magánszemélytől vásárolt, használatból kivont gépjárművekből származó és pótalkatrészként értékesítésre szánt használt alkatrészek az e rendelkezés értelmében vett „használt cikkeknek” minősülnek, ami azzal a következménnyel jár, hogy az ilyen alkatrészeknek az adóalany‑viszonteladó általi értékesítésére az árrésre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

E tekintetben, az árrésre vonatkozó szabályozást illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 2006/112 irányelv 315. cikkének második bekezdése értelmében az adóalany‑viszonteladó árrése a terméknek az adóalany‑viszonteladó által kért eladási ára és a beszerzési ár közötti különbözet.

E rendszer alkalmazásának a használatból kivont, magánszemélyektől vásárolt gépjárművekből kiszerelt alkatrészek tekintetében történő mellőzése ellentétes az árrésre vonatkozó szabályozás céljával, amely – amint az a 2006/112 irányelv (51) preambulumbekezdéséből is következik – a kettős adóztatás és a használt cikkek piacán jelen lévő adóalanyok között folyó verseny torzulásainak elkerülésére irányul (lásd ebben az értelemben: 2004. április 1‑jeiStenholmen‑ítélet, C‑320/02, EU:C:2004:213, 25. pont; 2005. december 8‑iJyske Finans ítélet, C‑280/04, EU:C:2005:753, 37. pont; 2011. március 3‑iAuto Nikolovi ítélet, C‑203/10, EU:C:2011:118, 47. pont).

Ugyanis az ilyen pótalkatrészek adóalany‑viszonteladó általi értékesítései utáni héakötelezettség kettős adóztatáshoz vezetne, mivel egyfelől az említett cikkek eladási ára már szükségképpen magában foglalja a 2006/112 irányelv 314. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó személy által a jármű megvásárlásakor előzetesen megfizetett héát, másfelől pedig ezt az összeget sem e személy, sem az adóalany‑viszonteladó nem tudta levonni (lásd: 2011. március 3‑iAuto Nikolovi ítélet, C‑203/10, EU:C:2011:118, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

(vö. 38–40., 45. pont és a rendelkező rész)