Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015CJ0230

A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. július 14.
Brite Strike Technologies Inc. kontra Brite Strike Technologies SA.
Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 44/2001/EK rendelet – A 22. cikk 4. pontja – Joghatóság a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos jogvitákban – 71. cikk – A tagállamok által különös jogterületeken megkötött egyezmények – A szellemi tulajdonról szóló Benelux Egyezmény – Joghatóság a benelux védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos jogvitákban – EUMSZ 350. cikk.
C-230/15. sz. ügy.

Court reports – general

C‑230/15. sz. ügy

Brite Strike Technologies Inc.

kontra

Brite Strike Technologies SA

(a rechtbank Den Haag [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 44/2001/EK rendelet — A 22. cikk 4. pontja — Joghatóság a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos jogvitákban — 71. cikk — A tagállamok által különös jogterületeken megkötött egyezmények — A szellemi tulajdonról szóló Benelux Egyezmény — Joghatóság a benelux védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos jogvitákban — EUMSZ 350. cikk”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. július 14.

  1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – 71. cikk – Hatály – Kapcsolat a különös jogterületre vonatkozó egyezményekkel – Bizonyos tagállamok által kötött egyezmények – Bennfoglaltság – Harmadik államok részvételére vonatkozó kötelezettség – Hiány

    (44/2001 tanácsi rendelet, 69. cikk és 71. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

  2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Kapcsolat a különös jogterületre vonatkozó egyezményekkel – Olyan új egyezményeknek vagy egyezménymódosításoknak a tagállamok általi megkötése, amelyek e rendelet szabályaihoz képest elsőbbséggel rendelkező szabályokat vezetnek be – Megengedhetetlenség

    (44/2001 tanácsi rendelet, 71. cikk; 1968. szeptember 27‑i egyezmény, 57. cikk)

  3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Kapcsolat a különös jogterületre vonatkozó egyezményekkel – A szellemi tulajdonról szóló Benelux Egyezmény – A rendelet alkalmazhatóságának hiánya – Feltételek – A belső piac megvalósításában előbbre járó regionális unió és az eltérésnek a Benelux rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen volta – A jogbiztonság és a megfelelő igazságszolgáltatás elvének tiszteletben tartása

    (EUMSZ 350. cikk; 1215/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 24. cikk, 4. pont; 44/2001 tanácsi rendelet, (11) és (12) preambulumbekezdés, valamint 22. cikk, 4. pont és 71. cikk)

  1.  Az „egyezmények, amelyeknek a tagállamok részesei” kifejezés használata ellenére, mely kifejezés arra utal, hogy kizárólag a tagállamok összessége által kötött egyezmények tartoznak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 71. cikkének hatálya alá, e cikk (2) bekezdése a) pontjának megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy az említett egyezmények közé tartoznak a csupán bizonyos tagállamok által kötöttek is. Egyébiránt a 44/2001 rendelet 69. és 71. cikkének együttes olvasatából kitűnik, hogy ez utóbbi rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, hogy az csak abban az esetben alkalmazandó a bizonyos tagállamok által kötött egyezményekre, ha annak egy vagy több harmadik ország szintén részese.

    (vö. 49., 50. pont)

  2.  Habár a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendeletben meghatározott bírósági joghatósági szabályok és a bizonyos egyezményekben meghatározott szabályok közötti kapcsolatot ezen egyezmények javára a 44/2001 rendelet 71. cikke szabályozta, e rendelkezés nem biztosította a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy új egyezmények megkötésével vagy már hatályban lévő egyezmények módosításával a rendelet rendelkezéseivel szemben elsőbbséget élvező szabályokat fogadjanak el.

    A 44/2001 rendelet 71. cikke a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i Brüsszeli egyezmény 57. cikke helyébe lépett; az előbbi hatályának az utóbbihoz képest történt korlátozása azon állandó ítélkezési gyakorlatot tükrözi, mely szerint a közösségi szabályok bevezetésével a tagállamok már nem jogosultak e szabályokat érintő nemzetközi egyezmények megkötésére. E korlátozás vonatkozik a tagállamok egymás között kötött egyezményeire is.

    (vö. 51–54. pont)

  3.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendeletnek az EUMSZ 350. cikkel összefüggésben értelmezett 71. cikkével nem ellentétes a szellemi tulajdonról (védjegyek és formatervezési minták) szóló Benelux Egyezmény (a továbbiakban: Benelux Egyezmény) 4.6 cikkében előírt bírósági joghatósági szabály alkalmazása a benelux védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos jogvitákban.

    E tekintetben az EUMSZ 350. cikk lehetővé teszi a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság számára, hogy eltérve az uniós szabályoktól, hatályban tartsanak olyan szabályokat, melyek a regionális uniójuk keretében alkalmazandóak, amennyiben egyrészt e regionális unió előbbre jár a belső piac megvalósításában, és másrészt az ilyen eltérést az igazolja, hogy elengedhetetlen a Benelux rendszer megfelelő működéséhez.

    Az első követelményről szólva: a Benelux keretében a három érintett tagállam védjegyeinek és formatervezési mintáinak helyébe egységes joghatást kiváltó jogcímek léptek. E rendszer, mely párhuzamosan létezik az egységes joghatást kiváltó uniós jogcímek rendszerével, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2008/95 irányelv és a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71 irányelv által megvalósított részleges harmonizációt integrálva, előbbre tart annál. A benelux védjegyek és formatervezési minták ugyanis egy teljesen egységes szabályozás alá tartoznak, közös intézményi és eljárási szabályokkal. Ez utóbbiak között szerepel a Benelux Egyezmény 4.6 cikke.

    A második követelményről szólva: Azon tényre tekintettel, miszerint a benelux védjegyek és formatervezési minták a három érintett tagállamban egy fejlett rendszerbe tartoznak, amelynek bírósági rendszerét a Benelux hozta létre, és amely olyan decentralizált rendszeren alapszik, amelyben előzetes döntéshozatal céljából a Benelux Bírósághoz lehet fordulni, továbbá amelyre e regionális unió többnyelvűsége jellemző, a Benelux Egyezmény 4.6 cikkében meghatározott szabály, mely többek között az alperes lakóhelyén alapul, és biztosítja ekképpen, hogy a benelux védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos jogvitákat esettől függően belga, luxemburgi vagy holland bíróság bírálhassa el, ahelyett hogy a 44/2001 rendelet 22. cikkének 4. pontja, majd a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012 rendelet 24. cikkének 4. pontja szerint a holland bíróságok előtt koncentrálódjanak, lévén hogy e tagállam területén vannak központosítva a bejelentések és lajstromozások, és ott vezetik a lajstromot, a benelux védjegyek és formatervezési minták rendszerének megfelelő működéséhez elengedhetetlennek minősíthető.

    Végül az olyan rendelkezés, mint a Benelux Egyezmény 4.6 cikke, mely az alperes lakóhelyén alapuló joghatóságot követi, és amelyet a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okok egészítenek ki, összhangban van az Unión belüli polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alapjául szolgáló, a 44/2001 rendelet (11) és (12) preambulumbekezdésében említett elvekkel, úgymint a jogalanyok számára biztosítandó jogbiztonság elvével és az igazságszolgáltatás megbízható működésének elvével.

    (vö. 57., 59., 60., 63–66. pont és a rendelkező rész)

Top