Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015CJ0215

    A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. október 21.
    Vasilka Ivanova Gogova kontra Ilia Dimitrov Iliev.
    Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003/EK rendelet – Hatály – 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont – A szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése – 2. cikk – A »szülői felelősség« fogalma – A szülők között gyermekük utazása és útlevelének kiállítása tekintetében fennálló jogvita – Megállapodás a joghatóságról – 12. cikk – Feltételek – Az eljáró bíróság joghatóságának elfogadása – Az alperes bíróság előtti megjelenésének elmaradása – A joghatóságnak az eljáró bíróságok által hivatalból kirendelt alperesi ügygondnok általi vitatása hiánya.
    C-215/15. sz. ügy.

    Court reports – general

    C‑215/15. sz. ügy

    Vasilka Ivanova Gogova

    kontra

    Ilia Dimitrov Iliev

    (a Varhoven kasatsionen sad [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

    „Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003/EK rendelet — Hatály — 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont — A szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése — 2. cikk — A »szülői felelősség« fogalma — A szülők között gyermekük utazása és útlevelének kiállítása tekintetében fennálló jogvita — Megállapodás a joghatóságról — 12. cikk — Feltételek — Az eljáró bíróság joghatóságának elfogadása — Az alperes bíróság előtti megjelenésének elmaradása — A joghatóságnak az eljáró bíróságok által hivatalból kirendelt alperesi ügygondnok általi vitatása hiánya”

    Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2015. október 21.

    1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003 rendelet — Hatály — A „polgári ügyek” fogalma — Az egyik szülő arra irányuló kérelme, hogy pótolják a másik szülő részéről hiányzó, a gyermek utazásához és a gyermek nevére szóló útlevél kiállításához való hozzájárulást — Bennfoglaltság

      (2201/2003 tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont, és 2. cikk, 7. pont)

    2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban — 2201/2003 rendelet — Szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóság — Megállapodás a joghatóságról — A joghatóságnak a felek általi kifejezett vagy egyértelmű módon történő elfogadása — Terjedelem — A joghatóság hivatalból kirendelt és az alperest képviselő ügygondnok általi vitatásának hiánya — Kizártság

      (2201/2003 tanácsi rendelet, 12. cikk, (3) bekezdés, b) pont)

    1.  Az egyik szülő által benyújtott azon kereset, amellyel azt kéri a bíróságtól, hogy pótolja a gyermeküknek a tartózkodási helye szerinti tagállamon kívüli utazására és a gyermek nevére szóló útlevél kiállítására vonatkozó, a másik szülő részéről hiányzó hozzájárulást, akkor is a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003 rendelet tárgyi hatálya alá tartozik, ha az említett gyermek állampolgársága szerinti tagállam hatóságainak az útlevél kiállítására vonatkozó közigazgatási eljárás keretében figyelembe kell venniük az e kereset alapján hozott határozatot.

      Az említett rendeletet ugyanis a szülői felelősség megállapításával, gyakorlásával, átruházásával, korlátozásával vagy megszüntetésével kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni. A szülői felelősség fogalma a 2201/2003 rendelet 2. cikkének 7. pontjában tág meghatározást kapott, minthogy a gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi olyan jogra és kötelességre kiterjed, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol.

      Az olyan keresetnek a tárgya, amelynek keretében a bíróságnak arról kell döntenie, hogy az érintett gyermeknek kell‑e útlevelet kapnia, és hogy a felperes szülőnek joga van‑e erre vonatkozó útlevélkérelmet benyújtania és a másik szülő hozzájárulása nélkül a gyermekkel külföldre utaznia, az említett gyermekkel kapcsolatos, a 2201/2003 rendelet 2. cikkének 7. pontjával összefüggésben értelmezett 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szülői felelősség gyakorlása.

      (vö. 26., 27., 29., 35. pont, és a rendelkező rész 1. pontja)

    2.  A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003 rendelet 12. cikke (3) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy azon bíróságok joghatóságát, amelyekhez szülői felelősségre vonatkozó kérelem elbírálásával fordultak, nem lehet önmagában amiatt olyannak tekinteni, hogy azt az eljárás valamennyi részes fele kifejezetten vagy egyéb egyértelmű módon elfogadta, hogy az e bíróságok által az alperes képviseletére hivatalból kirendelt ügygondnok – akit azért rendeltek ki, mert az eljárást megindító keresetlevelet nem tudták az alperes részére kézbesíteni – nem emelt kifogást az említett bíróságok joghatóságával szemben.

      Egyrészt ugyanis a joghatóság elfogadása legalábbis azt feltételezi, hogy az alperes tudott a bíróságok előtt folyamatban lévő eljárásról. Bár az erről való tudomás önmagában még nem jelenti az eljáró bíróságok joghatóságának elismerését, a távol lévő alperes, akinek a keresetlevelet nem kézbesítették, és akinek nincsen tudomása a vele szemben indított eljárásról, semmi esetre sem tekinthető úgy, mint aki elfogadja az eljáró bíróság joghatóságát.

      Másrészt az említett bíróságok által az alperes távollétében kirendelt ügygondnok magatartásából nem lehet az alapeljárás alperesének szándékára következtetni. Mivel az ügygondnoknak nincsen kapcsolata az alperessel, nem szerezheti be tőle az ahhoz szükséges információkat, hogy e bíróságoknak az ügy elbírálására vonatkozó joghatóságát elfogadja vagy vitassa.

      (vö. 42., 43., 47. pont, és a rendelkező rész 2. pontja)

    Top