C‑211/15. P. sz. ügy

Orange

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Verseny — Állami támogatások — A Francia Köztársaság által a France Télécom számára nyújtott támogatás — A France Télécom által foglalkoztatott állami alkalmazottak nyugdíja finanszírozási módjának reformja — A France Télécom által az államnak fizetendő ellentételezés csökkentése — A támogatást bizonyos feltételek mellett a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat — A »támogatás« fogalma — A »gazdasági előny« fogalma — Szelektív jelleg — A verseny érintettsége — A tények elferdítése — Az indokolási kötelezettség megsértése — Az indokolás megváltoztatása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. október 26.

1. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – Olyan terhek elkerülésére szorítkozó nemzeti szabályozás, amelyek rendes körülmények között nem léteznének – Kizártság – Feltételek

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

2. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – Az állam által elérni kívánt célkitűzések – Hatás hiánya

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

3. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – Egyetlen vállalkozást érintő ad hoc intézkedés – Bennfoglaltság – A kedvezményezett olyan egyéb gazdasági szereplőkkel való összehasonlításának szükségessége, akik az intézkedés által megvalósítani kívánt célkitűzés tekintetében hasonló ténybeli és jogi helyzetben vannak – Hiány

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

4. Államok által nyújtott támogatások – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Versenytorzítás – Értékelési szempontok

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

1.  Nem tekinthető az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett előnynek az olyan nemzeti szabályozás, amely nem nyújt előnyt sem a társaság részvényeseinek, sem magának az említett társaságnak, mivel annak elkerülésére szorítkozik, hogy e társaság költségvetését olyan teher sújtsa, amely rendes körülmények között nem létezne, így e szabályozás egy kivételes lehetőség körülhatárolására korlátozódik, és nem irányul arra, hogy olyan terhet csökkentsen, amelyet ugyanezen társaságnak rendszerint viselnie kellett volna.

   E szabály azonban kizárólag akkor alkalmazandó, ha kétszeres eltérést engedő rendszerről van szó, azaz olyan rendszerről, amely – annak elkerülése érdekében, hogy a kedvezményezett költségvetését olyan teher sújtsa, amely rendes körülmények között nem létezne – olyan eltérésről rendelkezik, amely az általános szabályrendszertől való korábbi eltérés semlegesítésére irányul.

   (lásd 25. és 27. pont)

2.  Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése nem azok oka vagy célja szerint különbözteti meg az állami beavatkozásokat, hanem az általuk gyakorolt hatások alapján határozza meg őket.

   (lásd 38. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd 53. és 54. pont)

4.  Valamely nemzeti intézkedés állami támogatásnak való minősítésekor a Bizottságnak nem kell bizonyítania, hogy a támogatásoknak tényleges hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és azok ténylegesen torzítják a versenyt, hanem csak azt kell megvizsgálnia, hogy e támogatások képesek‑e hatást gyakorolni e kereskedelemre, és torzítani a versenyt.

   E tekintetben az a körülmény, hogy valamely gazdasági ágazatot uniós szinten liberalizáltak, elegendő annak a megállapításához, hogy a támogatás tényleges vagy potenciális hatással jár a versenyre, valamint a tagállamok közötti kereskedelemre.

   A verseny torzítására vonatkozó feltételt illetően azok a támogatások, amelyek a vállalkozás által mindennapos üzletvezetése vagy rendes tevékenysége keretében általában viselendő költségek csökkentésére irányulnak, főszabály szerint torzítják a versenyfeltételeket.

   (lásd 64–66. pont)