C‑60/15. P. sz. ügy

Saint‑Gobain Glass Deutschland GmbH

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Az európai uniós intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – A hozzáférési jog alóli kivételek – A 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése – Ezen intézmények döntéshozatali eljárásának védelme – Környezet – Aarhusi Egyezmény – 1367/2006/EK rendelet – A 6. cikk (1) bekezdése – A környezeti információk hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek – A német hatóságok által az Európai Bizottságnak megküldött olyan információk, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó, német területen található létesítményekre vonatkoznak – A hozzáférés részleges megtagadása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. július 13.

1. Fellebbezés–Jogalapok–Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap–Elfogadhatatlanság–A keresetlevélben felhozott jogalap egyszerű kiterjesztésének minősülő érvek–Elfogadhatóság

   (a Bíróság eljárási szabályzata, 170. cikk, (1) bekezdés)

2. Az Európai Unió intézményei–A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga–1049/2001 rendelet–Környezeti információkra vonatkozó hozzáférés iránti kérelem–1367/2006 rendelet–A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek–A döntéshozatali eljárás védelme–Feltételek–Szigorú értelmezés és alkalmazás–A döntéshozatali eljárás és a hozzá kapcsolódó hatósági eljárás fogalma közötti különbségtétel

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (11) preambulumbekezdés, és 4. cikk, és 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk)

3. Az Európai Unió intézményei–A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga–1049/2001 rendelet–Hatály–A Bizottság hatósági tevékenysége–Bennfoglaltság

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3) bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 49–55. pont)

2.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelettel a nyilvánosság számára az intézmények dokumentumaihoz biztosított hozzáféréshez való jogra a köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló korlátozások vonatkoznak. Konkrétabban és (11) preambulumbekezdésével összhangban, az 1049/2001 rendelet a 4. cikkében olyan kivételrendszert határoz meg, amely feljogosítja az intézményeket, hogy megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha az sértené az e cikkel védett valamely érdeket. Ugyanakkor az ilyen kivételeket – mivel eltérnek a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől – szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

   Tehát a „döntéshozatali eljárás” 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti fogalmát úgy kell érteni, hogy az csak a határozat meghozatalára, és nem az ahhoz vezető hatósági eljárás egészére vonatkozik. Ez az értelmezés az említett rendelkezés szövegéből fakad és megfelel e rendelkezés szűk értelmezésére vonatkozó követelménynek.

   Az uniós intézmények és szervek birtokában levő környezeti információhoz való hozzáférés jogát illetően az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének említett értelmezését erősíti a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet célja is. Kétségtelen, hogy e rendelet 6. cikke annak megjelölésére szorítkozik, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt kivételt szűken kell értelmezni, azonban nem pontosítja a „döntéshozatali eljárás” e rendelkezés értelmében vett fogalmát. Ugyanakkor az Aarhusi Egyezmény a 4. cikke (4) bekezdésének a) pontjában úgy rendelkezik, hogy a környezeti információra vonatkozó kérés elutasítható, amennyiben az információ hozzáférhetővé tétele hátrányosan érintené a hatósági eljárások titkosságát – ahol ezen titkosságot a nemzeti jog előírja –, nem pedig az e hatóságok tanácskozásával záruló hatósági eljárás egészét.

   (vö. 62–64., 76–81. pont)

3.  Jóllehet a Bizottság hatósági tevékenysége nem követel meg ugyanolyan széles körű hozzáférést a dokumentumokhoz, mint valamely uniós intézmény jogalkotási tevékenysége, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy e tevékenység ne tartozna az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet hatálya alá, amely rendelet – a 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően – az intézmény birtokában lévő valamennyi olyan dokumentumra vonatkozik, amelyet az intézmény állított ki, vagy amelyek hozzá érkeztek, és amelyek az Unió tevékenységi területeire vonatkoznak.

   (vö. 85. pont)