T‑468/14. sz. ügy

Holistic Innovation Institute, SLU

kontra

Európai Bizottság

„Pénzügyi támogatás — Kutatás — Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013) — Az eDIGIREGION projekt — Vállalkozás részvételét elutasító bizottsági határozat — Megsemmisítés iránti kereset — Keresetindítási határidő — Kezdet — Elfogadhatatlanság — Szerződésen kívüli felelősség — Nem vagyoni kár — Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2016. május 12.

1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Az uniós bíróság által hivatalból végzett vizsgálat

   (EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 102. cikk, 2. §)

2. Bírósági eljárás – Keresetindítási határidők – Faxon benyújtott kereset – Az aláírással ellátott eredeti példány benyújtásának határideje – Kezdet – A fax beérkezésének, nem pedig a keresetindítási határidő lejártának napja

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 43. cikk, 6. §)

3. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A keresetlevél aláírt eredeti példányának a határidő lejárta előtti benyújtásának hiánya – Elfogadhatatlanság

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 6. §)

4. Bírósági eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Menthető tévedés – Fogalom – Kereset benyújtása anélkül, hogy a keresetlevelet ügyvéd aláírta volna – Kizártság

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 43. cikk, 1. §, első albekezdés)

5. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – Az ügyvéd saját kezű aláírása – Szigorúan alkalmazandó alapvető szabály – Utólagos hiánypótlás lehetősége – Hiány – A hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése – Hiány

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 43. cikk, 1. §, első albekezdés)

6. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Együttes feltételek – E feltételek egyikének hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása

   (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

7. Kártérítési kereset – A megsemmisítés iránti keresethez képesti önállóság – Jogerőre emelkedett egyedi határozat visszavonása iránti kereset – Elfogadhatatlanság

   (EK 268. cikk, és EK 340. cikk, második bekezdés)

8. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Előterjesztett jogalap kiterjesztése – Elfogadhatóság

   (A Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 25. pont)

2.  A Törvényszék 1991. május 2‑i eljárási szabályzata 43. cikkének 6. §‑a szerint az a nap, amelyen a beadvány aláírással ellátott eredeti példányának másolata faxon vagy elektronikus levélben a Hivatalba beérkezik, csak akkor irányadó az eljárási határidők számításának szempontjából, ha a kérelem aláírással ellátott eredeti példányát a fax vagy az elektronikus levél beérkezését követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz.

   (vö. 28. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 31. pont)

4.  A menthető tévedés fogalmát szigorúan kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat. E tekintetben egy olyan kereset benyújtása esetén, ahol a keresetlevelet az ügyvéd nem írta alá, az arra alapított érvet, hogy az elkövetett tévedés menthető azért, mert a nemzeti jogban hiánypótlásra van lehetőség, ha nem szerepel a keresetlevélen az ügyvéd aláírása, el kell utasítani. Ugyanis a Hivatalhoz benyújtandó eljárási iratok elkészítése, vizsgálata és ellenőrzése az érintett fél ügyvédjének felelősségi körébe tartozik.

   (vö. 32. pont)

5.  Az a tény, hogy a keresetlevélen az ügyvéd aláírásának hiánya esetén az uniós jogban nincsen lehetőség hiánypótlásra, nem kérdőjelezi meg a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ugyanis az eljárási szabályok szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy az igazságszolgáltatásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás. Jóllehet a keresetlevelek benyújtására vonatkozó feltételek és a keresetindítási határidők korlátozzák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, ez nem veszélyezteti a hatékony bírói jogvédelemhez való jog lényegét, mivel a szóban forgó szabályok egyértelműek és az értelmezésük nem jelent különösebb nehézséget.

   (vö. 33. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 41–44. pont)

7.  Az EUMSZ 340. cikk második bekezdésén alapuló kártérítési kereset az uniós jogorvoslati rendszerben önálló jogorvoslatnak minősül, és ezért a megsemmisítés iránti kérelem elfogadhatatlansága önmagában véve nem eredményezi a kártérítési kérelem elfogadhatatlanságát.

   Jóllehet valamely fél anélkül nyújthat be felelősség megállapítása iránti keresetet, hogy kérnie kellene a neki kárt okozó jogellenes aktus megsemmisítését, ezen az úton azonban nem kerülheti meg az ugyanezen jogellenesség megállapítása és az ugyanezen anyagi követelések iránti kérelem elfogadhatatlanságát.

   A kártérítési keresetet ezért elfogadhatatlannak kell minősíteni abban az esetben, ha az valójában egy jogerőre emelkedett egyedi határozat visszavonására irányul, és ha annak helyt adnának, az a határozat joghatásainak megszűnését eredményezné. Így van ez abban az esetben is, ha a felperes kártérítési kérelem benyújtásával ugyanazt az eredményt kívánja elérni, mint amellyel számára a megsemmisítés iránti kereset sikeressége járt volna, amelyet azonban nem terjesztett elő határidőn belül.

   Ezenkívül a kártérítési kereset abban az esetben is egy jogerőre emelkedett határozat joghatásainak megszűnését eredményezhetné, ha a felperes nagyobb, de azt is magában foglaló előnyt kíván vele elérni, amelyet a megsemmisítést kimondó ítélettel érhetett volna el. Ilyen esetben azonban a kártérítési kereset elfogadhatatlansága megállapításának feltétele a kártérítési kereset és a megsemmisítés iránti kereset közötti szoros kapcsolat fennállása.

   (vö. 45–48. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 79. pont)