T‑423/14. sz. ügy

Larko Geniki Metalleftiki kai Metallourgiki AE

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Görögország által nyújtott támogatások – A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Az állami támogatás fogalma – Előny – A magánbefektető kritériuma – A visszatéríttetendő támogatás összege – A kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásokról szóló bizottsági közlemény”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2018. február 1.

1. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

   (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés)

2. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap

   (EUMSZ 263. cikk)

3. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – Állami kezességvállalás – Az előny fennállásának a Bizottságra háruló bizonyítása – Valamennyi releváns körülményre tekintettel végzett értékelés

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

4. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma szerinti értékelés – A jogvita tárgyát képező művelet valamennyi releváns elemére és azok összefüggéseire tekintettel történő mérlegelés – A tagállam azon kötelezettsége, hogy olyan objektív és ellenőrizhető adatokkal szolgáljon, amelyekből kitűnik a tevékenységének gazdasági jellege

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

5. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Jogi jelleg – Objektív elemekre alapított értelmezés – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

6. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak közjogi szervezetek által nyújtott garanciák – Pénzügyi nehézségek – Értékelési szempontok – Negatív saját tőke fennállása és a forgalom jelentős csökkenése

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 11. pont)

7. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma – Tőkehozzájárulás – A magán‑ és állami befektetők tőkejuttatásainak egyidejűsége – Értékelési szempontok

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

8. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az általában a vállalkozás költségvetésére nehezedő terheket könnyítő állami beavatkozás – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

9. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásból származó támogatások – Az állam által nyújtott biztosíték – Bennfoglaltság – Az állami források azonnali és biztos igénybevételének hiánya – Hatás hiánya

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

10. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Terjedelem – Szigorú értelmezés – Természeti csapások vagy más rendkívüli események által közvetlenül okozott gazdasági hátrányok

    (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és (2) bekezdés, b pont)

11. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – A támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos vizsgálat kereteit meghatározó iránymutatás Bizottság általi elfogadása – Következmények – Mérlegelési jogkörének önkéntes korlátozása

    (EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés)

12. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A korábbi helyzet visszaállítása – A visszatéríttetendő összeg számítása – Kezességvállalás formájában nyújtott támogatás

    (EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)

13. Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A visszatéríttetendő összeg számítása – Egyedi kezességvállalás formájában nyújtott támogatás – A támogatási elem meghatározása a kezességvállalás piaci értékének hiányában – Rendkívül kényes helyzetben lévő vállalkozás – Kivételes körülmények fennállásán alapuló számítás – Megengedhetőség

    (EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 4.1. pont, harmadik bekezdés, a) pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 26. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 43. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 50–55. pont)

4.  Ha valamely tagállam a közigazgatási eljárás során a magánbefektető kritériumára hivatkozik, kétség esetén az ő feladata egyértelműen, objektív és ellenőrizhető szempontok alapján bizonyítani, hogy a végrehajtott intézkedés az ő részvényesi minőségéből ered. E szempontokból világosan ki kell tűnnie, hogy az érintett tagállam a gazdasági előny nyújtását megelőzően vagy azzal egyidejűleg meghozta azt a döntést, hogy a ténylegesen végrehajtott intézkedéssel befektet az ellenőrzött állami vállalkozásba. Ezzel összefüggésben többek között olyan szempontokat lehet elvárni, amelyekből kitűnik, hogy e döntés olyan gazdasági értékeléseken alapul, amelyek összemérhetők azokkal, amelyeket az adott ügy körülményei között az említett tagállaméhoz lehető legközelebbi helyzetben lévő, észszerűen gondolkodó magánbefektető az említett befektetés végrehajtása előtt lefolytatott volna annak érdekében, hogy meghatározza az ilyen befektetés jövőbeli jövedelmezőségét.

   Ezzel szemben az előny nyújtása után lefolytatott gazdasági értékelések, az érintett tagállam által végrehajtott befektetés tényleges jövedelmezőségének visszamenőleges megállapítása vagy a ténylegesen lefolytatott eljárás megválasztásának utólagos igazolásai nem lehetnek elegendőek annak bizonyításához, hogy e tagállam az előny nyújtása előtt vagy azzal egyidejűleg részvényesi minőségében ilyen döntést hozott. Annak meghatározásához, hogy az állam a piacgazdaságban tevékenykedő tájékozott befektetőként járt‑e el, vagy sem, azon időszak kontextusába kell visszahelyezkedni, amelynek során a pénzügyi támogatási intézkedéseket megtették annak megítélése érdekében, hogy az állam magatartása gazdaságilag észszerű volt‑e, és következésképpen tartózkodni kell minden olyan értékeléstől, amely valamely későbbi helyzeten alapul. Ez különösen így van akkor, ha a Bizottság olyan intézkedés vonatkozásában vizsgálja az állami támogatás fennállását, amelyet nem jelentettek be neki, és amelyet az érintett közjogi jogalany a bizottsági vizsgálat lefolytatása idején már végrehajtott.

   (lásd: 56., 57., 83., 86. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 58–61. pont)

6.  A negatív saját tőke a vállalkozás nehéz pénzügyi helyzete jelentős mutatójának tekinthető. Ugyanez a helyzet a forgalom jelentős csökkenésével és az érintett vállalkozás által felhalmozott jelentős veszteséggel is, amely körülményeket egyébként a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 11. pontja is említ.

   (lásd: 79. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 119. pont)

8.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 142., 151. pont)

9.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 149. pont)

10.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 156. pont)

11.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 166., 167. pont)

12.  Lásd a határozat szövegét.

    (lásd: 180., 182., 189. pont)

13.  Az állami támogatások területén, amikor valamely vállalkozás rendkívül kényes helyzetben van forgalmának folyamatos csökkenése és negatív saját tőkéje miatt, ami arra enged következtetni, hogy a vállalkozás teljes jegyzett tőkéje elveszett, nem lehet felróni a Bizottságnak, ha azt állapítja meg, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 4.1. pontja harmadik bekezdésének a) pontja szerinti kivételes körülmények állnak fenn, amelyek között az érintett vállalkozás nem tudja a kölcsön teljes összegét saját forrásokból visszafizetni, vagy ha azt, hogy az állami garancia formájában az említett vállalkozásnak nyújtott állami támogatás összege megegyezik a garantált kölcsön teljes összegével.

    (lásd: 193., 194. pont)