C‑596/14. sz. ügy

Ana de Diego Porras

kontra

Ministerio de Defensa

(a Tribunal Superior de Justicia de Madrid [Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Szociálpolitika — 1999/70/EK irányelv — Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás — 4. szakasz — A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve — A »munkafeltételek« fogalma — A munkaszerződés megszüntetése esetén járó végkielégítés — Ideiglenes munkaszerződés esetére a nemzeti szabályozás által elő nem írt végkielégítés — Eltérő bánásmód a határozatlan időre alkalmazott munkavállalókhoz képest”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2016. szeptember 14.

1. Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – Célkitűzések

   (1999/70 tanácsi irányelv)

2. Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – Alkalmazási feltételek – Fogalom – A munkavállalónak a munkaszerződése megszüntetése okán fizetett végkielégítés – Bennfoglaltság

   (1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 4. szakasz, 1. pont)

3. Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – A határozott időre alkalmazott munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalma – Nemzeti szabályozás, amely a munkaszerződés megszüntetése esetére szóló végkielégítést, amelyet biztosítanak az összehasonlítható, határozatlan időre alkalmazott munkavállalóknak, megtagadja az „interinidad” munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalóktól – Megengedhetetlenség – Igazolás – Hiány

   (1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 4. szakasz)

4. Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – Hatály – A határozott időre alkalmazott munkavállalók egyes kategóriáival szemben alkalmazott eltérő bánásmód – Kizártság

   (1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 4. szakasz)

5. Szociálpolitika – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 1999/70 irányelv – Azonos vagy hasonló munkát végző munkavállalók – Fogalom – Összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalók – Értékelési szempontok – A munka jellege, képzési feltételek és munkafeltételek – A nemzeti bíróság általi értékelés

   (1999/70 tanácsi irányelv, melléklet, 3. szakasz, 2. pont és 4. szakasz, 1. pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 25. pont)

2.  Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy a munkafeltételek fogalma magában foglalja azt a végkielégítést, amelyet a munkáltatónak a munkavállaló részére kell fizetnie határozott idejű munkaszerződésének megszüntetése miatt.

   Ugyanis annak meghatározásánál, hogy valamely intézkedés az említett fogalom körébe tartozik‑e, a döntő feltétel pontosan a munkaviszony, azaz a munkavállaló és munkáltatója között fennálló viszony.

   Ezenfelül a keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjának olyan értelmezése, amely az e rendelkezés értelmében vett „munkafeltételek” fogalma alól kizárná a határozott idejű szerződés megszüntetési feltételeit, azt eredményezné, hogy – ellentétben az említett rendelkezés céljaival – szűkülne a határozott időre alkalmazott munkavállalók hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmének hatálya.

   Tekintettel arra, hogy a végkielégítést a munkavállalónak a munkaadójával fennálló munkaszerződésének megszüntetése címén nyújtják, valamint hogy e végkielégítés megfelel a munkaviszony fent említett kritériumának, az a munkafeltételek fogalma alá tartozik.

   (vö. 28., 30–32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletében szereplő, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely megtagad a munkaszerződés megszüntetése esetén minden végkielégítést az „interinidad” (határozott idejű) munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalóktól, miközben biztosítja e végkielégítés nyújtását többek között az összehasonlítható, határozatlan időre alkalmazott munkavállalóknak. Önmagában az, hogy a munkavállaló munkáját „interinidad” munkaszerződés alapján teljesítette, nem tekinthető olyan objektív oknak, amely igazolhatja e végkielégítésnek az említett munkavállalótól való megtagadását.

   Ugyanis eltérő bánásmód valósul meg a határozott időre alkalmazott munkavállalók és a határozatlan időre alkalmazott munkavállalók között, amennyiben az „interinidad” munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók, a határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján alkalmazott munkavállalókkal ellentétben, szerződésük megszüntetése esetén, függetlenül az általuk teljesített szolgálati időktől, nem jogosultak kártérítésre.

   Ezenkívül a közigazgatásban dolgozók munkavégzésének ideiglenes jellegére való hivatkozás nem képezhet a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontja és/vagy 4. pontja szerinti objektív okot. Ugyanis az 1999/70 irányelv és a keretmegállapodás céljait lényegüktől fosztaná meg annak elismerése, hogy valamely munkaviszony ideiglenes jellege önmagában elegendő a határozott időre alkalmazott munkavállalók és a határozatlan időre alkalmazott munkavállalók közötti eltérő bánásmód igazolásához, továbbá a határozott időre alkalmazott munkavállalók számára hátrányos helyzet állandósulását eredményezné.

   (vö. 36., 47., 52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 37., 38. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 40., 42. pont)