C‑574/14. sz. ügy.

PGE Górnictwo i Energetyka Konwencjonalna S. A.

kontra

Prezes Urzędu Regulacji Energetyki

(a Sąd Najwyższy [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Állami támogatások — Hosszú lejáratú villamosenergia‑értékesítési szerződések — Önkéntes felbontás esetén nyújtott kompenzációk — Valamely állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító bizottsági határozat — Támogatás jogszerűségének a nemzeti bíróság általi vizsgálata — Az átállási költségek éves kiigazítása — Valamely vállalatcsoporthoz tartozó energiatermelő tagsága figyelembevételének időpontja”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2016. szeptember 15.

1. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottságot, illetve a nemzeti bíróságokat megillető hatáskörök – A nemzeti bíróságok szerepe – Állami támogatási program belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító bizottsági határozat – A nemzeti bíróságnak az e program jogszerűségének a program végrehajtása során való vizsgálatára vonatkozó jogköre – Hiány – A nemzeti bíróság arra vonatkozó jogköre, hogy felvilágosítás iránti kérelemmel forduljon a Bizottsághoz, vagy előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéssel forduljon a Bírósághoz

   (EUSZ 4. cikk, (3) bekezdés; EUMSZ 107. cikk, EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, EUMSZ 267. cikk, második és harmadik bekezdés; 2009/287 bizottsági határozat, 4. cikk, (2) bekezdés; az átállási költségekkel kapcsolatos állami támogatások elemzésének módszertanáról szóló bizottsági közlemény)

2. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottságot, illetve a nemzeti bíróságokat megillető hatáskörök – A nemzeti bíróságok szerepe – Valamely vállalatcsoporthoz tartozó termelőnek az átállási költségek kompenzációja címén fizetendő összeg éves kiigazítása – Valamely vállalatcsoporthoz tartozó energiatermelő tagságának e kiigazítás időpontjában, nem pedig a kompenzációs rendszer belső piaccal való összeegyeztethetősége vizsgálatának időpontjában való figyelembevétele

   (EUSZ 4. cikk, (3) bekezdés; EUMSZ 107. cikk és EUMSZ 108. cikk; 2009/287 bizottsági határozat, 4. cikk, (1) és (2) bekezdés)

1.  Az EUMSZ 107. cikket és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését a Lengyelország által a hosszú lejáratú áram‑ és villamosenergia‑értékesítési szerződések keretében nyújtott állami támogatásról, valamint a hosszú lejáratú áram‑ és villamosenergia‑értékesítési szerződések önkéntes felbontásának kompenzálása címén Lengyelország által tervezett állami támogatásról szóló 2009/287 határozat 4. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezésekkel ellentétes az, ha – miután a Bizottság az átállási költségekkel kapcsolatos állami támogatások elemzésének módszertanáról szóló közleményre figyelemmel megvizsgálta, és annak a gyakorlatba történő átültetése előtt a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősítette az állami támogatási programot – a szóban forgó támogatás végrehajtása során a nemzeti hatóságok és bíróságok is vizsgálják annak az e módszertanban rögzített elveknek való megfelelését.

   Mivel ugyanis a támogatási intézkedések vagy valamely állami támogatási program belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése az uniós bíróságok ellenőrzése alatt eljáró Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, a nemzeti bíróságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan határozatot hozzanak, amely ellentétes a Bizottság – akár ideiglenes – határozatával.

   Ennélfogva, ha valamely nemzeti bíróságnak lehetősége nyílna arra, hogy valamely állami támogatási program végrehajtása keretében a támogatási program belső piaccal való összeegyeztethetőségéről határozzon, miközben a Bizottság határozatában már megállapította annak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét, akkor ez e bíróságnak lényegében olyan jogkörrel való felruházását jelentené, amely alapján a Bizottság által végzett értékelést a saját értékelésével felválthatná.

   Ezenkívül valamely nemzeti bíróság arra vonatkozó lehetőségének elismerése, hogy ilyen értékelést végezzen, pontosabban arra kényszerítené e bíróságot, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós jog érvényesítését célzó saját hatásköreit túllépje, valamint hogy az állami támogatások területén fennálló, az uniós intézményekkel való lojális együttműködés kötelezettségét megsértse. Ugyanis nem zárható ki, hogy az érintett nemzeti bíróság által végzett ellenőrzés olyan döntéshez vezet, amely a Bizottság által elfogadott, egyébként végleges határozattal ellentétes.

   Ha azonban a nemzeti bíróság részéről kétely merül fel a Bizottság valamely intézkedést állami támogatásnak minősítő határozatának értelmezésével kapcsolatban, akkor az említett intézményhez fordulhat felvilágosításért, vagy az EUMSZ 267. cikk második és harmadik bekezdése alapján előzetes döntéshozatal céljából – a körülményektől függően – kérdést terjeszthet, illetve köteles terjeszteni a Bíróság elé az EUMSZ 107. cikk értelmezése tárgyában.

   (vö. 32–34., 36., 37., 40., 41. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A Lengyelország által a hosszú lejáratú áram‑ és villamosenergia‑értékesítési szerződések keretében nyújtott állami támogatásról, valamint a hosszú lejáratú áram‑ és villamosenergia‑értékesítési szerződések önkéntes felbontásának kompenzálása címén Lengyelország által tervezett állami támogatásról szóló 2009/287 határozat 4. cikkének (1) és (2) bekezdését az átállási költségekkel kapcsolatos állami támogatások elemzésének módszertanáról szóló közleményre tekintettel úgy kell értelmezni, hogy azok az említett határozat által érintett vállalatcsoport szerkezetében bekövetkezett változás esetén azt követelik meg, hogy a valamely vállalatcsoporthoz tartozó termelő részére fizetendő átállási költségek kompenzációja éves kiigazításának meghatározása során ezt a hovatartozást, és következésképpen az e vállalatcsoport pénzügyi eredményeit akkor vegyék figyelembe, amikor a kiigazításra sor kerül.

   Mivel ugyanis a 2009/287 határozat a 4. cikke (2) bekezdésével összhangban az átállási költségek módszertanán alapul, és a 2006. évtől a 2025. évig terjedő időszakban fizetendő átállási költségek kompenzációira vonatkozóan alkalmazandó, meg kell állapítani, hogy a határozat ugyanabba a fejlődési logikába illeszkedik, mint ez a módszertan, így tehát egy dinamikus megközelítés alapján kell értelmezni. Ennek következtében az átállási költségek kompenzációjának éves kiigazítására a valós piaci helyzet azon időpontban való figyelembevételével kerül sor, amikor ezen összeget kiszámítják, ami az érintett piacon fennálló verseny alakulásának értékelésével jár. Ebből következik, hogy a villamosenergia‑termelő vállalkozások tulajdonosi szerkezetében bekövetkező valamennyi változás az említett határozat hatálya alá tartozik, és ennek következtében e változásokat a nemzeti hatóságoknak vagy bíróságoknak figyelembe kell venniük, amikor az átállási költségek kompenzációjának éves összegét korrigálják.

   (vö. 51–53., 56. pont és a rendelkező rész 2. pontja)